Kiültettük a Boráros térhez Dezső Viktória, az Esztergomi Gyermekotthon tanulójának győztes pályaművét, amelyet az Egynyári Virágágytervező pályázatra küldött be. A koncepció Arany János születésének 200. évfordulója- Viktóriát pedig az “Ágnes Asszony” című vers ihlette meg és annak a következő rímsorai: “Szegény Ágnes naphosszanta néz e kis világgal szembe, néz merően,- a sugárka mind belefér egy fél szembe. Oh irgalom atyja, ne hagyj el!”

Megosztás

 

Egészséges életmód, zöld jövő, színpadi programok, közműcégek, kézműves termékek, divatbemutató, koncertek, food truck show, csapat- és egyéni sportprogramok. A FŐKERT Nonprofit Zrt. Budapest Főváros Önkormányzata Sportosztályával karöltve idén 5. alkalommal rendezi meg a „Tedd Meg MAgadért!” elnevezésű nagyszabású környezettudatos családi – és sportnapját  2017. június 17-én a Gellérthegyen délelőtt 10 órától este 21 óráig.

A rendezvény fővédnöke Tarlós István főpolgármester, védnökei Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter, Újbuda országgyűlési képviselője és Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere

A rendezvényt Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes és Szabó József, a FŐKERT Nonprofit Zrt. vezérigazgatója nyitja meg délelőtt 10 órakor. A FŐKERT különleges ajándékkal szeretne kedveskedni a budapestieknek: a Társaság 150 éves jubileuma alkalmából átadja sokak kedvencét, a teljesen felújított Gellérthegyi Csúszdás Játszóteret.

A 2017-ben fennállásának 150. évfordulóját ünneplő Fővárosi Kertészet kiemelt rendezvénye lesz a gellérthegyi esemény. A „Tedd Meg MAgadért!” célja, hogy erősítse az „én városom” életérzést, valamint, hogy felhívja a figyelmet: a városi zöld tér mindenkié. Közösen használjuk, alakítjuk, élvezzük az általuk nyújtott előnyöket és éppen ezért közösen is kell tennünk zöldfelületeink, tereink szépségéért, megóvásáért.

A rendezvényen bemutatkoznak Budapest közművállalatai is, akik mind stratégiai céljuknak tűzték ki a fenntarthatóságot, a környezettudatos személet terjesztését és az edukációt. A látogatók hasznos információkkal és érdekességekkel gazdagított szórakoztató- és sportprogramokon is részt vehetnek a nyári szünet első hétvégéjén, a Gellérthegyen .

Megosztás

Társaságunk idén is képviselte hazánkat a neves Tallini Virágfesztiválon, ahol kertészeti installációnkat a világhírű magyar festőművész, Victor Vasarely fekete-fehér alkotásai ihlették.

Megosztás

A vizes világbajnokság kezdetekor már teljes pompájában fog ragyogni az a 7577 nebáncsvirág, melyeket a Család Nemzetközi Napja alkalmából ültettek hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik, valamint Kormos Villő műugró közreműködésével a Centenáriumi emlékműnél. A megújuló Margitszigeten elültetett virágözön a 17. FINA Világbajnokság logóját formázza meg.

2017. május 15-én, a Család Nemzetközi Napja alkalmából színes programsorozatot szervezett hátrányos helyzetű kecskeméti családok számára a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft., az Őrangyalok Ligája, a MAHART Zrt. és a FŐKERT Nonprofit Zrt. közreműködésével.

Az egész napos program nyitányaként az Őrangyalok Ligája által a fővárosba utaztatott hátrányos helyzetű, kecskeméti családok hajókiránduláson tekinthették meg a Szent Gellért tér és a Margitsziget között Budapest legszebb Duna-parti látványosságait. A hajó elhaladt többek között a Batthyány tér mellett is, ahol az óriástoronyugrás versenyeit rendezik majd meg. A szemfülesebbek pedig a messzi távolból a hatalmas Duna Arénát is fellelhették. A kiránduláson részt vett Kormos Villő műugró és a Masters Vb-n szintén induló édesanyja Kormos-Tóth Lívia is, hogy a FŐKERT Nonprofit Zrt. jóvoltából közösen ültessék be virágokkal a Centenáriumi emlékművet körülvevő zöld területet.

Szántó Éva, a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. ügyvezetője az ültetés kapcsán a jelenlévőknek elmondta: „Kevesebb mint két hónap múlva ezen a helyen több ezren fognak szurkolni sportolóinknak. A szurkolás élményében örömmel osztozunk és várjuk Önöket, családokat, szülőket és gyermekeket egyaránt. Ahogy a család, úgy a sport is egy nagy szövetség. Egy vállalt szövetség, melyben hangsúlyt kap a támogatás, összefogás és a közös akarat. Ahogy a szülők gyermekeikből merítenek erőt, úgy a gyermekek példaként néznek fel szüleikre, akiktől feltétel nélküli támogatást kapnak. Így van ez a sporttal is. Támogatás nélkül bátran állíthatom, hogy egy világesemény, egy sportoló sem lehet sikeres.”

„A Centenáriumi emlékmű körüli terület a FINA Világbajnoksághoz kapcsolódó zöldfelületi fejlesztéseknek köszönhetően újult meg teljes körűen. Legutóbb, több mint 10 éve került sor a terület átépítésére, de minden évben kétszer, újra és újra kiültetésre kerül a virágágy, ősszel árvácskával, tavasz végén pedig egynyári virágokkal. A 17. FINA Vb logóját formázó virágágy emblematikus kiültetése nyilvánvalóan speciálisan erre az eseményre készült, de annyira tetszik nekünk, hogy szeretnénk még sokáig megtartani ezt a formát” – tette hozzá Bíró Borbála, a FŐKERT zöldfelület-fejlesztési osztályvezetője.

A FŐKERT munkatárai a talajcserét követően a vízelvezetés megoldására drénréteget építettek a talajszint alá, majd 300 méternyi fémszegélyt telepítettek, hogy karakteresen kiadja a logót a majdani virágágyforma. A területre automata öntözőrendszert építettek be, végül gyepszőnyegezték az 505 m2-es virágágy környezetét. A munkálatok hozzávetőlegesen 3 hét alatt zajlottak le, de a tervezés már télen megtörtént. A több mint 7000 db egynyári palántát a FŐKERT termesztőtelepén állították elő, melyek különleges nebáncsvirág fajták. Ez a virág igényes ugyan, mert sok vizet és tápanyagot kíván, de hatalmas, összefüggő, párnás virágözönné fejlődve hálálja meg a gondoskodást, és az őszi fagyokig folyamatosan virágzik.

Fotók: FINA Budapest 2017

Megosztás

Újabb professzionális eszközökkel bővült Társaságunk kisgépparkja. Az előzetes belső igényfelmérést követően ez alkalommal 66 db Husqvarna, Stihl és Viking típusú gépeket vettünk át.

Megosztás

Az Agrártudományi Egyetem Kertészeti Karán 1948-1952-íg tanultam.

1952-ben – a végszigorlatok előtt egy hónappal – „kulák”származásom miatt az egyetemről kizártak. Sikertelen elhelyezkedési próbálkozások után, kubikusként a Fővárosi Kertészeti Vállaltnál nyertem felvételt. A Dunaújvárosi (akkori Sztálinváros) Kertészeti Vállalatnál 1953-1957-íg mint parképítési és fenntartási üzemvezető dolgoztam. Itteni szakmai működésemnek köszönhetően vettek vissza a Kertészeti Egyetemre, aho l 1958-ban mérnöki oklevelet szereztem.

Szendrői József másolata

Az Építésügyi Minisztérium Parképítő, majd jogutódja az ÉM. Kőfaragó Vállaltnál 1957-1962-íg építésvezetőként dolgoztam.

A Fővárosi Kertészeti Vállalatnál 1962-ben, mint parképítési osztályvezető kezdtem, majd 1963-tól parkfenntartási osztály-, később főosztályvezető voltam. Munkámat, és későbbi oktatási tevékenységemet, nagyban segítette a kubikusként, parképítő és parkfenntartóként szerzett gyakorlati tapasztalatom.

1989-íg, nyugdíjazásomig, szolgáltam a Főkertnél. Ez idő alatt a Főváros zöldfelülete 600 ha-ról 1900 ha-ra nőtt. Ugyanakkor – munkaerő gondok miatt – a parkfenntartásban dolgozók létszáma 1200 főről 700 főre csökkent. E szorító helyzet feloldására egyedüli lehetőséget a gépesítés nyújtotta. Ennek és az üzemszervezési intézkedéseknek köszönhetően a jelentősnek ígérkező színvonalromlást sikerült megakadályozni és közben a parkfenntartás, mint önálló szakma került elismerésre. A területnövekedés zöme a lakótelepi közkertek építésének köszönhető. Vezetésemmel kidolgoztuk a lakótelepi közkertek fásítási normáját, mely hektáronként 110 db díszfa telepítésével számolt.

A gépesítés tekintetében, a 70-es években jelentős javulást jelentett 10 db SABO kaszálógép vásárlása. A gépek beszerzésével engem bíztak meg. Bécsben a kereskedő mutatta be a gépet, de később, nagyobb mennyiséget, a gyártótól vásároltunk meg, ami 30 %-os megtakarítást jelentett. Ugyanakkor két szakembert a gyár kiképezett a gépek javítására, karbantartására is. A kaszálás gépesítése jelentősen javított a munkaerő gondokon, mivel teljesítményük a kézi kaszálás ötszöröse volt.

Üzemszervezési munkám alapján, 1974-ben épült ki Budapesten a parkfenntartás alközponti rendszere. Kialakításával a fenntartási színvonal, a gazdaságosság, az erőforrások és szállítási adottságok kedvező összehangolása volt a célom. Ennek keretében 7 alközpontot és egy fasori alközpontot létesítettünk. A parkfenntartási alközpont egy-egy nagy park, illetve lakótelep központtal létesült, úgymint: 1. Margitsziget, 2. Városliget, 3. Gellérthegy, 4. Népliget, 5. Kelenföld, 6. Csepel és 7. Újpest-Újpalota. Ezen kívül kialakítottuk a parkfelszerelések karbantartására az un. Park TMK részleget, amelyhez később a szökőkút karbantartó egység is társult.

A vállalat átszervezése során a Parkfenntartási Főosztályhoz csatolták a parktervezést, park TMK-t, a parkfelújító részleget a Tahi faiskolát és a Kispest termesztő telepet. Ezzel a vállalaton belül gyakorlatilag egy kis vállalt jött létre. Valószínű ennek köszönhető, hogy az utóbbi évtizedek legjelentősebb parképítési munkáját, a Hajógyári-sziget 65 ha-os területének parktervezése, építése és fenntartása irányításommal valósult meg. A parkfenntartásban szerzett tapasztalatok érvényesülésének köszönhetően, a budapesti nagyparkok közül mindmáig ennek a fenntartása a legolcsóbb és a legjobban gépesíthető.

Dr.Ormos Imre egyetemi tanár felkérésére 1965-től tanítottam a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. 30 évig előbb a kertépítési, majd parkfenntartási üzemtant adtam elő elméleti és gyakorlati órákon. Nyolc évig a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán, a parkfenntartó szakmérnök képzés keretében oktattam a zöldfelület-fenntartás szigorlati tárgyat.

Társszerzője vagyok a Zöldterület-fenntartás (1980) c. szakkönyvnek. A könyv hézagpótlónak számított, hiszen előtte, magyar nyelven ilyen tárgyú könyv nem jelent meg..Több szakkönyvet lektoráltam, és számos cikkem jelent meg szakmai kiadványokban és újságokban.

A Kertészeti Egyesülés Parképítő és Parkfenntartó szakbizottságának 1969-1989-ig – nyugdíjba menetelemig – vezetője voltam. Ennek keretében évente szerveztünk különböző szakmai bemutatókat. Ilyenek voltak a még ma is évente megtartott egynyári virágbemutatók (2011-ben a Margitszigeten volt a 35. alkalom, ahova még meghívást kaptam). Tartottunk gépbemutatókat, metszési bemutatót, kaszálási bemutatókat, fűbemutatót, igaz egyik alkalommal a gondosan kialakított, különböző pázsitfű-fajtákkal bevetett parcellákat a bemutató előtt egy héttel a vakondok úgy feltúrták, hogy azt le kellett mondani.

Téli hónapokban rendszeresen szerveztünk szakmai továbbképző tanfolyamokat a középvezetők és munkavezetők részére.

Rendszeres előadója voltam az ország nagyvárosaiban megtartott Kertészeti Konferenciáknak (Debrecen, Pécs, Orosháza, Szolnok).

A moszkvai INTERBITMAS ’80 konferencián Magyarország részéről a “Zöldfelület-fenntartás komplex gépesítése” címmel tartottam előadást.

A Hamburgi IGA’73 Magyar Kertjének építésvezetője voltam.

Munkám elismeréseként 1983-ban „Munka érdemrend ezüst fokozata” kitüntetésben részesültem. Már nyugdíjasként 1992-ben kaptam meg az Ormos Imre díjat, 1994-ben pedig a Räde Károly díjat a Kertészeti Egyetemtől.

Szakmai tevékenységem, nyugdíjazásom után sem szűnt meg. Egyetemi és főiskolai tanítás mellett több mint 600 szakértői munkát készítettem parkok, fasorok, fasor rekonstrukciók és tervezést megelőző faértékelések és egyéb parkokkal, közterületi növényekkel kapcsolatos témákban. Igazságügyi szakértőként 1998-2007 között dolgoztam.

Szerettem a munkatársaimat. Nagyon nagy öröm volt, hogy a 80. és 85. születésnapomon eljöttek hozzám és köszöntöttek. Ebben az évben töltöm 90. évemet. Súlyos vérszegénységem gátja a szellemi tevékenységemnek. Nyugodt, szép otthonomban szívesen emlékezem a FŐKERT-nél töltött 26 évemre.

 

Telki, 2017. március 29.

Megosztás

Társaságunk a mai napon megkezdte a főváros kiemelten kezelt zöldfelületein az egynyári virágágyak kiültetését. Idén mintegy 210 különféle fajta szerepel a választékban. A saját termesztésben előállított egynyári palánták ütemezetten kerülnek előkészítésre és kiszállításra.

Megosztás

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Társaságunk kezelésébe tartozó szökő-és ivókutakat 2017. 05. 01-től üzembe helyeztük,
ez alól kivétel a Margitszigeti Zenélő Szökőkút, amelynek megnyitásáról jelenleg még egyeztetések folynak a Főpolgármesteri Hivatallal,
és várhatóan 2017. június első felében fog működésbe lépni. Addig is szíves türelmüket és megértésüket kérjük minden kedves parklátogatónak.

 

FŐKERT Nonprofit Zrt.

 

20160521_TMM_574

Megosztás

A FŐKERT egykori vezérigazgatója. Kertészmérnök, agrár-szakközgazdász, valamint vállalatvezetés és szervezés szakközgazdász. 1986-ban került a céghez, ahol műszaki titkár, majd elemző közgazdász, később vállalkozási és szervezési osztályvezető, majd gazdasági igazgató helyettes. A rendszerváltást követő átalakulás időszakában, 1992-től 2009-ig a cég vezérigazgatója. Igazgatóságához kötődik a cég piaci viszonyokhoz alkalmazkodó átszervezése. Küzdelmeinek fontos vívmánya a nonprofit cégforma és a kiemelten közhasznú státusz elnyerése, valamint hogy a cég a mai napig a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van. Jelenleg is aktív, vállalati életciklus kutatással és stratégiai tervezéssel foglalkozik.

Sokszálú családi kötődés a FŐKERT-hez

„Genetikailag is kertész vagyok. Édesapám és édesanyám is virágkertész volt. Én – a régi kifejezéssel élve – egy maszek kertészetben szocializálódtam. Hamarabb tanultam meg begóniát tűzdelni, mint írni és olvasni… Édesapám első szakképesítését is a Fővárosi Kertészetnél szerezte, még a Vágány utcában az 1920-as évek elején. Kertészetét másokéval együtt 1952-ben államosították, amely később a Fővárosi Kertészethez került. Az államosítást követően már másnap a FŐKERT-nél helyezkedett el, először a csillaghegyi, majd a nagytétényi termesztőtelep vezetője volt. 1955-től haláláig bérelt földön magánkertészként dolgozott. Családunk történetének különös parabolája, hogy évtizedekkel később én lettem a FŐKERT első embere.”

„A Főkert a második munkahelyem. Előtte a Növénytermesztési és Minősítő Intézetnél voltam, ahol Mőcsényi Mihálynénál szereztem szakmai tapasztalatot. Solymárvölgyben vezettem az intézet azóta már bezárt és felszámolt bemutató fajtakertjét. Emellett szüleim virágkertészetében is dolgoztam.

„1986-ban vettek fel a FŐKERT-hez Kiácz György igazgató úr mellé műszaki titkárnak. A következő években tovább képeztem magam és többféle munkakörben is dolgoztam.

A kollégáim nélkül belőlem sosem lett volna cégvezető. 1992-ben kollégáim felkértek, hogy adjam be pályázatomat az igazgatói munkakör betöltésére. Bennem látták a biztosítékot arra, hogy a cégnek továbbra is elkötelezett szakmai vezetése lesz. Én éppen akkor szereztem a kertészmérnöki diplomám mellé harmadik diplomámat a közgazdaságtudományi egyetemen. A Közgázon írt mindkét szakdolgozatom a zöldfelület gazdálkodásról szólt, annak makró-, és mikroökonómiai kérdéseit tárgyalta. Pályázatom alapján a Fővárosi Önkormányzat képviselőtestülete egyhangú szavazatával megválasztott vezérigazgatónak.”

A rendszerváltás küszöbén – versenytársak és privatizáció

„1983-ban pártpolitikai döntést követően elindult egy decentralizációs folyamat, amely nagy vállalati trösztök helyett kisebb szervezeti egységek létrehozását irányozta elő. Valamilyen különös oknál fogva a FŐKERT esetében ez nem a parképítés, a parkfenntartás és a virágkereskedelem újbóli különválását eredményezte, hanem a kerületi kompetenciák erősödését hozta, azaz minden kerület maga kellett, hogy gondoskodjon a közigazgatási területén található zöldfelületek fenntartásáról és fejlesztéséről. Nem telt el azonban három év sem, mire bebizonyosodott, hogy egy kerület sem képes a Margitsziget, vagy a Városliget fenntartására. Erre sem szakmai, sem pénzügyi oldalról nem voltak felkészültek. Ekkor jelöli ki jogszabályban a Fővárosi Tanács a városi jelentőségű úgynevezett kiemelt zöldterületek csoportját. Ez nagyjából megfelel a FŐKERT által ma fenntartott közterületeknek. Elérkeztünk a rendszerváltás küszöbére, amikor megszületett az Előprivatizációs Törvény és nagyjából ugyanakkor megalakul a Kertészeti Egyetemen a Kertészeti Egyetemi Kisszövetkezet (a mai Lián Kertészeti Kft. jogelődje – szerk.), az ott tanuló hallgatókból, akik az első versenytársai a FŐKERT-nek.”

„1989-ben nemcsak rendszerváltás történik, hanem ez az a periódus, amikor a FŐKERT megpróbáltatásai következnek. Megszületik a Társasági Törvény és ennek lehetőségével élve versenytársai gombamód szaporodnak. Ez az az időszak, amikor a FŐKERT emblematikus személyiségei nyugdíjba vonultak. A középkorú és tapasztalt munkatársból kevés maradt, és mi ott álltunk kissé gyámoltalanul.”

„A privatizációs hullám elsőként a VIRÁGÉRT-et érte el. 1989-ben minden üzletvezető megvehette volna az akkor még állami tulajdonban lévő üzlethelyiséget, ami a hálózat szétesését jelentette volna. Ahhoz, hogy ez ne történhessen meg, akkori vezetőim egyetértésével felkerestem a Közgazdaságtudományi Egyetem Jogi Tanszékének vezetőjét – aki a társasági törvényt készítette elő -, és kikértem véleményét. Tanácsát megfogadva az arra vállalkozó munkatársak bevonásával és a Fővárosi Önkormányzat egyetértésével a FŐKERT társaságot alapított. Így elkerülhető volt, hogy a virágkereskedelem kikerüljön a FŐKERT érdekeltségi köréből. VIRÁGÉRT által termelt jövedelem ma is jelentős bevételi forrása a FŐKERT-nek.”

Kocsis_Laszlo

A FŐKERT átszervezése

„Vezetésem első éveiben alakult át a FŐKERT állami vállalatból önkormányzati vállalattá, majd ezt követően részvénytársasággá. Ezen átalakulások során más vidéki kertészetektől eltérően sikerült a cég vagyonát maradéktalanul megőrizni. A 90-es évek elejére első vállalati stratégia alkotásunk során kiderült, hogy a cég felépítése és működése már korántsem felel meg a kor követelményeinek. Ezért munkatársaimmal együtt első és legfontosabb feladatomnak tartottam a cég szervezeti struktúrájának fejlesztését. A „lapítsd le a piramist” elvét követve csökkentettük a szervezeti szintek számát és a korábbi főosztályokból, osztályokból önelszámoló egységeket alakítottunk ki. A divizionális struktúrára való átállás lehetősvé tette, hogy a döntési, felelősségi és érdekeltségi rendszer minél közelebb kerüljön a mindennapi gyakorlati munkához. Minden üzletág vezetője önálló döntési jogot kapott annak minden következményével együtt.”

„A 90-es évek közepére – részben a működési források csökkenése okán – a Fővárosi Önkormányzat is megkezdte egyes vagyontárgyainak értékesítését, később megkezdődött a közszolgáltató cégek privatizációja is. Fel kellett készülnünk arra, hogy a  FŐKERT-re is ez a sors vár. Akkorra már egy városi kertészet sem volt önkormányzati tulajdonban Magyarországon.  Először ezen cégek értékes ingatlanait értékesítették, majd végelszámolták őket.   Ezidőtájt került sor arra, hogy egy francia befektető meghívott egy étterembe és közölte velem, ha én is segítek abban, hogy a FŐKERT francia érdekeltségbe kerüljön, akkor továbbra is én maradok a vezérigazgató és a cégnél ez mindenki hasznára fog válni. Sosem felejtem el, hogy a tolmács segítségével ezen a ponton megkérdeztem, Párizsnak van-e kertészete… és Lyon-nak van-e kertészete, az úr meg bólogatott. Újabb kérdésemre, hogy ezek a cégek kinek a tulajdonában vannak azt válaszolta, hogy természetesen a város tulajdonában. Ezek után egyértelművé vált az az álláspontom, miszerint a leghelyesebb, hogyha a FŐKERT is Budapest tulajdonában marad.

A privatizációt elkerülendő terjesztettük elő a Főváros részére reorganizációs programunkat, amelynek az volt a lényege, hogy ezt a poszt-szocialista nagyvállalatot lakatosműhellyel, asztalosműhellyel, ZIL-ből és KAMAZ-ból álló gépparkkal és még ki tudja, mennyi hasznavehetetlen dologgal átalakítjuk. Programunk lényege az volt, hogy a versenyszférába tartozó részeket kivigyük a piacra, a közszolgáltatást végző szervezeti egységek pedig nonprofit módon kizárólag a tulajdonosának dolgozzon. Javaslatunkat a döntéshozók elfogadták, így 1996-97-ben hat cég alakult úgy, mint a Főkert Parkfenntartó Kft., Főkert Parképítő Kft., Tahi faiskola Kft., Főkert Tervezési Stúdió Kft., Kraft Kft. és a GartenPrime Kft., amelyből néhány cég megmaradt, néhány pedig elbúcsúzott a piactól. Maga a ZRT. megmaradt fővárosi tulajdonban.”

1997-ben elkészítettük azt a rendelettervezetet, amely gondoskodott a fővárosi zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és védelméről. A rendeletet a főváros képviselőtestülete elfogadta. Magyarországon ez volt az első e tárgyban született jogszabály.

Ebben az időben született a Közbeszerzési Törvény és kiderült, hogy a Fővárosi Önkormányzat mindenkitől igénybe vehet szolgáltatásokat, csak a saját tulajdonában lévő FŐKERT-től nem, mert összeférhetetlenség áll fenn. A pályázat kiírója és nyertese között nem lehet sem személyes, sem üzleti, sem egyéb kapcsolat. Ezért 2005-ben kezdeményezésünkre módosították a zöldfelületek védelméről szóló helyi rendeletet, kiegészítve egy paragrafussal, miszerint a rendeletben meghatározott zöldfelület gazdálkodási feladatok ellátására kijelölik a FŐKERT Zrt-t. Ezzel a FŐKERT jogszabályban kijelölt szolgáltató lett, így nem esett a közbeszerzési törvény hatálya alá.”

„Azért, hogy a a FŐKERT által nyújtott szolgáltatások megőrizhessék nonprofit jellegüket és a céget a továbbiakban ne fenyegesse a privatizáció veszélye, munkatársaimmal kidolgoztuk azt az előterjesztést, amely lehetővé tette, hogy a FŐKERT nonprofit Zrt. legyen. 2007-ben az átalakulás megtörtént, ami nem utolsó sorban jelentős adómegtakarítást is biztosított, ezáltal a zöldterületek fenntartására is több pénzt lehetett fordítani. Az én tevékenységem azzal zárult, hogy 2008-ban a FŐKERT megszerezte a kiemelkedően közhasznú státuszt, ezáltal úgy szervezeti, mind jogi státusza megfelel az általa nyújtott mindenki által ingyenesen igénybe vehető közszolgáltatásnak.”

„…városi kertészet volt, ma is az, és remélem, az is marad!”

„Vállalatok sokasága megy tönkre úgy, hogy a leszálló ágból nem tud újraépítkezni. A Főkert életének is volt több periódusa.  A háború utáni konszolidáció időszakában az akkori kollégák úgy építették fel a FŐKERT-et, hogy annak országos hírneve és elismertsége megkérdőjelezhetetlen volt. ’89-ben a politikai, társadalmi, jogszabályi és piaci környezet megváltozott. A FŐKERT ezt a drámai változást is túlélte. Munkatársaimmal együtt ebben az időben határoztuk el, hogy 4 évente stratégiai tervet alkotunk, mégpedig a fizikai dolgozók, az alsóvezetők, középvezetők, felsővezetők bevonásával. Ez a szemlélet alkalmat adott arra, hogy folyamatosan vizsgáljuk környezetünk változását és a cég szervezetének működését. Folyamatosan javaslatokat dolgoztunk ki tulajdonosunk számára úgy a szolgáltatás javításának tárgyában, mint a szervezet korszerűsítését, fejlesztését illetően. Eközben – hogy csak néhány példát említsek – elindítottuk a „Játszani is engedd!” játszótér-fejlesztési programot, átépítettük a Jászai Mari teret, a Szent István parkot, az Erzsébet teret, újratelepítettük az Andrássy út fasorát, beüzemeltük az ország első komposzttelepét, kutatás-fejlesztési programokat indítottunk.”

„Ismereteim szerint a FŐKERT az egyetlen olyan vállalat az országban, amely 150 éven át sikeresen küzdött azért, hogy az alapító önkormányzat tulajdonában maradhasson. Ez teszi ma is lehetővé a kertészet számára, hogy a rendelkezésére bocsátott forrásokat kizárólag szakmai szempontokat mérlegelve használja fel, javítva ezzel a budapestiek életminőségét és növelve ezzel Budapest turisztikai vonzerejét. A FŐKERT városi kertészet volt, ma is az, és remélem, az is marad!”

A visszaemlékezés 2016. december 2-én a Szent István Egyetem (egykori Kertészeti Egyetem) Villányi úti klubhelységében rögzített beszélgetés és 2012-ben adott interjú alapján készült.

Szerkesztette: B. Nagy Ildikó Réka

Köszönöm Erdősné Győrffy Mártának a FŐKERT nyugdíjas park- és fasorfenntartási igazgatójának a kéziratok átolvasását, szakmai észrevételeit!

Fotók: Varga László

Megosztás

A Föld Napja alkalmából az Új Akropolisz Filozófiai Iskola – Budapest és a FŐKERT együttműködésében szemétszedési akciót rendeztek a Gellérthegyen. Az eseményen részt vevő 60 önkéntes mintegy 30 zsák szemetet gyűjtött össze a sétányok mentén, továbbá önkéntes alpinisták eltávolították a vízesés környékéről a műanyag hulladékot. Az ároktisztító brigádok több 100 méter vízelvezető árkot és lépcsőt szabadítottak ki az őszi avar alól, főként a Szent Gellért-szoborhoz vezető sétányok környékén.

 

 

Megosztás