Belvárosi parkok

Kossuth Lajos tér, Szabadság tér, Roosevelt tér, Szent István park

Kerületünk, a Belváros valamint a XIII. kerületi Szent István park sajátos fenntartási felülete Társaságunknak: általánosan elmondható - noha minden fenntartott terület kiemelten kezelt fővárosi zöldfelület - nem csak a főváros, hanem az ország ügyeinek többségét is itt bonyolítják. A minisztériumok, a Parlament, az MTA, a Nemzeti Bank, Néprajzi Múzeum továbbá a turizmus jelenléte mind-mind minőségi zöldfelület-gazdálkodást követel meg. Ugyancsak sok közlekedési csomópont fenntartása is feladatunk - Ferenciek tere, Astoria, Deák tér, Nyugati tér. A kerület számos pontján találunk planténereket, ahol a zöldfelület kialakítása megoldhatatlan vagy kiemelt jelentősége miatt esztétikai többletet kíván a helyszín. (Kossuth tér, Országgyűlési Irodaház, Károly körút, Párizsi utca, Váci utca stb.) Összességében mintegy 170 000 m2 az általunk fenntartott zöldfelület.

Kossuth Lajos tér

Mintegy 25 000 m2 a téren zöldfelület, melyet Társaságunk kezel. A Kossuth teret először 1913-ban parkosították, majd 1947-ben, ill. 1970-ben felújították. A növények természetesem méltóak a környezethez. Ezüstfenyők, tiszafák, nagyméretű liliomfák találhatóak az Országház homlokzati oldalánál. Kerületünk legnagyobb virágágya (637 m2) is itt található. Több szobor is helyet kapott az ország főterén, így II. Rákóczi Ferenc lovas szobra. A tér déli oldalán József Attila ülő alakos szobra, az északi parkrészen a Kossuth emlékmű, ill. Károlyi Mihály egészalakos szobra található. Megközelíthető a 2-es metróval, a 2-es villamossal valamint a 70-es és 78-as trolibusszal.

Szabadság tér

„...az is kötelessége a magyarnak, hogy felruházza hazáját a növényvilág ékességeivel..."
Széchenyi István 

Széchenyi látva a korabeli pesti viszonyokat megalapította a Pesti Sétatér Társaságot, mely a mai Szabadság tér területén létrehozandó ligetes parkért alakult. 1846. március 3-án Széchenyi angol származású felesége, Sailern Crescence saját kezével ültette be Pest homokjába a közsétatér első platánfáját e szó kíséretében: VIRULJ! A Szabadság téri emlékkút Telcs Ede és Mészáros Andor alkotása (1930). A téren 25 000 m2 az általunk kezelt zöldfelület.
Megközelíthető a 3-as metróval az Arany János utcai állomásról vagy a Kossuth Lajos tér felől.

Roosevelt tér

A valamikori „Rakpiac", majd Lánchíd tér, később Ferenc József tér árasztja magából a történelmi hangulatot. Az első és ma is legszebb hidunk, a Lánchíd pesti hídfőjétől északra itt találjuk a Tudományos Akadémia székházát, a tér keleti oldalán a Gresham palotát, továbbá a volt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületét. 1880-ban Széchenyi István, 1887-ben Deák Ferenc kapott szobrot a téren. A 10 745 m2, azaz több mint egy hektárnyi területen számos parkfa és örökzöld díszlik. Dendrológiai (a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága) érdekesség, hogy az 1789-es faültetés mementójaként egy 220 éves akác még él, mankókkal alátámasztva. Széchenyi szobrát hatalmas platánok veszik körül. A növények virulenciája csak azzal magyarázható, hogy a Duna közelsége és a megkülönböztetett gondozás eddig képes volt ellensúlyozni a nagy gépjárműforgalom okozta károsodásokat.
Megközelíthető a 2-es villamossal.

XIII. kerület, Szt. István park

A Fővárosi Közmunka Tanács 1928-ban határozta el a Szt. István park létesítését, s előírta a környezetében az egységes városképet adó házak építését. A 33 272 m2 nagyságú parkot 1930 és 1938 között építették. A Szt. István park az első fővárosi tér, amelynél az épületek elhelyezése igazodik a térhez, és nem fordítva. Minden korosztály megtalálhatja itt a kikapcsolódást, játszóterek, sporttér, sakkasztalok, ping-pong asztalok találhatók a mintegy 10 éve felújított és a Dunával párhuzamos szakaszában kerítéssel körbevett parkban. A helyszín utóbb kulturális rendezvényeknek is helyt ad, mint a nyáresti koncertsorozat, mely egyre népszerűbb. Dendrológiai érdekesség a parkkal csaknem egyidős epersövény.
Megközelíthető a 75-ös és 76-os trolibusszal.