2017. április 22-én ismét miénk volt a park! Lelkes parkszépítő önkéntesekkel és a Budavári Önkormányzattal együttműködve újult meg a Vérmező. A következő közösségi tevékenységekben vehettek részt az érdeklődő kicsik és nagyok: faültetés, gyöngykavicsterítés, padfestés, cserjeültetés, homokozó feltöltés.

Megosztás

2017. április 21-én megnyílt a 150 éves a FŐKERT kiállítás a Városháza parkban. A kiállítást Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes, Sidó Szabolcs a Főpolgármesteri Hivatal Városigazgatósági Főosztályának főosztályvezetője és Szabó József a FŐKERT vezérigazgatója nyitotta meg.

A szabadtéri tárlat elsődleges célja, hogy budapesti helyszínek bemutatásán keresztül, korabeli fotók és illusztrációk segítségével állítson méltó emléket a másfél évszázados kertészeti vállalat szerepének a fővárosi közterületek és zöldfelületek formálásában és gondozásában. A kiállítás megtekinthető 2017 novemberéig a Városháza parkban.

Megosztás

Kanászné Szandy Éva a FŐKERT egykori parkfenntartási osztályvetője. 36 évet töltött a FŐKERT-nél. 1967-ben kertészmérnöki diplomát szerez. Végigjárva a ranglétrát 1972-től dendrológusként, majd 1984-től 1993-as nyugdíjba vonulásáig parkfenntartási osztályvezetőként dolgozott. Sok éven keresztül volt részese a FŐKERT hétköznapjainak. A város zöldfelületeit töviről hegyire ismeri. Amikor csak tehette, nyakába vette a várost, hogy a terepen ismerkedjen meg a kihívásokkal. Mindig is a növényekkel szeretett foglalkozni. Nyugdíjazása után sem hagyta el a szakmát, 12 évig a Parkfenntartó Kft-nél dolgozott. A Virágos Magyarországért mozgalom aktív segítőjeként egészen a közelmúltig tevékenykedett.

 

„…én egy úgynevezett háztartási részlegnek voltam a vezetője…”

„Technikus voltam, de szakmunkásként kezdtem az I. kerületben 1957-ben. Az első három hónapban csak parkot takarítottam. Egy egykori kubikus volt a főnököm, aki még a háború előtt kezdte és mindenhez értett. Hálás vagyok neki, mert minden szakmunkára megtanított. A legszebb időszakom a FŐKERT-nél az volt, amikor a Parkfenntartás dendrológusaként növényekkel foglalkozhattam… Ezután lettem a Parkfenntartás vezetője egészen nyugdíjba vonulásomig. Akkor még a főváros valamennyi zöldfelületét és minden fasort a Főkert gondozott. Hozzám tartozott az összes növény és park, az emlékművekkel együtt.”

„Szendrői József volt a főosztályvezető, aki a korszerű parkfenntartás alapjait megteremtette. A parkfenntartás átszervezésének köszönhetően nagymértékben javult a zöldterület fenntartás megítélése is. Addig szinte csak takarítónak, szemétszedőnek titulált fenntartás egyre több szakmai feladatot is végzett… Nálunk a Parkfenntartási főosztályon belül alapította meg Szendrői a tervezési csoportot, majd külön osztályt, Kecskésné Szabó Ildikó vezetésével. Akkor több osztály működött, a Parkfenntartás, a Parktervezés és a Parkvédelmi, ami szakági egyeztetésekkel, hatósági előkészítő munkával foglalkozott… és volt a Műszaki-fejlesztési osztály, mind a Parkfenntartási főosztályon belül. Én nagyon sokat tanultam az elődeimtől és a fizikai dolgozóktól (főként gyakorlatot). Amikor elmentem nyugdíjba, Törőcsik Évának és Győrffy Mártának adtam át a stafétabotot.”

„Én a Főkertnél nagyon sok helyen voltam, sok kerületben dolgoztam. Így nagyon alaposan megismertem a várost, és ez a későbbiekben rengeteget segített. A mai rohanó világban biztos, hogy kevesebb ideje jut a vezetőknek a parkokba kimenni, de nekem szent meggyőződésem, hogy igen is kell erre időt szakítani, mert az emberekkel való személyes kapcsolat, a helyszínismeret sokban segíti a vezetők munkáját.”

Munkaerő utánpótlás – Toborzás a csehóban

„Amikor egész nagy Budapestet kezeltük, közel 1000 fő dolgozott a Parkfenntartáson (’70-es és ’80-as évek). A terület növekedésével arányosan csökkent a létszám. Szerencsére egyre inkább megjelentek a fenntartásban is a gépek, ami ezt a feszültséget enyhítette… Amikor a munkaerőhiány egyre nagyobb lett, akkor különböző dolgokkal próbálkoztunk. Nálunk is megjelentek az alkalmi munkások.”

„A nálunk dolgozók általában kora hajnalban indultak, vonattal jöttek Pest környékéről, délután meg rohantak haza. Néhány pesti is dolgozott nálunk, de sokkal rövidebb ideig, nem maradtak 30-40 évig, mint a vidékiek, akik alighogy elvégezték az általános iskolát, a Főkerthez jöttek dolgozni. Eleinte idénymunkásokat vettünk fel április 1-től szeptember 30-ig. Aki ezalatt nagyon szorgalmasan dolgozott, ott maradhatott, és bizony sokan igyekeztek, hogy állandó munkahelyhez jussanak. Mások csak az idényben dolgoztak, télen otthon maradtak a gyerekekkel, unokákkal. A fiatalok általában állandó munkát kerestek, mert a szülőfalujukban kevés volt a munkalehetőség.”

„Amikor a Szentendrei HÉV még csak a Margit-hídig jött, ott a megállónál a park szélén volt egy úgynevezett nejlon kocsma. Szabályos csehó volt. Az ottani kerületvezetővel, Marikával bementünk, rendeltünk magunknak egy-egy fröccsöt és elkezdtünk beszélgetni az emberekkel, hogy a Főkertnél van alkalmi munka, naponta fognak kapni pénzt, délután kifizetjük, jöjjenek!… Olyan sikeres volt a toborzás, annyian jöttek, hogy nem tudtunk mindenkit felvenni. 260 forint volt egy napi bér, de azt megkapták délután 4-kor, amikor befejezték a munkát. Aztán később ez kiterjedt más kerületekre is. Még később úgynevezett parkszerződéses dolgozókat alkalmaztunk, akik először a saját dolgozóink családtagjai voltak. Később a Főkert dolgozói is vállalhattak szerződéssel pluszmunkát, a lakásukhoz közel eső parkot, kisebb közkertet tartottak fenn, aminek megvolt a megszabott kifizetési normája. Ilyen eszközökkel próbáltuk megoldani a munkaerőhiányt. Nyugdíjas kollégákból szerződéses parkellenőröket alkalmaztunk, akik kevés fizetésért ellenőrizték a munkákat és minden hónapban beszámoltak. Nagyon családias volt a légkör.”

Virágtenger

„A területek és alközpontok vezetői részt vettek a virágágyak kiültetésének tervezésében, mert ők voltak, akik legjobban ismerték területi adottságaikat. Ők tudták legjobban mit is ültessenek az akkor meglehetősen szűk fajtaválasztékból. Volt időszak, amikor csak paprikavirágból 600-800.000 db-ot kellett a szovjet emlékművekhez ültetni (más piros virág a petúnián és a muskátlin kívül szinte nem is volt abban az időben és azoknak nagyon hamar „lába kelt”).

Kezdetben a virágkiültetéseket az alközpontvezetők (körzetvezetők) bonyolították, ők mentek a telepekre a növényért, a központi kiírás és szállítás csak az 1970-es évek közepétől honosodott meg, ezzel a termesztőtelep, a szállítás és a fenntartás munkája tervezhetőbb lett. A tervezés után saját termesztőtelepen állítottuk elő a közel kétmillió egynyárit, ősszel pedig egymillió árvácskát és krizantémot.”

Koszorúzás és vörös csillag

„Abban az időben évente kétszer volt koszorúzás, április 4-én és november 7-én. A külső kerületekben olykor még út sem volt, amelyen megközelíthettünk egyes emlékműveket. Kétszer kellett bejárnom a várost: először felmértem, milyen munkákat kell elvégezni az ünnepségre, majd közvetlen a koszorúzás előtt is bejártam, hogy minden rendben van-e. Hallgatólagosan természetesen nem felejtkeztünk el egyéb ünnepeinkről sem és a március 15-i ünnepre, valamint az egyházi ünnepekre a templomok, emlékművek környezetét is rendbe tettük (volt olyan kerületvezetőnk, aki helyi plébánossal megbeszélve még a templom búcsú idejére is rendet tett).”

„1989 augusztusának kiemelkedő érdekessége volt az I. kerületi Clark Ádám téri csillag megszüntetése. Adott napon 11 órakor úgynevezett ”fülest kaptunk”, hogy „békés kertészkedők” délután 3 órakor megszüntetik a tér csillag alakú virágágyát. Gondolván – jobb, ha ezt szakemberek végzik – gyors szervezéssel megoldottuk mi. A Szállítási Csoporttól termőföldet, gyöngykavicsot kértünk, a Népligetben szedettünk fel gyeptéglát, a tervező kollegáinktól egy kis rajzot kértünk. Helyszíni művezetéssel az I. kerület dolgozói kör alakúvá változtatták a csillagot. Úgy nézett ki, mintha mindig is ilyen lett volna. A tér sarkán lévő Lánchíd Eszpresszóból figyeltük, hogy mi is történik délután. Valóban megjelentek a békés „kertészek”, akik látva a kör alakú virágágyat békésen tudomásul vették, és ahogyan jöttek el is mentek szó nélkül. Még sajtó visszhangja sem volt az esetnek, csak az akkori főkönyvelőnek és nekem ígértek fegyelmit, mert nem tájékoztattuk előre az akkori Fővárosi Tanács illetékeseit, de végül nem lett ügy belőle. Azóta is szép és gondozott a Clark Ádám tér, sőt, több virág díszíti, mint a „csillag” idejében.

„Mi valóban szerettük egymást”

„Nagyon sok kollégával dolgoztam együtt… Vitáink mindig voltak. A fenntartó okolta az építőt, …az építő okolta a fenntartót, és mindkettő okolta a tervezőt. De ettől függetlenül mindenkivel nagyon jó kapcsolatunk volt… Mi nem szerettük átvenni idegenektől a parkot. Nekünk az volt a garancia, ha a Parképítési osztály, a saját cégünk emberei építették… Nagyon sok tervet Kecskés Tibor tervezett. Akkoriban Bernáth Laci volt az építésvezető. Emlékszem, amikor átvettük az újpalotai lakótelep parkját, bejött hozzám, és az mondta: – Én rendesen megépítettem, tartsátok fönn rendesen azt a parkot!… Mert ilyen volt közöttünk a kapcsolat…”

„Törődtünk egymással és segítettük egymást. Nagyon családias volt a hangulat. Mi tényleg szerettük egymást… Én nagyon szerettem a Főkertnél dolgozni. Nagyon sokan ma is irigyelnek bennünket, akik más cégeknél dolgoztak, hogy mi még mindig összetartunk. Ma is tudunk egymással beszélni, mindig vannak régi és új élményeink, életben tartjuk az emlékeket… És nemcsak a családról, a gyerekekről, unokákról, dédunokákról beszélgetünk, hanem nagyon sok mindenről, a szakmáról is.”

 

A visszaemlékezés 2016. december 2-én a Szent István Egyetem (egykori Kertészeti Egyetem) Villányi úti klubhelységében rögzített beszélgetés és 2012-ben adott interjú alapján készült.

Szerkesztette: B. Nagy Ildikó Réka

Köszönöm Erdősné Győrffy Mártának a FŐKERT nyugdíjas park- és fasorfenntartási igazgatójának a kéziratok átolvasását, szakmai észrevételeit!

Fotók: Varga László

Megosztás

A FŐKERT Nonprofit Zrt. közbeszerzési eljárás keretében átépíttette a Sali-Daru Kft. megbízásával az 1 db használt meglévő MP-16 típusú emelőkosaras felépítményét a beszerzett használt alvázra (PAE-494 MAN célgép). Az emelőkosaras tehergépjárművet a Társaság Vezetősége adta át a Fasori Üzemegység képviselőinek, akik szakmai tevékenységük során fogják azt használni.

Megosztás

A Virágos Magyarország verseny 1994 óta borítja virágba a fél országot: a legkisebb falvaktól a nagyvárosokig több száz település részvételével, így mindösszesen évente közel 3 millió embert mozgat meg, amelynek a FŐKERT Nonprofit Zrt. is részese. Társaságunk év mint év 3 kategória győztesét szokta díjazni fejenként 500 kétnyári növénnyel.

2017. április 10-én a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Szervező Bizottsága idén is meghirdette országos kezdeményezését. Az induló programra a Magyar Turisztika Ügynökség az Erzsébet téri #helloHungary installációnál virágosztással hívta fel a figyelmet.

A Virágos Magyarország verseny fődíja hazánk képviselete a 2017. évi Entente Florale Europe azaz az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében.

Az idei versenyen Kaposvár és Tihany képviseli Magyarországot. A megmérettetésre novembertől június végéig kertészek, tájépítészek, turisztikai szakemberek segítségével, önkormányzati munkatársak, civil szervezetek és a helyi lakosok összefogásával, egyesült erővel készül a két település.

Büszkék vagyunk rá, hogy Kaposvár és Tihany már a nemzetközi versenyre készül, Tahitótfalu pedig már ki is ültette a Társaságtól kapott árvácskákat.

Bízunk benne, hogy az idei év versenye is eredményes lesz.
Hajrá Kaposvár! Hajrá Tihany!

Megosztás

2017. április 7-én lezajlott a Liget Köztársaság Egyesület a Városligetért éves közgyűlése a Vajdahunyad Vára Kerengő Nagytanácstermében. A napirendi pontok között szerepelt az egyesület 2016. évi beszámolójának megvitatása mellett a legutóbbi taggyűlés óta eltelt időszak értékelése, valamint a 2017. évi költségvetési tervnek az egyeztetése, elfogadása és az éves esemény- és programnaptár összeállítása. Köszönet illeti a fantasztikus helyszínt és a rendezvény sikeres lebonyolítását biztosító Magyar Mezőgazdasági Múzeum/ Museum of Hungarian Agriculture vezetőségét.

Megosztás

A FŐKERT Nonprofit Zrt. megkezdte a fővárosi parkok és fasorok fehérvirágú vadgesztenyefáinak aknázómoly elleni permetezését.

A fás szárú növények éves növényvédelmi programjának második lépcsője a tavasz elején történő vadgesztenyelevél-aknázómoly elleni permetezés. Az eljárásra azért van szükség, mert a hazánkban 1997 óta felszaporodott kártevő a fehérvirágú vadgesztenyefa állomány korai levélbarnulását, lombhullását, hosszabb távon pusztulását is okozhatja. Budapest parkjait és fasorait mintegy 19.000 db fehérvirágú vadgesztenyefa díszíti. Ebből a FŐKERT Nonprofit Zrt. jelenleg mintegy 1.500 db parkfát és közel 2.500 db sorfát gondoz.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzása április első felében indul meg. Miután a megtermékenyített nőstények a levelek színére rakják a tojásaikat, az abból kifejlődő fiatal lárvák berágják magukat a levél bőrszövete alá, majd táplálkozásuk nyomán kialakulnak a kezdetben kör alakú aknák. A károsított levelek erősen megbarnulnak, összezsugorodnak, majd idő előtt lehullnak.

A FŐKERT kémiai védekezés útján, kitinszintézis-gátló növényvédő szer felhasználásával csökkenti a vadgesztenyelevél-aknázómoly károsításának mértékét. A permetlébe gombaölő szer is bekeverésre kerül a legjelentősebb kórokozók ellen (guignardia, lisztharmat).

A FŐKERT által alkalmazott készítmények közterületi felhasználásra engedélyezettek. Az esetlegesen az autókra kerülő permetlé a járműben semmilyen károsodást nem okoz, a szer elektrosztatikus tulajdonságának köszönhetően a fák nagymértékben magukhoz vonzzák a permetet, így szétszóródása minimális.

Megosztás

Várunk mindenkit, aki a hideg, hosszú tél után a lakásból kiszabadulva kertészkedés, parkszépítés közben szeretné élvezni a tavaszi napsugarakat. A következő közösségi tevékenységekben vehetnek részt az érdeklődő kicsik és nagyok: gyöngykavicsterítés, padfestés, cserjeültetés, homokozó feltöltés, faültetés.

Találkozzunk április 22-én a Vérmezőn, a Szitakötő játszótérnél!

Részvételi szándékát kérjük a marketing@fokert.hu e-mail címen jelezze.

Plakát- MIP

Megosztás

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) 2017. március 31. – április 30. között Budapesti Tavaszi Vásárt rendez a Vörösmarty téren.

Sokéves tapasztalat, hogy a tavaszi és adventi vásár a turisták és a családok egyik kedvelt célpontja. A független látogatói felmérések szerint a budapesti adventi és a tavaszi vásár is az ötödik legjobb helyen végzett Európában. A tavaszköszöntő forgatag idén is – már hagyományosan – színvonalas kulturális élménnyel szeretné gazdagítani látogatóit. A tradicionális és az újra gondolt, modernebb formába öntött ipar- és népművészeti tárgyak, valamint a design kiemelt helyet kapnak a vásáron.

Az 1867-ben alapított Fővárosi Kertészet 2017-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. A FŐKERT150 jubileumi évet a FŐKERT Nonprofit Zrt. szeretné emlékezetessé tenni Budapest lakossága és a Fővárosba látogató turisták számára is. Gyepszőnyeget és cseresznyéskertet rendeztünk be a vásárban, a tavaszi, húsvéti hangulatot erősítve. A BUDAPEST betűkből álló installációt és szelfipontot – mely már most a turisták kedvencévé vált – is virágos növények díszítik.

Megosztás

“Az új tavasz játékos ujja
Rügyet sodort az ághegyen,
S most lágyan enyhe szája fújja,
Hogy szétnyíljék és lomb legyen.”

írja Tóth Árpád Az új tavaszra című versében. A költő nevét viselő sétány most virágba borulva várja a látogatókat, érdemes ellátogatni és megnézni! 🙂

Megosztás