A FŐKERT Nonprofit Zrt., a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Fővárosi Állat- és Növénykert együttműködésében folytatódik a tavalyi évben megkezdett teknősmentési akció a Feneketlen-tónál.

Budapest XI. kerületi Feneketlen-tó üzemeltetőjeként, a FŐKERT Nonprofit Zrt. ismét felkérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályát (MME KHVSZ), hogy segítsen a tóban található idegenhonos teknősfajok egyedeinek eltávolításában. A területről kifogott példányok a Fővárosi Állat- és Növénykertbe kerülnek.

Az MME KHVSZ Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programja keretében gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a főként megunt háziállatként kikerülő, nem őshonos teknősök közül a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök áttelelnek, és néhol szaporodnak is a hazai vizeinkben. A jelenlétük több okból sem kívánatos. Elsősorban azért, mert a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősének, a mocsári teknősnek táplálék- és napozóhely-konkurenseiként jelentősen rontják azok életfeltételeit. Ezen felül egzotikus parazitáik és kórokozóik terjesztésével veszélyeztethetik nem csak a mocsári teknősöket, hanem más őshonos vízi élőlényeinket is.

A szakemberek a kifogott teknősöket regisztrálják, továbbá a Fővárosi Állatkert állatorvosi csapatának közreműködésével felmérik az állatok általános egészségügyi állapotát, különös figyelmet szentelve a paraziták és kórokozók kimutatására. A vizsgálaton átesett teknősök az állatkert karanténállomására kerülnek, ahonnan a szükséges karanténidőszak leteltét követően az egészséges példányok, a látogatók örömére a Nagy-tóba kerülnek. A befogott őshonos, mocsári teknősök továbbra is a Feneketlen-tóban maradnak, az akció segítségével pontosabb képet lehet kialakítani a létszámukról.

A 2016-ban elindított teknősmentési tevékenység során, a tavalyi évben összesen 3 idegenhonos teknősfaj több mint 150 egyedét sikerült eltávolítani a Feneketlen‐tó területéről. Ez a teknős biomassza komoly táplálék‐konkurense lett volna a nagyságrendileg tizedannyi mocsári teknősnek és mára már egyértelműen látszik az a pozitív hatás, hogy több őshonos példány látható a természetes napozóhelyeken.

Az idegenhonos teknősök azért jelentenek fokozott kockázatot a szárazföldi és vízi ökoszisztémára, mert az ökológiai rendszerbe kívülről bekerülve többnyire hiányoznak azok az állományszabályozó ragadozók és paraziták, melyek természetes körülmények között megakadályozzák túlszaporodásukat. Ennek következtében a behurcolt fajok olyan előnyt élveznek, melynek köszönhetően gyorsan és elképesztő mértékben szaporodhatnak el, folyamatosan újabb és újabb területeken is szétterjedhetve.

Az idegenhonos kockázat olyan jelentős a globalizált világban, hogy a kormányok újabb és újabb szabályozásokat kénytelenek bevezetni. A kérdéssel az Európai Unió 2014-es rendelet is foglalkozik, amit egy 2010-es hazai szabályozás évekkel megelőzött. A rendeletek egyik legfontosabb intézkedése, hogy tiltja vagy korlátozza bizonyos állat- vagy növényfajok behozatalát, árusítását, tartását – ezek listáját a Korm. rendelet. végén található mellékletek tartalmazzák. Magyarországon jelenleg több teknősfaj és alfaj is szerepel ebben a felsorolásban: aligátorteknős, díszes ékszerteknős, keselyűteknős, vörösfülű ékszerteknős (15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok).

 

Budapest, 2017. július 20.

Megosztás

Tarlós István főpolgármester ünnepi beszédében beszámolt arról, hogy a fürdőberuházáson túl további fejlesztések is történtek a Margitszigeten, így megújultak a sétányok és a játszóterek, további Mol Bubi állomásokat telepítettek, 43 ezer négyzetméteren gyepesítettek és több mint 180 ezer növényt telepítettek.

Tarlós István úgy fogalmazott, a beruházás mérföldkő a Palatinus mozgalmas életében. A beruházásról elmondta: a fedett részlegben egy 100 négyzetméteres medencét és egy 60 négyzetméteres gyerekmedencét építettek, valamint egy hideg és meleg vizes merülőmedencét alakítottak ki. Ezen kívül finn szaunát, pihenőbokszokat és gyógyászati részleget hoztak létre. Kiemelte, a Palatinus Budapest legnagyobb területű egész évben működő fürdője, vendégváró- és gyógyítóhely egyaránt. A főpolgármester kijelentette: a beruházások időre elkészültek, így a pénteken kezdődő FINA vizes világbajnokságra teljes pompájában fogadja látogatóit a Margitsziget.

Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy tavaly 3,2 milliárd volt az üzemletetési adózás előtti eredménye a cégnek. A vezérigazgató felidézte, hogy 2014-ben bővítették a Rudas fürdőt, 2015-ben a Dandár fürdőt, a következő évben a Paskál strand következett, idén a Palatinus volt soron. Jövőre a tervek szerint a csillaghegyi strandot, 2019-ben a pesterzsébetit, 2020 környékén a Király fürdőt szeretnék megújítani – mondta.

Szőke László közölte, míg 2010-ben 2,9 millió látogató volt a budapesti fürdőkben, tavaly a számuk már meghaladta a négymilliót, és a Budapestre érkező külföldi turisták 60 százaléka veszi igénybe valamelyik fürdőt. Kitért arra is, hogy szeptemberben elkezdődik a Palatinus fürdőépületének homlokzati falát díszítő faliképnek, Pekáry István Dál-kisasszonyok násza című munkájának rekonstrukciója. A Palatinus felújítása nettó 2,895 milliárd forintba került.

Az alábbiakban olvashatják Tarlós István főpolgármesternek az eseményen elmondott beszédét:

Tisztelt meghívottak!

„A Margitsziget a budapesti népélet legszebb mozzanatait mutatja be quintessentiában.” -írta Jókai Mór. Ez a gondolat még ma is igaz.

A gazdag történelmi múlttal rendelkező sziget már a 19. század első felében népszerű pihenő és kirándulóhely volt, de a század utolsó harmadától a budapesti társasélet meghatározó színterévé vált.

Abban az időben a Margitsziget a poros és zajos Pesttel szemben sajátos mikroklímát, rendezett parkokat, üdülést, fürdőt, gyógyvízkúrát, sportolási és szórakozási lehetőségeket kínált. Az időszakosan egyes partszakaszokat elöntő áradások mellett egyedül megközelítése jelentett gondot, hiszen a Margit-híd 1876-os, majd pedig a margitszigeti szárnyhíd 1900-as megnyitásáig kizárólag hajón, illetve csónakon lehetett megközelíteni. „A dunaparti 372. számú házon volt egy harang, annak a kongására jött át a szigetről egy révész csónakkal, aki a látogatókat átvitte és vissza is hozta.”- írta le Jókai a korabeli, ma már elképzelhetetlennek tűnő viszonyokat.

A szárnyhídi lehajtó megépítésével új korszak kezdődött. A sziget látogatottsága ugrásszerűen megnőtt, természetes sétaútjai népszerű korzóvá váltak, amelyet minden oldalról víz vesz körül.

A feltöltések eredményeként a szigeten jelentősen növekedett a parkterület és lehetőség nyílott új épületek elhelyezésére is. Eközben nyitott ki először a Palatinus strand, amely nevét a nádor latin nevéből kapta. A Duna-parti strand 1919-ben nyitotta meg kapuit, de csak 1921-ben, a nagymedence megépítésével alakult át strandfürdővé.

A nagy melegben Budapest közönsége az új fürdőt mindjárt megnyitása után valósággal megrohanta. A zsúfolt Palatinus strandon a kabino­kért, fogasokért, vetkőzőhelyekért és minden talpalatnyi árnyékért elkeseredett harcot vívtak a fürdőzők. Már közel száz évvel ezelőtt is pezsgő fürdőélet zajlott itt. Az idény alatt a vendégek szórakoztatá­sára és okulására Szigeti séták címmel még helyi időszaki sajtótermék, „fürdőügyi közlöny” is megjelent, amit Krúdy Gyula szerkesztett. Ugyan a hírmondó mindössze hét lapszámot élt meg, de Krúdy továbbra is a sziget és a Palatinus szerelmese maradt. Így írt erről: „Nyáron boldogan vártam a fürdés idejét, mintha többé nem volna semmi más gondom, mint csak annyi, hogy jól megfürödjek, miközben a folyton ömlő, meleg forrásvíz körülölelget.”

A pestiek rajongtak a strandfürdőért, ezért a Palatinust 1937-ben bővíteni kellett. Ekkor készült el a ma látható Bauhaus stílusú létesítmény, melynek medencéit a Szent Margit sziget termálforrásai táplálták. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt.  A ’60-as években biztosan, de lehet, hogynkésőbb is működött a 100 méter hosszú medence.A szigeti harcok idején károsodott fürdőt rövid időn belül helyreállították, 1945-ben már ismét fogadta a fürdeni vágyókat. 2002-ben a fürdőteret bővítették és a technikai berendezéseket korszerűsítették.

Az idei strandszezon azonban mérföldkő a Palatinus mozgalmas történetében. 2017 júliusában -vagyis e hónapban- befejeződtek azok a beruházások, amelyeknek köszönhetően a Strandfürdő egész évben üzemelhet majd. A fedett részlegben megépítettek egy 100m2-es gyógyvizes medencét, egy 60 m2-es gyermek medencét, valamint hideg és melegvizes merülőmedencét. A kibővített wellness részlegben finn szaunát, pihenő bokszokat és új öltözőket alakítottak ki.  A téli medencetérből nyílik a gyógyászati egység is.

A 2017-es fejlesztések után bátran mondhatjuk, hogy a Palatinus Budapest zöld környezetbe ágyazott legnagyobb területű strandja és a főváros talán legszebb egész évben működő gyógyfürdője.

A Margitsziget minden idelátogató számára békebeli hangulatot idéz. Vendégváró és gyógyító hely testnek és léleknek egyaránt. A múlt hangulata és a jövő törekvései együtt jelennek meg ebben különleges elszigeteltségben. Az elszigeteltség ebben az összefüggésben csak is jót jelent. Eltávolodást attól, ami erőszakos divat, de gépiessé teszi az életet. Csendet egy világváros zajában, elmélyülést az évszázados fák alatt, napfürdőzést, megmártózást  a Palatinus medencéiben és különleges sétákat a pompás kertekben.

 A fejlődés a szigeti parkok és kertek állapotán is jól látható. Mostantól a látogatók már a megújult úthálózaton sétálhatnak, meglátogathatják a kibővített Rózsakertet, vagy a felújított játszóteret. A közlekedési csomópontokba egyedi látszóbeton ülőbútorokat és vandálbiztos pihenőágyakat, árnyékolókat helyeztek el. Új közösségi terek létesültek, amelyek burkolata egyéb fővárosi felújítási munkálatok során kikerült bontott kockakövek újrafelhasználásával készült. Sokan nem gondolták, de a Margitsziget csatornahálózata eddig nem volt teljes,  jelentős méretű terület szennyvízkezelése megoldatlan volt. A Duna védelmében is halaszthatatlanná vált az a csatornaépítési program, melynek köszönhetően 6 km szennyvízcsatorna épült meg az elmúlt hónapokban. A korszerű elvezető rendszer képes összegyűjteni, majd eljuttatni a legmagasabb környezetvédelmi követelményeknek megfelelő budapesti szennyvíztisztító telepre a sziget létesítményeinek szennyvizét. A MOL bubi hálózat is bővült három újabb margitszigeti állomással. A környezet bringázásra is csábít, ezért talán jó hír, hogy mától már az északi parkoló mellől, a Palatinustól és a Hajós Alfréd Uszodától is közlekedhetnek bérelt kerékpárral a szigetre látogatók. A tájékozódást új információs táblarendszer segíti, a sétaúthálózatok mentén 146 új kandelábert is telepítettek.

A park zöldfelületei is megújultak. 43 ezer m2 gyepesítés és több, mint 180 ezer növény telepítése történt meg idén. A ma már a határon túl is ismert szökőkút új élményekkel, fényjátékokkal lepi meg a látogatókat.

A beruházások időre elkészültek, így a holnap kezdődő FINA Világbajnokságra teljes pompájában fogadja látogatóit a Margitsziget. Budapest sporttörténelme eddigi legnagyobb eseményének, a vizes vb-nek egyik meghatározó helyszíne a sziget, így megnövekedett turistaforgalomra is kell számítani. Az elmúlt hetekben a FŐKERT szakemberei intenzíven ápolták a fákat és a gyepet, hogy ellenálljanak a megnövekedett parklátogatói terhelésnek, így a virágszőnyegekkel párosulva megőrizzék szépségüket.

„Ez Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból – az édenkert tiltott fája nélkül.”- így látta Jókai a park fáinak árnyékából az itteni világot. ára még szebb lett ez a világ.

A Margitsziget kertjei és fürdői történelmi emlékezetünk meghatározó jelentőségű helyei, ma is létező, élő, állandóan változó, fejlődő terek, melyek nemes hagyományok hordozói. A Palatinus Strandfürdő és a festői parkok a nyilvánosság folytonosan megújuló színterei, a kulturális emlékezetnek nemcsak közegei, hanem egyben jelképei is.

Mondjunk köszönetet a megvalósítóknak, köztük ma hangsúlyosan a Palatinust újjávarázsolóknak, mutassuk meg a világnak, és vigyázzunk rájuk!

Forrás: MTI, Budapest.hu

Fotók: Szabó Zoltán

Megosztás

Megnyílt a Margitsziget történelmét bemutató kiállítás a Margitszigeti víztoronyban
Jaksics György gyűjtő emlékére fát ültettek és emléktáblát is avattak

Ősi növényfaj, a jégkorszakot rokonai közül egyedüliként túlélt ginkgo biloba, vagyis páfrányfenyő körülbelül tízéves példánya körül gyülekezett a közönség a Margitszigeti Szabadtéri Színpad szomszédságában július 5-én. A frissen ültetett fa a Jaksics-kertészetből érkezett. A víztoronyban pedig a tavaly elhunyt gyűjtő, Jaksics György kollekcióján alapuló Élet – VÍZ – SPORT – erő a Margitszigeten című körpanorámás, vetítettképes helytörténeti kiállítása nyílt meg, amely a Budapesti Nyári Fesztivál időszaki kiállításaként szeptember végéig látogatható.

„Amellett, hogy színvonalas produkciókat hozunk létre a nagyszínpadon, különleges emberi kapcsolataink is kialakulnak a munkánk során” – mondta Bán Teodóra, a látványos tárlatot megrendező Szabad Tér Színház ügyvezető igazgatója. Emlékeztetett rá, hogy Jaksics Györggyel évek óta egyeztettek a kiállítás megvalósításáról. Elmesélte, hogy a férfi évtizedekkel korábban fiatal kertészként került a Margitszigetre, és beleszeretett a történelmi emlékekben és természeti szépségekben gazdag helybe.

Tanulmányozni kezdte a Duna e gyöngyszemének páratlan kincseit, majd a históriájához fűződő minden tárgyat, dokumentumot felkutatott és megvásárolt. Ezernél is több tételt számláló gyűjteménye alapján állította össze az Üdvözlet Szent Margit szigetéről című könyvet. A kötet páratlan kordokumentumai kinagyítva váltogatják egymást a vasbeton atyja, Zielinszki Szilárd tervezte műemlék víztorony belső terében látható időszaki kiállításon. A körbe-körbe haladó archív képeken egyebek mellett feltűnik a réges-régi léghajó-találkozó, az 1879-es színpompás népünnepély, az 1893-as turista majális, a hajdani gyógyfürdő előtti ivókút, vagy a forrásvíz ásványtartalmát tudató címke, és sok minden más érdekesség.

Élet – VÍZ – SPORT – erő a Margitszigeten
A Szabad Tér Színház 2017-es időszaki kiállítása Jaksics György hagyatékából

A 106 éves műemlék Víztorony impozáns épületében szeptember végéig látható az a helytörténeti kiállítás, amely különleges dokumentumokat mutat be Jaksics György több mint ezertételes gyűjteményéből, aki kertészként került kapcsolatba és esett szerelembe a Margitsziget páratlan természeti és épített értékeivel.

A kiállítási anyag a júliusban Budapesten megrendezésre kerülő vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan a vízre, a (vizes) sportok és kulturális események margitszigeti történetére fókuszál, arra a gazdagon illusztrált közösségi életre, amely a főváros szívében elhelyezkedő, méltán közkedvelt „közparkunk” históriáját az elmúlt két évszázadban jellemezte. Régi képeslapok, fürdőbelépők, gyógyvízkatalógusok, szállodai vendégkönyvek, térképek, újságcikkek, korabeli hirdetések, fotóriportok, emlékplakettek, érmek, plakátok, karikatúrák, bélyegek, gőzhajójegyek, tagsági igazolványok, meghívók és egyéb relikviák nyomán elevenedik meg előttünk a Margitsziget hajdanvolt sportélete, a mozgás kultúrtörténetének színes krónikája.

Bepillantást nyerhetünk többek között a Margit-gyógyfürdő, a Nagyszálló, a Nemzeti Sportuszoda, a Palatinus fürdő, a M.A.C. Sporttelep történetébe, a csónakázó és hajós egyletek, úszóházak, evezős klubok, sportegyletek életébe. Felidézhetjük egykori és még ma is meglévő épületek, kertek, sportpályák – pl. a zenélő szökőkút, a Japánkert, a vízesés, a gyógyforrás, meleg vízű tó, ivócsarnokok és ivókutak, hajóállomások – fénykorát. Elképzelhetjük az első csónakázókat és evezős regattákat a Dunán, az úszó- és vizes sportbajnokságokat és versenyeket a Szigeten, a trenírozást és sportbemutatókat, köztük olyan „zöldmezős” szabadidős tevékenységeket is, mint a tenisz, atlétika, lovaspóló, birkózás, vívás, sport- és agyaggalamb-lövészet, vagy a mai is népszerű (Sziget-kör) futás. Mindeközben az emlékek mögött ott lüktet a történelem öröksége, a velünk élő múlt.

A kiállítás anyagát Jaksics György: Üdvözlet Szent Margit szigetéről című könyve alapján a gyűjtő hagyatékában található dokumentumokból összeállította: Sipőcz Mariann.

Szakmai konzultáns: Steffanits István
Technikai előkészítés: Záhonyi István

A kiállítás rendezője: Szabad Tér Színház

Látogatható: 2017. június 9-től szeptember 30-ig.

Az eseményen a könyv társszerzője, Takács Ferenc professzor is jelen volt, valamint a kötet lektora és egyes fejezeteinek szerzője, Saly Noémi, aki visszaemlékezésében kiemelte, hogy Jaksics György mindent összegyűjtött, ami a főváros szívében elhelyezkedő közpark elmúlt évszázadait jellemezte. Régi képeslapokat, fürdőbelépőket, gyógyvízkatalógusokat, szállodai vendégkönyveket, térképeket, újságcikkeket, korabeli hirdetéseket, emlékplaketteket, érmeket, plakátokat, karikatúrákat, bélyegeket, gőzhajójegyeket, tagsági igazolványokat, meghívókat, menükártyákat és egyéb relikviákat.

„De nem felületesen gyűjtött – hangsúlyozta a Budapest-történész Saly Noémi –, hanem a gyökerekig ásott, ahogy a fák szívják magukba a mélyből a tápanyagot.” Nincs olyan apró mozzanat, amelyre ne lett volna figyelemmel, és minden részterület feldolgozásához a szerinte leghozzáértőbb szakértők tanácsát kérte ki.

„Fát az unokáinak, a jövő nemzedékeknek ültet az ember” – mondta az eseményen az idén százötven éves FŐKERT vezérigazgatója, Szabó József, aki kitért arra, hogy a nagy múltú cégnél jóval idősebb fák is zöldellnek még a Margitszigeten. A most elültetett páfrányfenyő pedig amellett, hogy a japánok szent faként tisztelik, még hosszú életű is, ezeréves példányait is ismerik. A tövében elhelyezett emléktáblával együtt hosszú ideig felidézheti tehát a kíváncsiságtól és tudásvágytól hajtott, szenvedélyes, ám önzetlen gyűjtő, Jaksics György személyiségét.

Bővebb információ: www.szabadter.hu

Megosztás

A közparkokba telepített növények, az utcai sorfák állapotát nem csak a talajban lévő, a hajszálgyökerek által felvehető víz mennyisége határozza meg, hanem a levegőben lévő pára mennyisége is nagyban befolyásolja.

Pára akkor képződik, mikor a Nap felmelegíti a vizet, így vízgőz formájában a levegőbe kerül. Ha jobban melegszik a víz, azzal több vízgőz kerül a levegőbe. A melegedéssel együtt a légkör párakapacitása is növekszik. A páratartalom meghatározása a szakirodalom szerint:

  • abszolút vízgőztartalom: megmutatja azt, hogy a levegő 1 m³-re hány gramm vízgőzt tartalmaz.
  • relatív vízgőztartalom: megadja a levegőben lévő vízpára %-os értékét, az adott hőmérsékleten, a vízgőzzel teljesen telített levegő víztartalmához képest. Ezt az értéket szokták használni, figyelni a szakemberek, mert a relatív vízgőztartalom befolyásolja a növények életminőségét.

Az utcai sorfákon nyári hónapokban színesedő, összesodródó, száradó levelek – mintha ősz lenne – megjelenése a növényzet légszárazság elleni védekezését jelentheti. Nagyfokú légszárazság kisebb-nagyobb mértékű levélhullást idézhet elő. Ilyenkor ugyanis még a jó állapotú gyökérzet vízfelvétele is képtelen kellően ellensúlyozni a leveleknek a nagy szárazság miatt felfokozott párologtatását, vízvesztését.

Szobanövények esetében hatásos beavatkozás ilyenkor légpárásító elhelyezése a száraz levegőtől szenvedő növények közé. A növényfürösztés, még inkább a vízpermetezés, vagy legalább a levelek rendszeres áttörlése puha, nedves szivaccsal tompíthatja a káros mértékű légszárazság levélhullásban megmutatkozott következményeit. Sajnos a szakemberek a parkokban lévő nagy fákon, utak melletti sorfákon ilyen beavatkozásokat nem tudnak végezni

Légszárazság nem csak nyáron alakul ki. Meteorológiai állomások mérési adatai szerint az idei év pünkösdi ünnepnapjain is kialakult légszárazság, a napi párolgás 5-6mm volt, amely érték a meteorológiai szakemberek szerint igen magas. A téli légszárazság is ismert mindenki előtt, ilyenkor a levegőben nem alakulnak ki jégkristályok, dér keletkezik.

Megosztás

Budapesten tartja éves konferenciáját a Fleuroselect nemzetközi dísznövényszakmai szervezet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal együttműködésben. 2017. július 5-én a FŐKERT látta vendégül a nemzetközi delegációt. Szabó József vezérigazgató cégbemutató előadását követően budapesti helyszíneken keresztül vitatta meg a zöldfelület-fenntartás és fejlesztés szakmai kérdéseit a küldöttség, majd a margitszigeti egynyári virágkiültetésekhez látogattak el.

Megosztás

A 150 éves FŐKERT Nonprofit Zrt. ötlete alapján Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala megvalósította Budapest első dinamikus fénykertjét a margitszigeti Virágoskertben.
A Hofeka Kft által fejlesztett rendszer 36 darab 130 wattos RGB ledes dinamikus fényvetőből áll, amelyet egy előre programozható digitális naptár vezérel, így az év 365 napján lehet esténként Budapest szívét változatos fényjátékkal színesíteni. A rendszer alkalmas a különböző nemzeti ünnepeken és kiemelt napokon megfelelő világításba öltöztetni a területet.
 
A Fénykert minden este a sötétedés idejét figyelembe véve indul, programjáról, különleges, egyedi alkalmakra készített fényshow-król honlapunkon a későbbiekben további információ. A margitszigeti Fénykert hivatalos üzemeltetése július 5-től indul.
Fotók: Szabó Zoltán

Megosztás

Példaértékű elgondolás és összefogás eredményeként nyílt meg 2017. június 29-én Magyarország első integrált tornaparkja és játszótere Csepelen, ahol fogyatékkal élő, valamint egészséges gyermekek és felnőttek együtt élvezhetik a mozgás és a játék örömét.

Budapest Főváros Önkormányzata és Csepel Önkormányzata, valamint a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. sikeres együttműködésének köszönhetően június 29-én került átadásra az az európai szinten is ritkaságnak számító, de hazánkban abszolút úttörő létesítmény, amelynek megalkotóinak – Hard Body Hang, illetve MagikMe – legfőbb szándéka a fogyatékkal élők szociális elszigetelődése elleni küzdelem. Koncepciójuk szerint a mindenki számára alkalmas eszközök révén, ez a csepeli játszótér lehet az első színtere az inkluzív nevelésnek.

Éppen ezért az integrált tornapark sporteszközöket tervezők; Fenyvesi Zoltán és Kanyó Zsolt paraatléta, valamint a MOME-n formatervezőként végzett Erdélyi Tamás elsődleges és messzemenőkig figyelembe vett szempontja az volt, hogy valóban bármilyen egészségi állapotú fogyatékos gyermek és felnőtt közérthető, a szülők, kísérők által is jól ismert tevékenységen keresztül, természetes módon találkozhasson, és tudjon együtt sportolni, edzeni ép társaival.

Az átadásra kerülő MagikMe játszó eszközök újszerűek, közös sportolásra és játékra inspirálóak, szinte minden életkorban jól használhatóak, akár egyszerre több kisgyermek által is. Tervezésüknek köszönhetően alkalmasak a legkülönbözőbb sérülésű kisgyermekek játéktevékenységét fejleszteni. Az eszközök sok lehetőséget kínálnak mind a kis- és nagymozgások, a helyzetváltoztatás, a szociális interakciók, gondolkodás, észlelés fejlesztéséhez, fejlődéséhez. Mindez olyan közérthető, a szülők által is jól ismert játéktevékenységen keresztül, ahol a fogyatékos gyermek természetes módon találkozik ép társaival. Nagy lehetőség rejlik ezekben a találkozásokban és az gyermekeket kísérő családok találkozásában: elkerülhetővé válik a szociális elszigetelődés! Az eszközök újszerűek, közös játékra inspirálóak, a gyakorlatban is jól használhatóak széles életkori spektrumban, egyszerre több kisgyermek számára is.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a park avatóján kihangsúlyozta, akkor járunk el jól és helyesen, ha Budapestet még inkább élhető és szerethető várossá tesszük: gyalog, kerékpárral, gyerekszemmel, idősként, fiatalként vagy épp valamilyen testi szempontból hátrányos adottságúként. Ez egy szemlélet, melyet tudatosan kell megjeleníteni, kommunikálni és konkrét fejlesztések formájában megvalósítani.

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere az átadón elmondta: nagy öröm a kerületnek, hogy Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kezdeményezésére, valamint a Főváros támogatásával elsőként az országban Csepelen jöhetett létre egy olyan játszótér, ahol az egészséges gyermekek, és fogyatékkal élő társaik együtt élvezhetik a felhőtlen kikapcsolódás örömeit. Az egyedülálló tornapark- és játszótérrel ugyanakkor tovább bővült a kerületi játszóterek száma, újabb kikapcsolódási lehetőséget biztosítva ezzel a családok számára.

Mind az ötletgazdák, mind a megvalósításban segédkezők, valamint Budapest Főváros – és Csepel Önkormányzata bíznak a most átadásra kerülő integrált tornapark és játszótér sikerében, valamint abban, hogy az érintett gyermekek, az őket kísérő szüleik és a felnőtt sportolni vágyók olyan élettérrel gazdagodnak a fővárosban, amely megfelelő helyszín lehet a rokonsorsú és az egészséges családokkal történő kapcsolatépítésre egyaránt.

A szabadtéri Integrált tornapark és játszótér megtalálható: 21. kerület, Budapest, Simon Bolivar sétány 4-8.

Fotók: Juhász Éva

Megosztás

Innovatív és egyben művészi arculatváltáson esett át a Városháza park, a Fővárosi Önkormányzat, a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft., a Hello Wood, a Platio és a FŐKERT Nonprofit Zrt. jóvoltából. A jövő technológiája és modern közterületi megoldások teszik egyedivé a POP UP parkot, ami igazi pihenőparkként ugyanúgy helyszíne lehet egy délelőtti megbeszélésnek, mint egy esti randinak vagy akár egy napközbeni, pár perces hűsölő üldögélésnek, miközben lemerült telefonunkat is feltölthetjük.

Az élő növényzetet és a növények intenzív fenntartását a FŐKERT Nonprofit Zrt. biztosítja a park területén, a 60 db növénytartó edényben díszfák, örökzöldek, cserjék és leanderek kaptak helyet. Az ideiglenes oázis a tervek szerint az idei ősz beköszöntéig egészíti ki és alakítja használható közösségi térré a Városháza parkot.

Fotók: Juhász Éva

Megosztás

Országszerte csaknem kétszáz önkéntes vett részt az Új Nemzedék Központ városszépítő akcióján. A cél az volt, hogy a barátságosabb, élhetőbb városi környezet a közösség erejével alakuljon. A Keresd és szeresd a teret! az Új Nemzedék Központ Közösségi Terei által megrendezett országos akció. A virtuális szórakozás és a digitális kommunikáció terjedése ellenére még mindig a városi terek azok a helyszínek, ahol a városlakók értékes időt tudnak tölteni egymással.

Budapesten a FŐKERT Nonprofit Zrt. irányításával a Szent István Parkban festettek kerítést az önkéntesek. Illés Boglárka (EMMI) a fővárosi rendezvényen azt mondta, fontos, hogy ne csak beszéljünk az önkéntességről, hanem tegyünk is érte, és a fiatalok társadalmi szerepvállalása is rendkívül fontos. Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár hozzátette: „Úgy gondoljuk, hogy ez a mikroközösségünk, a közvetlen környezetünk rendbetételével kezdődik.”

 

Megosztás

„Én megtanultam a 36 év alatt, hogy nincsen lehetetlen!” – Erdősné Győrffy Márta visszaemlékezései

Erdősné Győrffy Márta, okleveles kertészmérnök, egykori kerületvezető, főosztályvezető, majd Park- és Fasorfenntartási Igazgató. Az első és egyetlen munkahelye a FŐKERT volt. 1975-ben kezdett dolgozni a Margitszigeten, gyakornokként. 8 éven át az V. kerület, majd később a XII. kerület kerületvezetője. 1989-től a központi igazgatóságon dolgozik. Végig járja a szamárlétrát. Park- és Fasorfenntartási Igazgatóként egyik kiemelt feladata a Fővárossal való szakmai kapcsolattartás volt. 2011-ben ment nyugdíjba, de a FŐKERT köteléke a mai napig meghatározó a számára. Fontos feladatának tartja az egykori kollégák szakmai életútjának és visszaemlékezéseinek rögzítését, a cégtörténet gondozását. Jelen jubileumi interjúsorozat elkészítésében is fontos szerepet vállalt.

20161201 CORFOK01 V022-b&w

„Bekerültem egy nagycsaládba…”

„1975. szeptember 1-én léptem be a Fővárosi Kertészeti Vállalthoz. Ez volt az első és az utolsó munkahelyem. 36 évig dolgoztam itt. A belépésemnek külön története van. Én olyan priusszal érkeztem, hogy azt mondták, nem fogok tudni a szakmában elhelyezkedni. Ettől függetlenül beajánlottak Szendrői József főosztályvezető úrhoz, aki azt mondta neki éppen ilyen emberre van szüksége. Ez sokszor eszembe jutott, mert a 36 év nem volt mindig felhőtlen. Így lett a FŐKERT a kenyéradóm.”

„Én két korszakában dolgoztam a FŐKERT-nek. Amikor beléptem, akkor a „régi Főkerthez” kerültem, olyan nagyok mellé, mint Radó Dezső vagy Szendrői József. Amikor idekerültem, ilyen ölelő karok vártak, mint Kanász Éva és Stoics Terike, tényleg úgy éreztem magam, hogy bekerültem egy nagycsaládba. Akkor még a Főváros valamennyi zöldterülete a Fővárosi Kertészeti Vállalathoz tartozott.

Másfél évig voltam gyakornok a Margitszigeten, aztán nagy hirtelen, megbízva bennem, az V. kerület kerületvezetője lettem. Abban az időben a vezetőink nagyon odafigyeltek arra, hogy a fiatal gyakornok először töltsön el időt a terepen, aztán egy kisebb kerületet kapjon, ahol sok bajt nem csinálhat. Akkor könnyebb volt az utánpótlást kinevelni! Ezen a ponton kénytelen vagyok párhuzamot vonni és rátérni a FŐKERT – az én életemben – második, rendszerváltás utáni korszakára. Nagyon izgalmas időszak volt! Területvesztés, átszervezések, a cég életében meghatározó szeret játszó kollégák egy része nyugdíjba ment, mások elmentek, céget alapítottak Egyre rosszabb feltételek mellett kellett az elvárásoknak eleget tenni, ráadásként a FŐKERT sosem tartozott a jól fizető cégek közé, így nem vonzotta sem a tapasztalt szakembereket sem a friss diplomásokat. Megéltem azt, hogy felvettünk egy ifjoncot, aki épphogy kijött az egyetemről, nem volt igazán elkötelezett, sem tapasztalt, de másnap már vitt egy kerületet, mert nem volt más helyette. A „második korszakban” már nem volt lehetőség arra, hogy az új belépőt szó sem volt arról, hogy megismertessük a céggel, tapasztalatot szerezzen, és csak azután kapjon önállóan kerületet.

 

 

Fejkötős asszonyságok és piros tulipánok – mindennapi élet az V. kerületben

8 évig voltam az V. kerületben. Akkoriban 4-5 kerületet egy alközpont fogott össze, amelyhez egy üzem is tartozott. Én a Margitszigeti alközponthoz tartoztam és Stoics Terike volt az alközpont vezetőm. Volt még egy nagyon jó kollégám, Kürthy István, aki nagyon sokáig a Margitsziget üzemvezetője volt. Több évtizedet töltött a FŐKERT-nél. Őt váltottam én az V. kerületben és átvettem tőle egy fantasztikus fizikai csapatot. Ezt a nehéz kerületet a fizikai dogozók és a főnökeim segítségével végül tudtam csinálni…”

„A fizikai dolgozóktól rengeteget tanultam. És ami fantasztikus volt, hogy ott, egymás között megbeszélték az emberek a munkát: – Ha nekem nem úgy ásod fel azt az egynyári ágyat, amibe én azt a 100-at óránként hipp-hopp beleültetem, akkor…! És olyan minőségben dolgoztak, hogy a műszaki ellenőr egy virágot sem tudott kihúzni ellenőrzéskor! Aki esetleg rosszul készítette elő az ágyást, azt az emberek egymás között lerendezték, és nem nekem kellett szankcionálnom. Nekem már inkább csak csitítanom kellett a viszályt… Sajnos a létszám évről évre csökkent. A gyengébb dolgozók elmentek maguktól, de az elkötelezettek, a vérbeli „beojtott főkertesek” maradtak nyugdíjig, sőt nyugdíjasként is dolgoztak tavasztól őszig.”

„A kerületi parkok fel voltak osztva egy – egy tapasztalt szakmunkás volt a terület felelőse a munka mennyiségétől függően kapott segítséget. Harcoltak a saját területekért. Az V. kerületnek mindig elsőnek kellett lennie mindenből. A dolgozók ezt komolyan vették és egy nagyon jó versengés alakult ki.”

 

Közvetítő a FŐKERT és a Főváros között

„4 éves szülési szabadság után a XII. kerülethez mentem vissza kerületvezetőnek. Amíg az V. kerület egy kicsi, kompakt, átlátható kerület volt, addig a XII. olyan nagy és széteső volt… Többször utaztam Kocsis Úrral, sokat beszélgettünk a FŐKERT-ről. Mint később kiderült közvetlen főnökeim Kanász Éva és Törőcsik Éva javaslatára Kocsis úr kérte, hogy menjek be a központba dolgozni, ami ellen rettenetesen ágáltam. Szerettem a terepmunkát, nem akartam adminisztrálni, de nem volt más választásom. Úgy látszik a főnökeim ismerték a személyiségemet, mert kész tények elé állítottak. Egy hétvégét kaptam, hogy felszámoljam a Városmajorban lévő irodát és hétfőn már a Dob utcában kezdtem.”

„A központban is végigjártam a ranglétrát, voltam Parkfenntartási Osztályvezető, Főmérnök, azután lettem Park- és Fasorfenntartási Igazgató, 10 évig, amíg nyugdíjba nem mentem. Ahogy a belépésemkor, úgy a számomra nagy kihívást jelentő feladat ellátásához is nagy segítséget kaptam akkori főnökeimtől Kocsis Lászlótól és Törőcsik Évától. Közel 16 évet dolgoztunk együtt! A mai napig is nagyon szívesen gondolok rájuk és természetesen minden munkatársamra, akik nélkül nem tudtam volna ellátni a feladatomat!”

„Akkor természetesen már egy egész más feladatkört kellett ellátnom. Feladataim közé tartozott a parkfenntartásra biztosított forrás felosztása, a parkfenntartási technológiai terv elkészítése, nyomon követése, a parkfenntartás éves üzleti tervével együtt. Ezt év közben folyamatosan felülvizsgáltuk a Fővárossal közösen és természetesen, ha az időjárás megtréfált minket, akkor a technológiai terv módosítása és átszámolása volt a feladatom. A szakmai és gazdasági tevékenységéről negyedévenként beszámolót kellett írni a Fővárosi Önkormányzat illetékes Bizottságainak. Ezen felül a mindennapok problémáit is meg kellett oldani, nem beszélve a lakossági és egyéb hivatalos levelezésekről. Kiemelt szakai feladatnak számított a kertépítészeti tervek, az egynyári virágágyak kiültetési tervének véleményezése fenntartási szempontból. A FŐKERT az a kertészeti cég a mai napig is ahol a tervezéstől a kivitelezésig folyik a szakmai tevékenység. Időnként rendkívüli feladatokat is kaptunk, például fővárosi rendeletek előkészítése…”

 

„Tabula rasa – Engem a FŐKERT teljesen átalakított”

„Mielőtt elmentem nyugdíjba egy számvetést tartottam, hogy mi is történt velem 36 év alatt.

Miért is maradtam a cégnél?

Mert szerettem a munkámat, ez a cég „befogadott” mint anno meggyőződése miatt nem kívánatos személyt! Ezt én a mai napig nem felejtettem el, ezért is határoztam el nyugdíjba vonulásom előtt, hogy ami információt csak tudok összegyűjtők a cégről, amit nyugdíjas éveimben feldolgozok!

 

Miért is szerettem a FŐKERT-nél dolgozni?

Hiszen nem volt könnyű „terep” és alkatilag sem biztos, hogy ez a hely volt számomra a legalkalmasabb! Szerencsésnek mondhatom magam, mert belépésemkor olyan főnökeim voltak, mint Dr. Radó Dezső, Szendrői József, Kanászné Szandy Éva, Stoics Istvánné és még sorolhatnám, akikre emberileg, szakmailag fel tudtam nézni és rengeteget tudtam tőlük tanulni! Másik nagy erőforrást jelentett az a fizikai dolgozó csapat, akikkel kezdhettem a munkámat az V. kerületben! Másfél éves a Margitszigeten eltöltött gyakornokságom után az V. kerületbe kerültem kerületvezetőnek. Annyi mindent tanultam tőlük, hogy egy könyvtárnyi szakirodalomból sem tudtam volna többet!

 

Mi volt vonzó a FŐKERT-ben?

A szakmai elismertsége (országos szakmai rendezvények: egynyári bemutatók, növényvédelmi kutatások, konferenciák…), az a tudat, hogy a cég több, mint 100 éve (most már 150) meghatározó szerepet tölt be Budapest életében! Egy FŐKERT-es városszerte nyomon tudja követni munkája eredményét.

 

Mi volt nehéz a FŐKERT-nél?

Hiszen nem volt mindig minden olyan fényes… Az ember mindig szeretett volna valamit véghezvinni, amihez legtöbbször valami hiányzott. De azért bele-belevágtunk… A parkfenntartás közterületen végzett munka, nincs teljes ráhatása a terület vezetőjének, ugyanakkor a felelősség nagy! Számos olyan körülmény adódik, amire az embernek nincs ráhatása, mint pl. a rendkívüli időjárás, közbiztonság, hajléktalan „telepek”! Hol az aszály ellen kell küzdeni, hol az árvíz, belvíz ellen és még sorolhatnám hosszasan!

Meg kellett találni az emberekkel a megfelelő hangnemet és „beleoltani”, hogy a parkot úgy tartsa fenn, mintha a saját kertje volna! Fontos volt, hogy mindenki büszke legyen a munkájára. A módszereket Kanászné Szandy Évától tanultam, ő is így dolgozott! Sokszor úgy éreztem, hogy nekem egyszerre kell lennem terapeutának, közgazdásznak, jogásznak, gépésznek, karbantartónak, kommunikációs szakembernek és sorolhatnám!

 

„Én megtanultam a 36 év alatt, hogy nincsen lehetetlen. Mindig váratlan helyzetek adónak, amelyek befolyásolják a munkát, de mindenkori új helyzetben is meg kell oldani a feladatot!

Amikor álláshirdetésre jelentkezőket hallgattam meg és én is beszéltem a cégről először mindig a nehézségeket soroltam fel majd azt mondtam viszont annyi felsorolhatatlan jó van ebben a tevékenységben, hogy én évtizedek óta itt dolgozom, és ha előröl kezdeném akkor is ide jönnék!

Ezt üzenem a FŐKERT jelenlegi valamennyi dolgozójának!”

„A 150 éves évforduló megünneplésére az a javaslatom, hogy egy erre alkalmas területen a nyugdíjas kollégákkal közösen egy emlékparkot hozzunk létre. Az egykori tervezők megtervezik, a kertépítőkkel és az egykori fizikai állománnyal közösen megépítjük. A férfiak fát ültetnek, az asszonyok a virágokat! Ez méltó lenyomata lehetne egy korszaknak.”

 

A visszaemlékezés 2016. december 2-én a Szent István Egyetem (egykori Kertészeti Egyetem) Villányi úti klubhelységében rögzített beszélgetés alapján készült.

Az emlékeket lejegyezte és szerkesztette: B. Nagy Ildikó Réka

Fotók: Varga László

Megosztás