Első Feneketlen tavi csúcs

2011.01.31. 7:39

2011. január 26-án megrendezésre került az „Első Feneketlen tavi csúcs”, melyen az érintett intézmények, önkormányzati szervek valamint civil szervezetek részvétele mellett Társaságunk is részt vett. Az alábbiakban társaságunk összefoglaló anyagát olvashatják.

2010. évi fenntartásának összefoglalása:

A Feneketlen-tó vízminőségével folyamatosan problémák voltak, amelyekért a speciális természeti adottságok és az ezeket felerősítő környezeti hatások okolhatók.Kialakulását tekintve mesterséges, egy a XIX. században a területen működött téglagyár agyagnyerő bányagödre töltődött fel talajvízzel.
A terület vízzáró rétegét kiscelli agyag adja, amely pirittartalmának kimosódása következtében magas szulfáttartalmú, úgynevezett híg keserű talajvíz táplálja a tavat.
A tó lefolyástalan, kialakulásakor a Gellérthegyről lefolyó csapadékvizeket szállító kisebb ér torkolt bele, de ez a vízutánpótlás a hegyoldal XX. század eleji beépítése és csatornahálózat kiépítése folytán megszűnt.
1930 körül, a Lenke tér (ma Kosztolányi Dezső tér) kialakításakor a tó arra eső negyedét feltöltötték.

Az első publikált halpusztulás 1936 októberében történt.
A tó hidrológiai és hidrobiológiai állapotával kapcsolatban Woynarovich Elek 1938-as publikációja már korunk vízminőségi problémáit taglalja:
- a tó területe ~1 ha, víztérfogata ~40.000 m3, legnagyobb mélysége 6-7 m, a parti
növénysáv keskeny, a meder meredeken mélyül,
- a tó vizének meghatározó kationjai a Mg++, Na+, Ca++, uralkodó anionja a SO4, és
viszonylag magas a Cl- mennyisége is,
- a tómederben az év nagy részében jellegzetes vízrétegződés alakul ki, ahol 2,5 m
alatt a reduktív (H2S) folyamatok következtében nem mutatható ki élővilág,
- a vegetációs időszakra jellemző az alga túlszaporodás,
- az említett kémiai és a biológiai folyamatok miatt a tó oxigén háztartása szélsőséges,
- a tó környékén működő kertészet és a teniszpályák szennyvízzel és hulladékkal
terhelik a tavat.

A tó az 1940-es évek eleje óta horgászati hasznosításban van.

Csallány Sándor 1954-es publikációjában ismerteti, hogy a tó 0,5 m-es vízszint ingadozása határozott összefüggést mutat annak szulfáttartalmával, azaz csapadékszegény időjárásban a párolgási veszteség mérhető betöményedést okoz.

A környék arculatát meghatározó park kialakítására csak az 1958 - 60-as években került sor.

A tó 1982 őszén erős kénhidrogénes rothadással és halpusztulással hívta fel magára a figyelmet. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Intézetének vízvizsgálatai és javaslata alapján ekkor került a tóba az első vízforgató-levegőztető rendszer, amely kb. egy évig üzemelt. Ezt követően került kivitelezésre a jelenleg is üzemelő mély levegőztető rendszer és a felszíni szökőkút egység, amelyek üzemeltetése a Főkerthez került.

2007. július 26.-án újra tömeges halpusztulás következett be, aminek következtében gyakorlatilag elhullott a tó teljes halállománya. A horgászok ekkor a levegőztető rendszer meghibásodását okolták.
Az őszi haltelepítést azonban azonnali gyérülés és fél éven belül teljes pusztulás jellemezte. Ebben az időszakban több intézmény is végzett laboratóriumi vizsgálatokat.
A magas algaszám és a rothadó fenékiszap oxigénhiányt okozó összefüggéseit valamint a magas összes sótartalmat okolták.

2008-ban az intenzívebb levegőztetés és a tó alacsony vízállása következtében egy új probléma is állandósult, a tó vize habzani kezdet. Szakértői vélemények szerint ez a magas sótartalom, a magas pH, a kiugróan magas kékalga szám és a halak érdekében végzett intenzív levegőztetés együttes következménye.

A vízszintcsökkenést vizsgálva a BME Mérnökgeológiai Tanszéke megállapítja, hogy az 50 cm-es vízszint ingadozás a tó életében megszokott, ezért a csapadékszegény időjárás okolható, és nem hozható kapcsolatba a 4-es metró építésével.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008 végén fogalmazta meg vizsgálati jegyzőkönyvében először a haltelepítés gyakorlatának felülvizsgálatát, és a horgászati tevékenység korlátozásának szükségességét.

A BFFH Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztálya nem hosszabbította meg a Feneketlen tavi Horgász Egyesület 2009-év végével lejáró haszonbérleti szerződését.

2010 márciusára megszületett a határozat, amelyben a Környezetgazdálkodási és Energetikai Ügyosztály vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott a Feneketlen tóra, és egyben a fenntartási feladatokat 2010. április 8.-val átadta a Főkertnek.

A Főkert fenntartási munkái:

A fenntartás első hetében a Főkert kitakarította a korláton belül elhelyezkedő zöldsávot, fakoppos vizsgálattal felmérte, majd szükség szerint gallyazta az ott található parkfákat, lekaszálta a rézsűt.

A Fővárosi Közgyűlés 2010. április 28-i ülésén bruttó 40 millió forintot szavazott meg a Feneketlen-tó és a Feneketlen tavi park intenzív fenntartására.
Társaságunk elkészítette szakmai tervét és költségvetését, amit a kerületi önkormányzattal is egyeztetett.

2010. június 8-án a Főkert elbontotta az élet- és balesetveszélyes vízállásokat, és a következő hetekben teljes körűen felújította az életvédelmi korlátot.

2010. július 15-én megtörténik az első akkreditált vízmintavétel. Az eredmények igen magas kékalga számot és összes sótartalmat mutatnak.

Mivel a Főkert nem rendelkezett a tóra vonatkozó régebbi vízminőségi adatokkal, és vizsgálati jelentésekkel, ezért a monitoring adatállomány bővítése érdekében a fellelhető adatokat megkértük a Környezetvédelmi Ügyosztálytól és a Zöld - Pont irodától.
Az Ügyosztály elküldte a 2007-es halpusztulás óta tulajdonába került vizsgálati jelentéseket.

Szeptemberben részletes hatósági víz és iszapminta vétel történt. Az eredményeket irat betekintési lehetőség hiányában még nem tudtuk felvenni a monitoring adatok közé.

Az elöregedő parti faállomány pótlására 5 db szomorú fűzfa lett a korláton belüli területre kiültetve.

2010. október 28-án a Főkert elvégeztette a tó keresztszelvényének és állapotának felvételezését és biológiai felmérését. Vastag anaerob lebomlású iszapréteg, kevés fajszámú, kis méret és egyedszámú halállomány jellemzi a tavat.

2010. november 24-én a második akkreditált vízmintavétel az évszakhoz képest is magas algaszámot mutat. Az összes sótartalom folyamatosan emelkedő tendedenciát mutat.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tóra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyt tartalmazó határozatában számos üzemeltetési feltételt, tanulmány-szakvélemény elkészítését és hosszú távú adatgyűjtést írt elő a vízjogi engedélyes számára.
- földtani, vízföldtani, hidrológiai és biológiai szakvélemény,
- megvalósíthatósági tanulmányok a fenékiszap eltávolítására, és a tó vízutánpótlására
csapadékvizek bevezetésével, szivárgók felújításával,
monitoring rendszer felépítése, és hosszú távú adatgyűjtés,

Társaságunk megítélése szerint ezen feladatok tervezése és végrehajtása több százmilliós költséggel járnak, és hosszú idejű adatgyűjtésre, gondos tervezésre épülve valósíthatóak meg.
A 2010-es évben forráshiány miatt a vízjogi engedélyes Környezetvédelmi és Energetikai Ügyosztály csak részben tudta megvalósítani előírt kötelezettségeit.
A 2011-es költségvetésben ezen feladatok ellátására nagyobb forrás biztosítása szükséges.
A Főkert Nonprofit Zrt. 2011-es költségvetésében 15 M Ft-ot állított be monitoring feladatainak ellátására.

A Feneketlen tavi park „általános minőségjavító intézkedési terve" alapján, a park területén az alábbi fenntartási munkák kerültek kivitelezésre:

- 5.000 m2 fűmagvetés,
24.000 m2 pázsit felületen komposztterítés,
3.800 m2 cserje felületre komposztterítés,
360 db konténeres cserje ültetés,
500 db évelő ültetés, és új évelőágy kialakítása,
10 db parkfa ültetése,
35 db parkfa gallyazása,
7.500 m2 gyöngykavicsos sétány szintezése, és felülterítése,
a játszótéri őrbódé tetőzetének teljes felújítása,
4 db új játszószer kihelyezése,
40 fm homokozó rönkszegély felújítása,
25 m3 homok pótlása a homokozókba,
112 db Frankfurti pad teljes felújítása,
21 db új pad kihelyezése,
55 db új hulladékgyűjtő edény kihelyezése, a régiek lecserélése,
10 db forgalom terelő oszlop kihelyezése,
150 m2 térkő burkolat javítása.


2011-re áthúzódó munkák:

18 fm játszótéri labdázó kerítés magasítása és javítása,
50 m2 tömbköves lépcső javítása
65 fm terméskő támfal javítása.

A Tó és a korláton belüli terület fenntartása:

8.000 m2 rézsűkaszálás és gyűjtés,
628 óra kézi takarítás,
500 fm korlát javítása, festése, vízrendészeti táblák kihelyezése,
17 db parkfa fakoppos vizsgálata és gallyazása,
11 db balesetveszélyes horgászstég elbontása,
1 alkalommal, tóminősítő vizsgálat és biológiai felmérés,
2 alkalommal, vízminőség vizsgálat.

A Főkert Nonprofit Zrt. elkészítette és átadta 2010-es monitoring jelentését a BFFH Ügyosztályának.

Társaságunk elkötelezett abban, hogy a Feneketlen-tó hidrológiai és ökológiai folyamatait tervszerűen feltárja.
A tulajdonosi, hatósági és helyi irányvonalak, - lehetőségek mentén - társaságunk gondos üzemeltetője és egy világvároshoz méltó dísztó megújítója kíván lenni.