Immár huszonötödik alkalommal nagy sikerrel zajlott le 2017. november 19-én  a Gesztenyéskert fáinak megmentését célzó esemény. A FŐKERT négy előnevelt, az aknázómolynak ellenálló gesztenyefát ajánlott fel az akcióhoz. 

Parkjaink, fasoraink egyik jellemző fafajtájának, a vadgesztenyének az 1990-es évek elejéig nem volt számottevő kórokozója, károsítója, és a városainkban tapasztalható egyre növekvő környezeti terhelést is jól tűrte, viszont a 1990-es évek Európájában rohamosan terjedt el egy, a keskenyszárnyú molyok családjába tartozó vadgesztenyelevél-aknázómoly. A faj károsítása következtében a fák levelén június elejétől kezdve mind nagyobb sárgásbarna, elhalt foltok tűnnek fel. A vadgesztenyelevél-aknázómoly nemzedékek kifejődésének nyomán a fák augusztus közepére levélzetük nagy részét elvesztik, gyakran másodvirágzásra kényszerülnek.

Társaságunk évente lombfakadást követően májusban mintegy 4 000 db vadgesztenyefát permetez környezetet nem terhelő, csak a célszervezetre ható közterületen felhasználható vedlést, kitinszintézist gátló​ hatásmódú növényvédő szerrel. Az őszi nemzedék hernyói báb alakban a lehullott levélben telelnek át. A FŐKERT Nonprofit Zrt. által vállalt köztisztasági feladatok között szerepel a parkokban keletkező lomb összegyűjtése és elszállítása is. A vadgesztenye lombjának közösségi összegyűjtése környezettudatos gondolkodásra nevel, felhívva a figyelmet a gesztenyefák megmentésére. A 2017. november 19-i környezetvédelmi akciót Társaságunk szerszámokkal, zsákokkal, a bezsákolt lomb összegyűjtésével és négy előnevelt, az aknázómolynak ellenálló gesztenyefával támogatta, mely idén is jó hangulatban, sikeresen zajlott a Gesztenyéskertben.

Megosztás

Társaságunk az S-tér Kft.-vel együttműködve újfent tavaszi hagymás növényeket telepíttetett két fővárosi zöldfelületre a „Flower Your Place” technológiájával. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy meglévő gyepekbe, azok tönkretétele nélkül kerüljenek tavasszal virágzó hagymások. A speciális adapter felvágja a gyepet, bejuttatja a gyep alá a hagymát, majd visszazárja azt. Az telepítést követő néhány csapadékos nap után már nem is tűnik fel, hogy a területet megbolygattuk.
Idén a XI. kerület, Nagyszőlős utca elválasztó sávjába, illetve az V. kerület, Széchenyi térre kerültek nárciszok és tulipánok. Várhatóan jövő év tavaszán, áprilisban gyönyörködhetünk a gyep fölé magasodó virágszőnyegben.

 

 

 

Megosztás

Vasárnap a déli órákban egy gyors mozgású hidegfront halad át az ország felett észak-déli irányban. A front előtt a délelőtti órákban viharos (60-85 km/h) széllökések kísérhetik a délnyugati szelet. A front mentén a szél hirtelen északnyugatira fordul és rövidebb időre többfelé viharossá (70-115 km/h) fokozódik. A 100 km/h feletti széllökések az ország egy északnyugati-délkeleti tengelye mentén az ún. szélcsatornában valószínűbbek helyenként. A front mentén helyenként villámtevékenységre is van esély, nagyobb valószínűséggel a középső területeken.

A széllökések hatására ágak, gallyak szakadhatnak le, így megkérjük a budapesti lakosokat, hogy a holnapi nap során lehetőleg ne álljanak autóikkal a fák alá, illetve ne tartózkodjanak hosszabb ideig alattuk.

2017.10.28. 18:10 Országos Meteorológiai Szolgálat

Megosztás

2017. október 26-án, a Gundel étterem dísztermében tartotta a FŐKERT Nonprofit Zrt. a „150 éves a Fővárosi Kertészet 1867–2017” című jubileumi emlékkötet könyvbemutatóját. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes köszöntőjében az élhető városi zöld terek egyre növekvő számára és fontosságára hívta fel a figyelmet, Szabó József vezérigazgató pedig személyes hangvételű történeti áttekintést adott a Fővárosi Kertészet 150 évéről. A kötet méltatták továbbá Kanászné Szandy Éva, Dr. Csemez Attila és Bálint György. A jubileumi album egy egyedülálló cégtörténeti összefoglaló mellett a kiemelt fővárosi zöldfelületek, parkok, fasorok fényképekkel gazdagon illusztrált bemutatását tartalmazza.

Megosztás

Az 1971-ben készült “Játszókertek a kőrengetegben” című ismeretterjesztő film sikerén felbuzdulva, újabb megbízást adott a FŐKERT az alkotóknak. 1972-ben elkészült a „Szigetek a falak között” című alkotás, Kiácz György és Osváth Judit szakértői közreműködésével. Az előző film a városi játszóterek világába kalauzolja a nézőt, az újabb alkotás a városi parkokat, zöldfelületeket mutatja be több szempontból.

A hatvanas-hetvenes évek voltak a FŐKERT talán legjobb évei, nagyon komoly fejlesztéseket, parképítési munkákat végzett el a cég sikeresen. Többek közt ilyen volt az Erzsébet híd építéséhez kapcsolódó parképítési munkák, a budai várkertek, sétányok, a Feneketlen-tó parkjának kialakítása, vagy a gellérthegyi Jubileumi park megépítése. Mind nagyszabású szakmai munkák, amelyeket a FŐKERT sikerrel oldott meg.

Ebben az időszakban megváltoznak a városi zöldfelületekkel kapcsolatos elvárások, már nem elegendőek a sétányok, közösségi terekre és aktivitásokra van szükség. Egyre több parki „állóeszköz” jelenik meg, többféle korosztálynak próbálnak kikapcsolódási lehetőséget nyújtani. Olyan előremutató kísérleteket mutat be a film, mint a városligeti Kis botanikus kert, vagy a Vakok kertje, mindkettő a maga idejében nagyszerű újítás volt.

Új elemként kezdenek megjelenni továbbá a tömegsport igények a városi parkokban, amelyekre a FŐKERT munkatársainak is megfelelő szakmai választ kellett adnia.

Az ismereterjesztő filmet írta és rendezte Préda Tibor.

 

 

Archív filmek – Játszókertek a kőrengetegben (1971)

Megosztás

A tavaly megkezdett teknősmentési akció keretén belül 2017-ben összesen három idegenhonos teknősfaj 35 egyedét sikerült eltávolítani a Feneketlen‐tó területéről.  Az idegenhonos teknősök azért jelentenek fokozott kockázatot a meglévő szárazföldi és vízi ökoszisztémára, mert az ökológiai rendszerbe kívülről bekerülve többnyire hiányoznak azok az állományszabályozó ragadozók és paraziták, melyek természetes körülmények között megakadályozzák túlszaporodásukat. 

Budapest XI. kerületi Feneketlen-tó üzemeltetőjeként, a FŐKERT Nonprofit Zrt. 2017 év elején ismét felkérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályát (MME KHVSZ), hogy segítsen a tóban található idegenhonos teknősfajok egyedeinek eltávolításában. A területről kifogott példányok a Fővárosi Állat- és Növénykertbe kerülnek.

Az MME KHVSZ Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programja keretében gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a főként megunt háziállatként kikerülő, nem őshonos teknősök közül a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök áttelelnek, és néhol szaporodnak is a hazai vizeinkben. A jelenlétük több okból sem kívánatos. Elsősorban azért, mert a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősének, a mocsári teknősnek táplálék- és napozóhely-konkurenseiként jelentősen rontják azok életfeltételeit. Ezen felül egzotikus parazitáik és kórokozóik terjesztésével veszélyeztethetik nem csak a mocsári teknősöket, hanem más őshonos vízi élőlényeinket is.

A szakemberek a kifogott teknősöket regisztrálják, továbbá a Fővárosi Állatkert állatorvosi csapatának közreműködésével felmérik az állatok általános egészségügyi állapotát, különös figyelmet szentelve a paraziták és kórokozók kimutatására. A vizsgálaton átesett teknősök az állatkert karanténállomására kerülnek, ahonnan a szükséges karanténidőszak leteltét követően az egészséges példányok, a látogatók örömére a Nagy-tóba kerülnek. A befogott őshonos, mocsári teknősök továbbra is a Feneketlen-tóban maradnak, az akció segítségével pontosabb képet lehet kialakítani a létszámukról.
Összesen 3 idegenhonos teknősfaj 35 egyedét sikerült eltávolítani a Feneketlen‐tó területéről.

Korábbi híreink:

Teknős-mentés

Folytatódik a teknősmentés a Feneketlen-tónál

Megosztás

Néhány napon belül megkezdődnek a XIV. kerületi, Egressy úti üres fahelyek fapótlásai. A “10.000 új fát Budapestre!” elnevezésű program keretében Zuglóban, a Miskolci és a Róna utca közötti szakaszon összesen 170 darab új facsemetét, köztük magas kőrist, csörgőfát, platánt, pagodafát, ezüst hársfát és oszlopos kínai nyárfát ültetnek el a szakemberek hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón.

A “10.000 új fát Budapestre!” program, még 2016-ban indult el, Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére. Ennek keretében tavaly 1.800, idén pedig már 2.600 facsemetét ültettek el Budapesten, a FŐKERT Nonprofit Zrt. munkatársai.

A FŐKERT munkatársai között szakképzett, speciális faápoló és fagondozó szakemberek is dolgoznak. Céljuk, hogy minél tovább megtartsanak egy-egy fát, de bizonyos idő után sajnos minden egyed az életciklusa végéhez ér. Ilyenkor egészségesebb, fiatalabb, jobban a környezethez illó egyedekre kell azokat cserélni. “Az ember a fát nem magának, hanem a gyermekeinek és az unokáinak ülteti” mondta Szabó József, az idén 150 éves Társaság, a FŐKERT Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, ezért reméli, hogy a következő generációk is büszkék lesznek ránk.

Itt, az Egressy út, Miskolci és Róna utca közötti szakaszán 109 fát érint a csere. A legtöbb, jelenleg itt álló idős, fa csaknem hetven éves, törzsük és gyökerük is beteg, korhadt. Sok közülük már balesetveszélyes is lehet és egyben invazív, azaz az egészségre káros és az őshonos fajtákat kiszorító egyed.

Helyettük összesen 170 darab új fát – magas kőrist, csörgőfát, platánt, oszlopos kínai nyárfát, pagodafát, illetve ezüst hársot – ültetnek el a FŐKERT és a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. munkatársai közösen. Az új, földlabdás fák 16-18 centi törzsátmérőjű, 5-8 év közötti, előnevelt fák.

A fővárosban jelenleg 995 105 fa van az Önkormányzatok gondozásában, így a programnak köszönhetően 2019-re ez a szám több mint 1 millió lesz, közölte a pénteki sajtótájékoztatón dr. Persányi Miklós miniszteri biztos. Ebben nincsenek benne a magánterületeken, az intézmények udvarain álló fás növények és a főváros területén található erdők sem. Azokkal együtt csaknem 9-10 millió fa él Budapesten, tehát gyakorlatilag minden állampolgárra jut egy.

Persányi Miklós hozzátette, év elején a Főváros minden kerületi polgármesterét megkeresték, hogy felmérjék, az adott városrészben hány fát gondoznak a kerületek. Kiderült, ebből a szempontból Zugló az egyik, faállományból a leggazdagabb kerület. – Ennek ellenére talán mi voltunk az elsők, akik lecsaptak a program által nyújtott lehetőségre, hogy még több fát hozzunk a városrészbe – mondta Karácsony Gergely polgármester. Az üres fahelyeket már feltöltöttük, most a fasorok megújítása következik.

Egységesítjük ezt a fasort és olyan fajokat ültetünk az Egressy útra, amelyek bírják ezt a klímát, a városi levegőt, az autókat és az esetleges sózást is – magyarázta Megyeri Szabolcs, Zugló főkertésze, aki hozzátette, független szakértői bizottság vizsgálta meg az útszakaszon álló, összesen 360 darab fát. – Minden egyes beteg, cserére szoruló egyednél tábla jelzi az adatokat, illetve azt, pontosan mi a baja az adott fának.

Zugló Önkormányzata fontosnak tartja, hogy kellőképpen tájékoztassa a lakosságot erről, a hamarosan induló facsere programról, ezért öt napon keresztül, három különböző időpontban információs sétákat szervez. Ezen kívül – a néhány napon belül induló és december elejéig tartó munkálatokkal kapcsolatban – minden adat megtalálható a http://viragzo.zuglo.hu/ oldalon is.

A cserére szoruló feladarabolt fákat, gallyakat az előírt hivatali protokoll alapján a FŐKERT saját saját telephelyére szállítják, ahol aprítás után, jó minőségű komposzt készül belőlük, de Karácsony Gergely polgármester kezdeményezi a Fővárosnál, hogy az Egressy úti nagyobb törzs- és ágdarabokat esetleg szociális alapon szétosztható tűzifának megkaphassa majd a kerület.

Megosztás

A FŐKERT150 emlékév keretén belül kitakarítottuk a padlást és fantasztikus kincseket találtunk! Budapesti zöldterületekhez és a Fővárosi Kertészet tevékenységéhez kapcsolódó archív filmeket, melyet most sorozatként osztunk meg az érdeklődőkkel. Az első kisfilm 1971-ből származik és a Játszókertek a kőrengetegben címet viseli.

Budapesten az első játszóterek az 1920 években jelentek meg, ezek leginkább futkározó területek voltak a parkokban. A két háború között jelentek meg a játszótereken először a hinták, csúszdák, libikókák. Az 1960-as években születtek az első tervezett, tematikus játszóterek, a film is ezekről a kísérletekről szól. A film 1971-ben készült, külön érdekesség, hogy a későbbi FŐKERT vezérigazgató Kiácz György az egyik szakértője az alkotásnak.

Itt megtekinthető a kisfilm

 

Két fő helyszínen játszódik az oktatófilm: a Klauzál téren, amelyet 1968-ben építették át és alakították ki az akkor modernnek számító játszóteret. A másik helyszín a Városligetben a mai sportpályák környéke, ahol 1969-ben építették meg a rönkvárat. Emellett látható a Jászai Mari tér és egyéb budapesti területek. A filmben feltűnnek a ma már nem használt vizes játszóterek, az öntött beton térelemek, a műkő csúszdák, és a rakéta mászókák.

A rövidfilmet a Fővárosi Kertészeti Vállalat részére a MAFILM Népszerű-Tudományos és Oktatófilm Stúdiója készítette. Írta és rendezte Préda Tibor.

További fotók találhatók a FŐKERT150 oldalon:

Klauzál téri játszótér építése és átadó ünnepség 1969 (9 kép)

Városliget, Indián vár – átadó ünnepség és csata 1969 (21 kép)

Jászai Mari téri játszótér 1968 (9 kép)

Megosztás

2017 október 13-án, pénteken nagy lelkesedéssel zajlott le a Telekom Önkéntes Napja a FŐKERT Természetvédelmi Csoport szervezésében és irányítása alatt. A cég önkéntesei két helyszínen, a X. kerületi Felsőrákosi-réteken és az újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen végeztek önkéntes munkát az előkészített területrészeken. A két területen összesen mintegy 250 önkéntes dolgozott, akik elsősorban élőhelykezelési munkákat végeztek.

Megosztás

Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére 2016-ban indult el a „10 000 új fát Budapestre!” program. A FŐKERT Nonprofit Zrt. eddig mintegy 3000 facsemete elültetését végezte el és most ősszel következik a következő ültetési időszak.

A faültetésre a legkedvezőbb időszak az ősz, illetve a tavasz, ilyenkor ideálisak a körülmények a fák gyökeresedésének. Idén, az őszi ültetési időszakban több mint 1600 fa ültetését végzi el a FŐKERT. Az ültetési időszakot természetesen az adott időjárási viszonyok is befolyásolhatják, az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez akár decemberig is eltarthat. A tavaszi ültetési időszak jóval rövidebb az őszinél, ugyanis hamar beköszönt a meleg.

A FŐKERT az összes budapesti kerületbe tervez ültetést, a kiemelt fasorokba valamint a fővárosi tulajdonú utak mellé egyaránt. Több mint 150 platánnal, kőrissel és ostorfával bővül az Egressy út faállománya, majdnem 100 gömbakác és gömbjuhar kerül az Üllői útra és mintegy 400 darab díszfa kerül a Kerepesi útra is. Lakossági kérésre fapótlásra kerül sor több helyen a XI. kerületben, a Bartók Béla úton vagy a Kosztolányi Dezső téren. Belvárosi kerületekbe is szép számmal kerülnek új facsemeték, ide leginkább a városi közeget jól tűrő kőrist, hársfát, juharfát valamint platánfát ültet a Társaság.

A tervek szerint 2019-es évben fejeződik be a program és 10 000 új fával lesz gazdagabb a Főváros.

Megosztás