Hírek, kiemelt

Folytatódik a teknősmentés a Feneketlen-tónál

A FŐKERT Nonprofit Zrt., a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Fővárosi Állat- és Növénykert együttműködésében folytatódik a tavalyi évben megkezdett teknősmentési akció a Feneketlen-tónál.

Budapest XI. kerületi Feneketlen-tó üzemeltetőjeként, a FŐKERT Nonprofit Zrt. ismét felkérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályát (MME KHVSZ), hogy segítsen a tóban található idegenhonos teknősfajok egyedeinek eltávolításában. A területről kifogott példányok a Fővárosi Állat- és Növénykertbe kerülnek.

Az MME KHVSZ Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programja keretében gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a főként megunt háziállatként kikerülő, nem őshonos teknősök közül a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök áttelelnek, és néhol szaporodnak is a hazai vizeinkben. A jelenlétük több okból sem kívánatos. Elsősorban azért, mert a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősének, a mocsári teknősnek táplálék- és napozóhely-konkurenseiként jelentősen rontják azok életfeltételeit. Ezen felül egzotikus parazitáik és kórokozóik terjesztésével veszélyeztethetik nem csak a mocsári teknősöket, hanem más őshonos vízi élőlényeinket is.

A szakemberek a kifogott teknősöket regisztrálják, továbbá a Fővárosi Állatkert állatorvosi csapatának közreműködésével felmérik az állatok általános egészségügyi állapotát, különös figyelmet szentelve a paraziták és kórokozók kimutatására. A vizsgálaton átesett teknősök az állatkert karanténállomására kerülnek, ahonnan a szükséges karanténidőszak leteltét követően az egészséges példányok, a látogatók örömére a Nagy-tóba kerülnek. A befogott őshonos, mocsári teknősök továbbra is a Feneketlen-tóban maradnak, az akció segítségével pontosabb képet lehet kialakítani a létszámukról.

A 2016-ban elindított teknősmentési tevékenység során, a tavalyi évben összesen 3 idegenhonos teknősfaj több mint 150 egyedét sikerült eltávolítani a Feneketlen‐tó területéről. Ez a teknős biomassza komoly táplálék‐konkurense lett volna a nagyságrendileg tizedannyi mocsári teknősnek és mára már egyértelműen látszik az a pozitív hatás, hogy több őshonos példány látható a természetes napozóhelyeken.

Az idegenhonos teknősök azért jelentenek fokozott kockázatot a szárazföldi és vízi ökoszisztémára, mert az ökológiai rendszerbe kívülről bekerülve többnyire hiányoznak azok az állományszabályozó ragadozók és paraziták, melyek természetes körülmények között megakadályozzák túlszaporodásukat. Ennek következtében a behurcolt fajok olyan előnyt élveznek, melynek köszönhetően gyorsan és elképesztő mértékben szaporodhatnak el, folyamatosan újabb és újabb területeken is szétterjedhetve.

Az idegenhonos kockázat olyan jelentős a globalizált világban, hogy a kormányok újabb és újabb szabályozásokat kénytelenek bevezetni. A kérdéssel az Európai Unió 2014-es rendelet is foglalkozik, amit egy 2010-es hazai szabályozás évekkel megelőzött. A rendeletek egyik legfontosabb intézkedése, hogy tiltja vagy korlátozza bizonyos állat- vagy növényfajok behozatalát, árusítását, tartását – ezek listáját a Korm. rendelet. végén található mellékletek tartalmazzák. Magyarországon jelenleg több teknősfaj és alfaj is szerepel ebben a felsorolásban: aligátorteknős, díszes ékszerteknős, keselyűteknős, vörösfülű ékszerteknős (15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok).

 

Budapest, 2017. július 20.

Megosztás

Tulajdonos

Relative Posts