Bizalmat kaptam, jól érzem magam
2011.02.24. 10:22
A dísznövények közterületi növényvédelmében a FŐKERT, fennállása óta komoly tapasztalatokra tett szert. Eredményeit, - mely komoly erőt képvisel e területen- évente tudományos konferencián ismerhetik meg a szakemberek, míg a lakosság, nap, mint nap szembesülhet vele a parkokban, közterületeken.
Demeter Tiborral,- aki a Debreceni Agrártudományi Egyetemen megszerzett növényvédő szakmérnöki diplomája után nem sokkal, 2003-ban került a Fővárosi Kertészethez-, a növényvédelem sokoldalú feladatairól beszélgettünk.
Az immáron eltelt több mint hét év alatt sokat változott a növényvédelem?
A növényvédelmi tevékenység rendkívül változatos, minden évben újabb és újabb kihívásokat jelent. Idekerülésemkor az elismert szaktekintéllyel, Kerényiné Dr. Nemestóthy Klárával dolgozhattam együtt, két éve azonban teljesen önállóan látom el a munkakört. Alapvetően növényvédelmi technológiákban igyekszünk összefoglalni a következő évre várható feladatokat, figyelembe véve az előző évek tapasztalatait.
Ezek közül a legfontosabbak, a télvégi lemosó permetezés, a vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni védekezés, illetve az egynyáriak preventív növényvédelmi munkái technológiai szinten valósulnak meg, de nagyon sok a nem tervezhető, időszaki jelleggel jelentkező eseti probléma.
A növényvédelem valamennyi területén nehézséget jelent, hogy az uniós csatlakozásunk óta nagymértékben leszűkült a felhasználható növényvédő szerek, hatóanyagok száma, mely a közterületeken engedélyezetteket is érintette.
Sokat van kint a területen? Rendszeresen ellenőrzi a növényeket?
Igen. Folyamatosan ellenőrzöm a növényeket, másrészt jó együttműködés alakult ki a kerületvezetőkkel, akik jelzik felém, ha problémát tapasztalnak. Ekkor rövid időn belül a helyszínre érkezem, és megpróbáljuk orvosolni a bajt. Rendszeresen nyomon követem a növényvédelmi szakirodalmat, igyekszem felkészült lenni, hogy nagy meglepetés ne érjen. Persze minden évben jelentkeznek rendkívüli problémák. Kiemelném a kártevők közül az amerikai lepkekabóca elterjedését, ami nemcsak Budapesten, de egész Magyarországon hihetetlen nagymértékű. A lepkekabóca ellen vannak felhasználható szerek, ám a gondot az jelenti, hogy rendkívül polifág kártevővel állunk szemben, több mint 200 tápnövénye ismert. Lágyszárú, fás szárú növényeken, virágokon, fákon, cserjéken egyaránt megjelenik és károsít.
Ha ismeretlen kártevővel vagy kórokozóval találkozik, kihez fordul segítségért, kivel tud konzultálni?
Természetesen vannak olyan problémák, különösen a kórokozók tekintetében, amikor laborvizsgálat alá kell vetni a növényeket. A néhány éve jelentős kárt okozó fitoplazmás megbetegedés sem volt azonnal beazonosítható. Ilyenkor más intézményt is megkeresünk.
Évek óta nagyon jó kapcsolatot ápolunk különféle intézetekkel, kiemelném a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézetét ahol sok éven keresztül, konzorciumban pályázatokat is nyertünk. Ennek keretében került meghatározásra pl. a vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni védekezés technológiája. Egy ilyen közös munkában mi biztosítjuk a technológia alkalmazási területét, ill. mi vagyunk annak megvalósítói.
Az új észlelések tudományos kutató munkát is jelentenek?
A Zinnia baktériumos megbetegedésekor (Xanthomonas campestris pv. zinniae), amely 2007-ben jelentkezett a Margitszigeten, szoros együttműködés alakult ki a Növényvédelmi Kutatóintézet Növénykórtani osztályával a kórokozó meghatározására. A betegség észlelését követően az Intézet kutatói határozták meg a kórokozót, majd közösen döntöttünk a védekezés lehetséges módszeréről és nyomon követtük annak eredményességét. Így a védekezés gyakorlati megvalósítása és a fenntartás oldaláról társultunk a közös kutatáshoz.
A fenntartók érthetően nagy biztonságra törekednek. Ez azt is jelentheti, hogy a veszélyeztetett fajok eltűnnek a virágágyakból? A kiültetési tervek készítésekor kikérik a véleményét?
Változatos kiültetésekre törekszünk, így nem szűkíthetjük a kört csak azokra a növényekre, amelyeken nem jelentkeznek kórokozók vagy kártevők. A tervezéskor team alakul, mindenki elmondja a maga véleményét, ahol persze rugalmasnak kell lenni, hisz vannak sarokkövek, amiket figyelembe kell venni. A nagyon kritikus, veszélyeztetett fajok számát inkább csökkentjük, foltokba ületjük hisz szeretnénk, hogy díszítsenek a városban. Jelenleg a legaktuálisabb növényvédelmi probléma az egyik kedvelt és nagy mennyiségben ültetett fajnál, az Impatiens-nél (Pistike) lépett fel az utóbbi években. Amíg nem határozzák meg a betegség (impáciensz-peronoszpóra) hatékony ellenszerét, addig nem szabad nagy mennyiségben ültetni.
A soron következő növényvédelmi feladat a tél végi lemosó permetezés, mikor kezdődik, és mi ellen véd?
Időpontja kb. március hó, amikor az enyhébb időben a növényekben megindul a nedvkeringés. A permetezéshez olajos szert használunk, melynek hatásmechanizmusa abban áll, hogy a kártevők áttelelő képleteit befedő olajszerű filmréteg alatt a kártevők (takácsatka, levélatka, levéltetű, pajzstetű), gyakorlatilag megfulladnak. A szert bő lémennyiséggel juttatjuk ki a maximális fedettség elérése érdekében. A technológia az éves növényvédelmi programunk stabil pontja, az időjárás is csak annyiban befolyásolja, ha korábban indul a vegetáció a dózist csökkentjük. A legjobb eredményeket a vegetáció elindulása előtt tudjuk elérni, ezért ennél a munkánál nagyon fontos a gyorsaság és az időbeniség. A heteken keresztül folyó munkáról a lakosságot a honlapunkon és a médián keresztül tájékoztatjuk.
Beszélhetünk a kártevők, betegségek területi elhatárolódásáról?
A növényvédelmi problémák előbb utóbb Budapest egész területén jelentkeznek, kisebb csúszások elképzelhetők. A Margitszigeten pl. a lepkekabóca egy évvel később jelentkezett komolyabb mértékben. A nedvesebb mikroklímájú helyszíneken a gombabetegségek jellemzőbbek. A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása a melegebb, belvárosi területeken hamarabb elkezdődik, vagyis egy-egy betegség, vagy károkozás előfordulása szempontjából a mikroklíma meghatározó. Ha kártevőről van szó, akkor a felmelegedés, ha kórokozóról, akkor a nedvesség a döntő, de a probléma mindenhová eljut, csak időbeni lezajlása bizonyos helyszíneken hamarabb következik be. Ezt figyelembe kell venni a kivitelezéseknél. Első körben ott indítjuk a permetezést ahol korábbi rajzás várható.
Az Ön közreműködésével szervezett Tudományos Konferencia tavaly 18. alkalommal került megrendezésre. Mi a titka az évek óta tartó töretlen népszerűségnek?
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a közterületek növényvédelmével foglalkozó tudományos konferenciánk mára országos szintűvé nőtte ki magát. A szakma több jeles képviselője vagy előadóként, vagy hallgatóként, de jelen van a rendezvényeinken. A szakterületen végzett munkánkat elismeréssel fogadják, tapasztalataink komoly erőt képviselnek a szakemberek körében, mint ahogy a dísznövényvédelemben végzett tevékenységünkre is, mint meghatározó tényezőre tekintenek.
Magam is rendszeresen tartok előadást a növényvédelmi problémákról ezeken a rendezvényeken és a margitszigeti egynyári fajtabemutatókon. Gyakran teszek eleget különféle oktatási intézmények e témában tett felkérésének is.
Milyen egyéb, de a növényvédelemhez kapcsolatos feladatok kötik még le az idejét?
Téli időszakban a síkosságmentesítés káros hatásait vizsgáljuk a fasorokban és az utak mentén. A talajvizsgálat a sótartalom nyomon követését teszi lehetővé, amely alátámaszthatja az esetleges kipusztulások, károsodások okait, hisz a laboratóriumban mért értékek gyakran a megengedett sokszorosát érik el. Pozitív hatást várunk fás szárú növények védelméről szóló Kormány rendelettől, amely tiltja az élő növények környezetében a káros anyag felhasználást.
2005-ben közbeszerzési referens képesítést szereztem és azóta folyamatosan rész veszek közbeszerzési eljárások kidolgozásokban, lebonyolításokban, ugyanis az éves növényvédőszer igényünk eléri azt az értékhatárt, ami alapján kötelező az eljárás lefolytatása. Emellett az ISO auditokban való felkészülésben a növényvédelem meghatározott szerepet képvisel, így ez is hozzám kapcsolódó feladat.
A FŐKERT-nél eltöltött évek alatt mit tart legnagyobb sikerélményének?
Két éve olyan bizalmat kaptam, ami arra utal, hogy elengedett kézzel is megállom a helyem. Remélem, közös megelégedéssel folytatom a tevékenységet. Egy olyan szakterületet képviselek, amely nagyon fontos FŐKERT életében. Szabad kezet kaptam, és úgy gondolom, ez jól történik. Harmonikusan közelítek mindenkihez, jól érzem magam!
Problémát szeretne bejelenteni?
Ügyfélszolgálat
A Főkert Nonprofit Zrt. fenntartása alá tartozó fasorok és zöldterületek listája
Zöldszám
Hírek
2012.04.23.
Újabb lopáskár - Astoria virágágy
10
2012.04.18.
2012.04.17.
Önkéntes diákok a Feneketlen tónál
10
2012.03.19.
A Főkert Nonprofit Zrt. 2012. március 19-től a Feneketlen tó takarítása munkáit végzi.
10
2012.02.21.
2012. évi lemosó permetezés ütemezése
10
2012.01.23.
Lakossági észrevétel a Margit-híd budai hídfő felújításával kapcsolatban
10
2012.01.05.
Elvégeztük a sövény ifjítását a Gizella sétányon.
10
2012.01.03.
10
2012.01.03.
10
2012.01.03.
10
2011.12.12.
2011. december 8-ai vihar képekben
2011.12.09.
A ~ 90 km/órával fújó szél ágakat, gallyakat szakít le, illetve kidöntött két fát a Margitszigeten. Kollégáink már a helyszíneken vannak és folyamatosan szállítják el a gallyakat, ágakat!
Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy nem csak a Margitszigeten, de a többi közparkban, illetve a városban bárhol leszakadhatnak ágak, így kérjük, hogy lehetőség szerint NE látogassák a parkokat, illetve fokozott figyelemmel közlekedjenek a fák közelében, lehetőség szerint ne tartózkodjanak a fák alatt huzamos ideig!
10
2011.12.08.
Örömmel tapasztaltuk, hogy az ügyfélszolgálatunkra érkező levelek alapján nagy lelkesedéssel használják a látogatók a Margitszigeti Fitnesz pályát.
„Ezúton fejezem ki magam és futótársaim nevében köszönetemet és gratulációmat a margitszigeti nyitott fitnesz tér kialakításáért."
Reméljük a többi helyszínen is ilyen jó a fogadtatás.
10
2011.12.01.
A XIII. kerület Önkormányzat Számítástechnikai Általános Iskola köszönőlevele
10
2011.12.01.
Az önkéntes "Gesztenyefamentés"-ért kapott emléklap
10

