Bemutatjuk a pesti Alközpont vezetőjét

2010.08.13. 2:33

Kövér Edit, fiatal szakmunkásként lépett be a Fővárosi Kertészeti Vállalathoz, majd 8 éven át a Margitsziget fenntartását ellátó „csapatban” dolgozott. Itt tanulta meg a szakmát, sőt a munkához való hozzáállást is. Később megbízták a belvárosi üzemegység vezetésével, majd 2006-tól, amikor a feladatok bővülése és egyéb átszervezések kapcsán létrejöttek a budai és pesti Alközpontok, a pesti Alközpont vezetőjének nevezték ki.

Ebben a minőségben kerestük fel és kérdeztük feladatairól, napi munkájáról?

Az Alközpontvezető feladata, hogy a kerületek között segítő-koordináló feladatot lásson el, míg a napi munkát, a kerületvezetők irányítják. A szakmai program, - mely szerint dolgozunk -, nem csak a kerületekre nézve, de számomra is kötelezettséget jelent. Ám a közparkok fenntartása során nem minden munkafolyamat tervezhető előre, hiszen egy állandóan változó, élő, közeggel dolgozunk. A park állapotához kell igazítani a feladatainkat a pénzügyi keretek megtartásával. Vannak napi rutin feladatok, de gyakran adódnak olyan helyzetek, amikor a megszokottól eltérően kell a parkfenntartási feladatainkat szervezni.

Mire gondoljunk?

Amikor kimegyek egy területre és látom, hogy nincs olyan állapotban, mint ami elvárható, - mert esetleg nem győzik a feladatot-, gyors átszervezésre van szükség. Amikor valamelyik egység, úgymond „beszorul" a munkába, össze kell hangolni, ki kinek tud segíteni. Ilyen, pl. a kaszálás vagy a fűgyűjtés, hisz egy-egy csapadékosabb idő után majd mindenhol egyszerre lenne szükség azonnali munkára. Mindezt úgy kell megszervezni, hogy a másik kerületben biztonsággal el tudják látni a feladatokat. Napi kapcsolatot tartok az egységvezetőkkel, egyeztetetek, körtelefonon érdeklődöm a munkákról, visszaellenőrzést végzek.
A hosszú évek során megszerzett tapasztalat, a helyismeret, valamint a mindennapi munkára való rálátás nagy segítségemre van ebben a munkában.

Mely területek tartoznak a pesti Alközponthoz?

A Margitsziget, a V. - XIII. kerület, a VIII.- IX. kerület, valamint a Hajógyári sziget azon zöldterületei, melyek a Fővárosi Önkormányzat kezelésében vannak. Közel 120 ha közpark fenntartását látjuk el 55 fővel. A Városliget és a Népliget önállóan működnek.

Minden kerületnek megvan a maga sajátsága. Az V. - XIII. kerületben a fenntartási igényeket Országház, a minisztériumok, bankok, követségek, múzeumok közelsége határozza meg, hisz a fenntartásunk alatt lévő zöldfelület nagy része mindig szem előtt van.
Az utóbbi időben, térben és határban legnagyobbat a VIII. - IX. kerület fejlődött. Gondolok itt pl. arra, hogy a Múzeum kertet is el kell látni és a Gizella sétányt is, ami elhúzódik egészen a Boráros tértől a Lágymányosi hídig.
A Margitszigeten van a legnagyobb (4.000 m2) egybefüggő egynyári virágágy. Ápolása csak kézi munkaerővel megoldható.

Feladatom az is, hogy megteremtsem a kerületek és a vezetőim közötti adatszolgáltatást és információáramlást. Részt veszek szakmai egyeztetésekben, döntés-előkészítésekben. Fenntartói szempontból véleményezem a parkrekonstrukciós kiviteli terveket. A Budapest Szíve program parkterveivel kapcsolatban a Főváros részéről többször is volt cégünk felé ilyen irányú megkeresés.

A lakossággal való kapcsolattartás is fontos része a munkámnak. Az ügyfélszolgálatra befutó, és az alközponti területet érintő panaszokra, vagy bejelentésekre nekem kell intézkednem.

Milyen problémákkal keresik meg Önöket?

Általános tapasztalatom, hogy az emberek, mindig saját maguknak kérnek valamit. A panaszok többsége egyéni érdekből fakad. De extrém helyzetek is adódnak. Mint pl. az utóbbi, amilyennel hosszú pályafutásom alatt nem találkoztam. Egy jóérzésű betelefonáló jelezte, hogy a Hild téri kutyafuttatóban kutyatetem van elásva. Kánikula volt és játszótér is van a közelben. Az FKF Zrt. ebrendészeti telepének a segítségét kértem, a kutyatetem mihamarabbi eltávolításában.

25 éves Főkertes múlttal a háta mögött, sok mindent megtapasztalt a fenntartói munkában.

Mondhatjuk-e, hogy az idei év nem volt átlagos eddig?

Abszolút! Hosszú volt a tél, emiatt csúsztak a tavaszi munkák, majd jöttek a nagy esőzések, nem tudtuk időben fogadni az egynyári virágpalántákat. Amit sikerült elültetni, félteni kellett, hogy ki ne pusztuljon a sok esőtől. A májusi szélviharban, rengeteg fánk kidőlt. Épp, hogy fel tudtuk dolgozni, jött az árvíz. A Margitszigetet homokzsákos töltés emeléssel védték ugyan, de a talaj addigra már annyira megtelt vízzel, hogy a korábbi szélviharoktól meggyengült fák kezdtek kidőlni. Balesetveszély miatt majd két hétig le volt zárva a látogatók elől a sziget. A helyzet értékelésére szakértői, kezelésére rendőrségi segítséget is igénybe kellett venni.
Ezek után beköszöntött a kánikula, szinte teljes létszámmal öntözni kellett, hűsíteni a közparkokat, locsolni a játszótereket, homokozókat.

Az elmondottak, a szakmai programunkban nem szereplő és nem is tervezhető munkák, de természetesen megoldandó feladatok. Leltárt készítettünk arról, hogy milyen kár történt, hány óra plusz munkát okozott, hány m3 került elszállításra.

A Zöldülő Budapest programok új feladatokat is adnak.

Örömteli, izgalmas feladatokat. A kisrekonstrukciós feladatoknak már a végére értünk, gyepszőnyegezést, cserjeültetést, fűmagvetést végeztünk.
A nagyobb beruházások közül területünket a Szent István parkban a rózsakert kialakítása, valamint a Margitszigeten a Domonkos Apácakolostor nyugati udvarának és környezetének kertészeti rendezése érinti.