Egyik szemem mindig a fákon tartom

2010.11.25. 15:13

A mind nagyobb környezetterhelésnek kitett városban, az egészségesebb környezet és az esztétikus városkép kialakításában, jelentős szerepet töltenek be a szakszerűen gondozott, nagy biológiai produkcióra képes zöldfelületek.

A Fasori Alközpont munkatársai nap, mint nap azon fáradoznak, hogy segítségükkel a növények megfeleljenek az elvárt követelményeknek. Nehéz ám szép munkájukról az Alközpont vezetőjével, Gubicz Gyulával beszélgettünk.

Mióta irányítja a munkát?

1993-ban kerültem a Főkerthez, amikor üzemvezető helyettest kerestek a fasori részleghez, rá egy évre átvettem a vezetését. Akkor még három üzem működött, Pesten kettő, Budán egy, majd ezek későbbi összevonása után alakult ki az alközponti rendszer. Vezetésére ugyancsak megbízást kaptam.

Mely területek tartoznak Önökhöz?

Fasori részlegünk elsődleges feladata a kiemelt közparkok és fasorok parkfáinak illetve sorfáinak ápolása, valamint a fő és tömegközlekedési utak, a fővárosi tulajdonú ingatlanok, erdők és természetvédelmi területek kertészeti munkáinak ellátása. Mintegy 100.000 park-, és 32.000 db sorfát, érint. A fasori munka éves feladatai a növények életciklusaihoz igazodva jól meghatározhatók, hónapról hónapra tervezhetők. A napi munkába persze nagyon sok minden bele tartozik az ültetésen, gallyazáson, fakivágáson át a növényvédelemig, kaszálásig.

Milyen létszámmal látják el ezt az óriási feladatot?

A Fasori Alközpontban 35 fő dolgozik, akik között szakképesítésüket tekintve mérnökök, kertészeti és erdészeti technikusok, növényvédő szakmunkások nehéz-, könnyű-, és kisgépkezelők egyaránt megtalálhatók. A munkavégzéshez szükséges technikai berendezések (kosaras gépkocsik, tehergépjárművek, traktorok, permetezők, fűnyírók, ágvágók, bozótirtók, kanalas rakodó, gallyaprító, tuskómaró stb.) is rendelkezésre állnak.
A ránk bízott feladatot el tudjuk látni, - már ami a szakmai program szerinti munkavégzést jelenti-, mert ha az elvégzendő feladatokat nézzük, tízszeres létszámot is lehetne foglalkoztatni.

Korábbi szakmai előadásukon korszerű fanyilvántartási rendszer bevezetéséről halhattunk. Hol tartanak ebben a munkában?

Régi igény volt, hogy a fasorainkról felhalmozódott adatokat gyorsan, megbízhatóan és praktikusan felhasználhatóvá tegyük. A fakataszter adatbázisának korszerű kezelésére a térinformatika fejlődése kínált lehetőséget. A fahelyek 2005-ben elkezdett műholdas helymeghatározásán (GPS) alapuló felmérését befejeztük. A fényképpel is ellátott nyilvántartás 32.000 fa napra kész, aktuális állapotát tükrözi, megkönnyíti a szükséges adatszolgáltatást, segítséget nyújt a munkák tervezésében, kivitelezésében.

A parki fákról is készül nyilvántartás?

A parki fa sokkal nehezebben beazonosítható, mint az utcán lévő, amit helyrajzi szám vagy házszám alapján könnyen meg tudunk találni. Ezért egy apró beavatkozással azonosító mikro chipet helyezünk a fa szövetébe, ami nem tűnik el a fáról, és egy vonalkódszerű leolvasóval mindig megtalálható. A munkát a Margitszigeten kezdtük, az ottani fák mintegy ¾-ét felmértük. Remélhetőleg a többi parkfa is sorra kerül.

Az elmúlt időszakok jelentős viharkárai életszerűvé tették a fák állapot felmérését. Erre milyen lehetőségeik vannak?

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk fáink állapotával. A közterületen dolgozva, munkatársaim és magam is egyik szemünkkel örökösen a fákat vizsgáljuk. A szemrevételezés a gyakorlott szakember számára sokat mond (törzs állapota, sérülések, sebek mértéke, lombkorona formája, aránya), mégis pontos képet az akusztikus vizsgálattal kaphatunk. Tervszerűen haladunk végig az idős fasorokon, és a parkokban is. Évente több százat, de volt olyan év, amikor több ezer fát is megvizsgáltunk. A korszerű módszer a hangterjedés sebességét méri a fában, és az optimális értéktől való eltérés korhadásra utal.

Mi történik, amikor megállapítják egy fáról, hogy veszélyes?

A napi munkánkkal mindig arra törekszünk, hogy a növényállományt a lehető legjobb állapotban tartsuk, élettartamát hosszú időn át megőrizzük. Az esetleges balesetveszély elhárításának a módját mindig az adott helyszínen és az adott körülmények között kell eldönteni.
Az idei, rendkívül csapadékos év volt. A Margitszigeten volt a legtöbb fakidőlés, a terület lezárására is sor került, mert a helyzet percről percre más képet mutatott. Veszélyes volt itt dolgozni, és fájdalom volt látni a szép egészséges fákat kidőlni.

A valamikori 60-as, 70-es évek fásítási programjában, vagy az ennél is korábban ültetett fák tisztes korba kerültek. Van mód pótlásukra, cserjükre?

Éppen most 55 fát ültetünk a Városligetben a Közlekedési Múzeum környékén, de sok esetben civil szervezetek, cégek, magánszemélyek keresik az ültetés lehetőségét. Megkeresésükre megadjuk, hova milyen fát, milyen méretben javaslunk és a munkát közösen végezzük, de az ültetésben mindig aktívan részt vesznek. Például a Városligeti fasor tavaly befejezett rehabilitációjában is adományokból került sor a hiányzó fák pótlására.

Nagy szerepet vállalnak, hogy a városkép szebb, a levegő tisztább, a környezet egészségesebb maradjon. A lakosság mennyire kíséri figyelemmel a munkájukat?

Évente kb. 1000 levél érkezik hozzánk a lakosságtól, amivel foglalkoznunk kell. Ezek többnyire fákkal, fasori munkákkal kapcsolatos kérések, panaszok észrevételek vagy dicséretek. Egy most érkezett bejelentés balesetveszélyes járdát jelez, ami fa gyökerétől felpúposodott. Az ilyen helyszínen többnyire gyökérmetszést végzünk, természetesen szem előtt tartva a fa stabilitást.
Változatos, szép munka ez. Szeretem, ha zajlik az élet, szívesen csinálom.