Egyéb, Hírek, kiemelt

Idegenhonos teknősök eltávolítása a Feneketlen-tóból

A Budapest XI. kerületi Feneketlen-tó üzemeltetőjeként, a FŐKERT Nonprofit Zrt. felkérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályát (MME KHVSZ), hogy segítsen a tóban található idegenhonos teknősfajok egyedeinek eltávolításában. A területről kifogott példányok a Fővárosi Állat- és Növénykertbe kerülnek tartós elhelyezésre.

Az MME KHVSZ Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programja keretében gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a főként megunt háziállatként kikerülő, nem őshonos teknősök közül a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök áttelelnek, és néhol szaporodnak is a hazai vizeinkben. A jelenlétük több okból sem kívánatos. Elsősorban azért, mert a Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősének, a mocsári teknősnek táplálék- és napozóhely-konkurenseiként jelentősen rontják azok életfeltételeit. Ezen felül egzotikus parazitáik és kórokozóik terjesztésével veszélyeztethetik nem csak a mocsári teknősöket, hanem más őshonos vízi élőlényeinket is.

A szakemberek a kifogott teknősöket regisztrálják, továbbá a Fővárosi Állatkert állatorvosi csapatának közreműködésével felmérik az állatok általános egészségügyi állapotát, különös figyelmet szentelve a paraziták és kórokozók kimutatására. A vizsgálaton átesett teknősök az állatkert Karanténállomására kerülnek, ahonnan a szükséges karanténidőszak leteltét követően az egészséges példányok, a látogatók örömére a Nagy-tóba kerülnek.

Az idegenhonos biológiai szervezetek azért jelentenek fokozott kockázatot a szárazföldi és vízi ökoszisztémára egyaránt, mert az ökológiai rendszerbe kívülről bekerülve többnyire hiányoznak azok az állományszabályozó ragadozók és paraziták, melyek természetes körülmények között megakadályozzák túlszaporodásukat. Ennek következtében a behurcolt fajok olyan előnyt élveznek, melynek köszönhetően gyorsan és elképesztő mértékben szaporodhatnak el, folyamatosan újabb és újabb területeken is szétterjedhetve.

Az idegenhonos biológiai szervezetek jelentette kockázat olyan jelentős a globalizált világban, hogy a kormányok újabb és újabb szabályozásokat kénytelenek bevezetni. A kérdéssel az Európai Unió 2014-es rendelet is foglalkozik, amit egy 2010-es hazai szabályozás évekkel megelőzött.

A rendeletek egyik legfontosabb intézkedése, hogy tiltja vagy korlátozza bizonyos állat- vagy növényfajok behozatalát, árusítását, tartását – ezek listáját a Korm. rendelet. végén található mellékletek tartalmazzák. Magyarországon jelenleg több teknősfaj és alfaj is szerepel ebben a felsorolásban: aligátorteknős, díszes ékszerteknős, keselyűteknős, vörösfülű ékszerteknős (15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok), és a listára várhatóan a sárgafülű ékszerteknős is felkerül.

Megosztás

Tulajdonos