Hírek

Egybefüggő vízfelületek kialakulásának okai a parkokban

Az elmúlt időszakban a médiában és az internet világában számos fotó és leírás látott napvilágot a parkokban kialakult “új tavakkal” kapcsolatban.  Nézzük ezen egybefüggő vízfelületek kialakulásának valódi okait.

2017 januárja és február első napjai igen fagyos hideg idővel teltek, még Budapesten is éjszakákon át mértek -16 vagy éppen -18 fokot és a nappalok tekintetében sem emelkedett pozitív tartományba a hőmérők higanyszála hetekig. Ennek a hidegnek köszönhető, hogy talaj 30-60 cm mélyen átfagyott. Erre az átfagyott talajra érkezett meg február elején a kis mennyiségű hó, melyet a hőmérséklet gyors emelkedésének köszönhetően ónos eső, majd eső váltott fel. Az eső a fagyott talaj miatt nem tudott beszivárogni, így a legalacsonyabb pontokon felhalmozódott, majd az erős és gyors felszíni hó- és jégolvadásnak köszönhetően a megálló víz magassága, az „ új tavak” mérete tovább nőtt. A talaj kiolvadása sokkal lassúbb folyamat, mint a levegő felmelegedése, ezért a kialakuló vízmegállások természetes úton is igen lassan tudnak felszívódni. Az elmúlt napok időjárása sem gyorsította a folyamatot, ennek ellenére a “tavak” jelentős része mára megszűnt és beszivárgott a lassan felolvadó talajba.

A parkokban sétálók érzékelhetik még most is, hogy a talaj felső nagyjából 10-15 cm-es rétege engedett ki, a lejjebb levő részek még fagyosak, ezért süllyednek bele a lábnyomok.

A héten tartós melegedést ígér a meteorológia az éjszakák is fagymentessé vállnak, így a folyamat várhatóan felgyorsul, mind az altalajok fagyott állapotának, mind a víz elszivárgásának tekintetében.

Megosztás

Tulajdonos

Relative Posts