Green City a Consrtumán

2011.04.20. 15:22

Az igen népszerű Construma kiállítás tematikus szakmai programja idén „A települések jövője-zöld város koncepció - Green City” konferenciával bővült. Az előadások témái az urbánus zöldterületek szerteágazó hatásaival foglalkoztak, rávilágítva miként befolyásolja a jól „működő”a zöldkörnyezet a városi lét minden formáját.

Miközben a Föld ökológiai krízis felé tart, a városi zöldfelületek mennyiségben és minőségben is csökkennek, jelzik a Hollandiából indult Green City mozgalom képviselői, akik keresték ennek tudományos alapon nyugvó okait is. Fő okként megállapították: senki sem tesz kísérletet arra, hogy a növényzet, és az ökoszisztemikusan működő rendszerek számtalan pozitív hatását számszerűsítse. Márpedig a városi döntéshozók pénzügyi, gazdasági alapon hozzák meg döntéseiket. A mozgalom elindulásakor kérdés volt, van-e a tudományos alapokon nyugvó városi zöldfelület tervezésnek hozadéka? Természetesen van, hisz a Földön növénytakaró, és ökoszisztemikusan működő rendszerek nélkül nem lenne élet.

A Green City mozgalomnak jelenleg 6 tagja van Európában: Hollandia, Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország és a 2010-ben hatodikként csatlakozott Magyarország. Hazánkban a MAKEOSZ által fölkarolt mozgalom azt a feladatot tűzte ki célul, hogy országunkra szabva, a településekre és városokra irányult figyelemmel a témában eddig összegyűlt legfrissebb tudásbázist, akkreditált pontrendszerbe gyűjtve, eljuttassa a tervezők, az ingatlanfejlesztők és az önkormányzati döntéshozók felé. Ahhoz, hogy ökológiai alapon működő környezet alakuljon ki a szemléleten és a gondolkodásmódon kell változtatni, és - fordítva, mint szokás - zöldbe illesztett városokat kellene létre hozni. Mérhető hatása, így a megtérülés mértéke az élet számtalan pl. egészség-rekreáció, ingatlan érték, energia megtakarítás, klímaszabályozás stb. területén jelentkezik.

A konferencián a „A fenntarthatóság és a mai parkfenntartási gyakorlat" címmel Szabó József vezérigazgató is előadást tartott. A FŐKERT, a főváros kiemelt zöldfelületeinek fenntartójaként, a több mint 13 millió m2 zöldterület fenntartása, a mikroklímát alakító 133 ezer sor és parkfa ápolása, valamint a cég 140 évnél idősebb szakmai múltja okán is természetesen a Green City mozgalom mellé áll, és vallja, hogy mindenkinek a maga területén tenni kell a Green City filozófia megvalósításában, elterjesztésében, népszerűsítésében.

Szabó József elmondta, a fővárosban az épített és a zöldkörnyezet aránya sajnos jelentősen az épített felé mozdult el, miközben a közparkok szerepe a városi lakosság rekreációs-, valamint a kulturált sport és szabadidős tevékenység eltöltésében számottevő. Ám minél nagyobb mértékű a parkhasználat, annál nagyobb a rongálás, az elhasználódás, amely a fenntartásra külön feladatot ró. Minél több a rendezvény, annál kevesebb ideje marad a zöldfelületnek regenerálódásra. Emellett számos egyéb károsító tényező (autó, szmog, sózás) is rontja a növények életkörülményeit, a fenntartás során az ebből adódó károkat is korrigálni kell. A klímaváltozáshoz kapcsolható viharkárok helyreállítása a fenntartásban további költségnövekedést eredményez, amelyek más egyéb felújítástól vonja el a forrást.

Az épített környezet fejlődése a természetes környezetet kiszorította, de ennek megálljt kell parancsolni, - hívta fel Szabó József előadásában a figyelmet -, a fenntarthatóság és a Green City gondolatok összekapcsolhatók. Elkezdődtek már bizonyos területeket érintő problémafeltárások, hasonló elvek alapján készültek stratégiai tervek adott zöldfelület (pl. Margitsziget) hosszú távú fenntartására, amelyek alapját képezhetik egy nagyban átgondolt, egységes arculatú operatív terv kidolgozásához. A FŐKERT elkövetkezendő fenntartási feladatai is a tervezéssel kezdődnek, ahol már a tervezési alapelvekben megjelennek a Főváros igényei, elvárásai és más szakmai szempontok, és amely tervek igyekeznek a körülményekhez és a forrásokhoz igazodva a legtöbbet kihozni adott területből. Ugyancsak a fenntartási igényekhez igazodik a FŐKERT dísznövény-termesztési háttere, valamint a komplex gondolati rendszert kiszolgáló komposzttelep működtetése, amelynek termékéből egy éven belül 6.000 m3 szerves anyag jut vissza a város parkjaiba.

A hetvenes években a beruházási költség 10 év fenntartási költségnek felelt meg, mára ez drasztikusan megfordult, lecsökkentett fenntartási költséggel kell számolni, ami az igényesebb növényanyag kiszorulását, valamint a munkaigényes fenntartási feladatotok háttérbeszorulását jelenti. A fenntartási költségek csökkentése, a megváltozott tervezési irányelvekhez köthető. Építészeti szemlélet indult meg, ahol a tervezői és kertész lobbinak kevés volt az ereje, - remélhetőleg mostantól ez megváltozik -, hangsúlyozni a „zöld" jelentőségét, szerepét a város életében. Fontos lenne tudatosítani, hogy előbb kell megtervezni a parkot, és abba belehelyezni az épületet. A parkokban felborult az élő komponensek aránya, legnagyobb arányt a pázsit, a talajtakaró-, és az egynyári növények képviselik, ám ez a közparkokban kényszer, abból a szempontból, hogy gyorsan, nagy felületen minél szebb színfolt alakuljon ki. A drága élőmunka helyett a hatékony célgépek használata élvez előnyt, nagy füvesített területekkel, kevesebb növénnyel, virággal.

A FŐKERT a fenntartáson kívül adatszolgáltatást végez, tanulmányokat készít, ügyfélszolgálatot működtet, szakmai rendezvényeket szervez, társadalmi szerepet vállal, vagyis a szakmai elveket nem csak a gyakorlatban teszi, de hirdeti is. Igaz, hogy a Green City irányelveinek megfelelően megvalósult jó példák még nem láthatók, de vannak ötletek, (mobil kertek, úszó kertek a Dunán), melyek hangoztatása, elterjesztése, tudatos ismertetése a döntéshozókhoz eljuttathatók, annak érdekében, hogy minél több ilyen megoldás valósuljon meg a városban. FŐKERT szeretné elérni, hogy az új fővárosi zöldfelületi beruházásoknál a szakmai egyeztetések koordinálójaként irányító szerepet kapjon, és a tervezésekben, előkészítésekben, kivitelezésekben a Green City irányelveinek a támogatását elnyerje.