Interjú Vásárhelyi Istvánnal

2010.03.22. 9:39

Beszélgetés Vásárhelyi Istvánnal a Főkert Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával, zöldfelület-gazdálkodásról, fenntartásról, környezettudatosságról

Közel egy éve tölti be Ön a Főkert Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztját. Ez a Társaság a fővárosban mindenképpen, de országosan is a zöldfelület-gazdálkodás legnagyobb cége. Elődjének tisztsége 15 év után egyik napról a másikra szűnt meg. Mi várt Önre?

Az előzményekhez hozzá tartozik, hogy vezető tisztségviselőként, az Igazgatóság tagjaként, elődömmel közel azonos időt töltöttem a cégnél, így többnyire kész ismereteim voltak a folyamatokról, feladatokról. Ugyanakkor persze egészen más egy szervezetet operatívan irányítani, és más stratégiai döntéseket hozni az Igazgatóságban.

Az átadás-átvételkor Kocsis úr, az aktuális folyamatban lévő dolgokról tájékoztatott, de munkatársaim, - döntően két helyettesem - is aktív együttműködéssel segítette, hogy a vezetőváltás viszonylag gördülékenyen megtörténjen. Ugyanezt tapasztaltam a Fővárosi Önkormányzat Ügyosztálya részéről is, akikkel azóta is felhőtlen és jó a kapcsolat. Ilyen szempontból csak pozitívumokat említhetek, de nyilván egy szervezet életében nem könnyű dolog, hogy ha egy ilyen hosszú idő után a legfelső vezető személyében változás történik.
Mindenesetre jól átvészeltük ezt az időszakot.

E pozíció átvételekor voltak-e azonnali vagy égetően sürgős intézkedést kívánó feladatok?

Minket sem hagyott érintetlenül az a makrogazdasági és hazai, keresleti és forrásszűkülés, amely más vállalatok életében is végbement. Ehhez jól alkalmazkodott a Társaság, bár több népszerűtlen intézkedést kellet meghozni, mivel a tulajdonos, 2010-ben, mint minden közszolgálati cégtől, úgy tőlünk is 10%-os költségcsökkentést várt el. Ezen már túl vagyunk. Sikerült a 2010-es költségvetéshez kötődő olyan működési modellt összeállítani, ami egyrészt a közfeladatok ellátásához nélkülözhetetlen, másrészt - halkan mondom - talán némi kitekintést is lehetővé tesz a Főkertnek. Talán lesz rá mód, hogy fejlessze régi elavult eszközparkját, és a fiókban lévő kész terveit részben elővéve, szakmailag vállalható 2010-et tudhasson majd maga előtt.
Ezek voltak azok a fontos momentumok, melyek a Társaságot a vezetésváltás során érintették.

2009 nem volt gazdaságilag kedvező év. Hogy hatott ez a Zrt. tevékenységére?

Örömmel mondhatjuk, hogy az elmúlt évet terven felüli és jó eredménnyel zárta a Főkert.
A mozgástér 2009-ben szűkült, mert volt ugyan közszolgáltatási szerződésünk, de a működési költségek, inflációt meghaladóan dinamikusan nőttek az év során, részben az inflációs hatások, részben a speciális anyagok és szolgáltatások igénybevétele miatt. Ezt kellett ellensúlyoznunk, ami többek között azzal járt, hogy nem tudtuk a béreket fejleszteni, holott a Főkert a közszolgáltatási szférában a kimondottan alacsony bérű cégek közé tartozik.

Nagyon sokféle a személyi állományi hátterünk, de ezen hosszú távon változtatni kívánunk. Jelentős az 50 év közeli törzs-szakemberállomány, de a fiatalokkal való pótlása nemcsak bér, de megfelelő képzés kérdése is. Ebben kifejezetten számítunk a közép- és felsőfokú intézmények minőségi váltására, hogy olyan szakemberek kerüljenek kibocsátásra, megfelelő gyakorlattal, szakmai elkötelezettséggel, akik be tudnak kapcsolódni a munkánkba.

Mi várható 2010 üzleti évétől, költségvetési és szakmai tervétől, és mindebből mit tapasztalhatunk mi városlakók?

Elég optimistán tekintek a jövőbe, ami lehet, hogy furcsának tűnik ebben a nehéz gazdasági helyzetben, de egyszer a Főkert kollektívája is megérdemli, hogy optimista legyen.
Abban bízom, hogy ezekben a pecekben, amikor ez a riport készül, pozitív döntést hoz a Főváros és közel fél milliárd forinttal, - beruházási és fejlesztési oldalon -, a tulajdonos több forrást biztosít a zöldfelületek fenntartására, mint a korábbi években, és így lehetőségünk lesz több új feladat vállalására is. A 2009-ben megkezdett „kerítésprogram" folytatására, részben új nagy területek felújítására, ill. a fasorok rekonstrukciójára gondolok.

Persze nem lenne arányos, ha a Főkert mindig csak arra várna, hogy mennyivel kap több anyagi támogatást évről-évre a tulajdonostól.
A múlt évben a szervezetfejlesztés területén számos olyan folyamatot indítottunk el, amely a Főkert munkáját és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is átláthatóvá teszi Budapest lakosainak a számára.
Megemlíteném a megújított weblapunkat, mellyel azt szeretnénk elérni, hogy az itt élők folyamatosan olyan információkat kapjanak, amit a napi életük során fel tudnak használni. Programokról, rendezvényekről tájékozódhatnak, megtudhatják, hol végzi a Főkert az éppen aktuális fenntartási vagy fejlesztési munkáit.

Hamarosan elindítják az Ügyfélszolgálati rendszer. Mit várnak tőle?

2010. év fontos változása, hogy a közműcégekhez hasonlóan, létrehozzuk az ügyfélszolgálatot. Szakmai hátterét már megteremtettük, fizikai háttere a közeli időszakban készül el, itt a Dob utcában. Azt reméljük, hogy a lakosság betekintést nyer a napi munkánkba, igénybe veszi a majd a Társaság szakmai tudását, ha az segíti környezetének igényes kialakításában is. Bízom benne, hogy szerethető vállalat lesz a Főkert.

Ennek érdekében folyamatosan működő zöld telefonvonallal kívánjuk a rendszeres elérhetést megteremteni, ahol a lakosság bármilyen észrevételt, kérdést feltehet, bejelenthet. Szakemberek állnak majd rendelkezésre, és nem fordulhat elő, hogy hétvégén, ha bárhol bármilyen működési zavar előáll, ne lehessen elérni minket, sőt egy-egy vezető is mindig kapcsolattartó lesz.

De más, a lakosságot érdeklő szakmai megkeresésekben is szeretnénk segítséget adni. Ha pl. valaki kertes házban lakik, és nem tudja mivel kell permeteznie, vagy építkezik és azt kell eldöntenie, hogy tervezze meg a parkját, vagy azt kérdezi kivel végeztesse a kivitelezést, akkor ezekre a kérdésekre ajánlásokat tudunk tenni, a nálunk credibiltással rendelkező szolgáltatók közül.
Szeretnénk kilépni a főváros nyilvánossága elé és bemutatni, hogy vannak jó szakembereink, és jó szolgáltatásokat tudunk adni.

Ez kilépést jelent a versenyszférába?

A tulajdonosunk határozottan feladatul szabta, hogy a szabadpiacon is jussunk hozzá forrásokhoz, melyből származó nyereséget visszafordíthatjuk az alaptevékenységbe. Már most is a bevételünk 8-10%-át a szabadpiacról szerezzük be, ám ennek mértékét nem kívánjuk nagyságrendileg növelni, mert az alap feladatunk a közszolgáltatás.

A munkák egy részét továbbra is kapacitás hiányában, főszezonban biztos már nem tudjuk ellátni, de van saját Tervezési Stúdiónk, parkfenntartó leányvállalatunk, akik a feladatot készséggel elvégzik.
Koordinálni és szervezni szívesen segítünk, azzal együtt, hogy nem tévesztjük szem elől, hogy miért vagyunk és mi a dolgunk.

 

Közhasznú szervezetként működve az adómegtakarításokból származó forrást közfeladatra kell felhasználni. 2008-ban 100 millió Ft volt ez az összeg, melynek nagy részét faápolási munkákra fordították.

Mivel sajnos évek óta tartó forrásszűkülés van az alapfeladatokon belül, a megtakarítások nem tudják kompenzálni az elmaradt feladatok elvégzését. Minél többet tudunk azokból pót finanszírozni, annál kevesebb munkánk lesz később. Gondolok itt a játszóterekre, padokra, köztéri bútorokra, a fák ápolására vagy a növényvédelmi munkákra. 2009. évben mindezekben a szigorú takarékosság jegyében jártunk el.

Az utóbbi években meglehetősen átalakult a parkhasználat a fővárosban. Ennek következményeként a Főkert komoly erőfeszítéseket tesz a parkok köztisztasági állapotának javítására, ám szükség lenne fejlesztésre is. Mit terveznek ebben a körben?

Ahogy az itt lakóknak, a Budapesten élőknek is csökken a reálkeresete úgy egyre nagyobb terhelés jut azokra a kiemelt zöldterületekre, amit nekünk kell fenntartanunk. Mivel nincs módjuk szabadidejükben eljutni a hegyekbe pihenni vagy nyaralni, kivonulnak a zöldbe. Aminek valójában örülhetnénk is, mert ezért tartjuk fenn ezeket a parkokat, mégis óhatatlanul sokkal nagyobb szakmai feladatot jelent a takarítás, a játszóterek, közterek magas szintű, a lakosság megelégedését szolgáló fenntartása.
Ebben a körben ma helytállni szeretnénk, sajnos nem többet. Arra, hogy e munkára mennyi forrás áll rendelkezésre azt a közszolgáltatási szerződés nagyon szigorúan előírja. Munkaerő átcsoportosítással próbálunk mindig ott jelen lenni, ahol nagyobb közösségi vagy társadalmi rendezvények vannak.
E téren rövid időn belül nem lesz jelentős változás, azzal a forrással kell gazdálkodnunk, ami ma rendelkezésre áll. Ezt megértették a dolgozóink is.

Jó néhány kidolgozott tervvel rendelkeznek. 2008 óta készen áll a Margitsziget Stratégiai Terve. 2009-ben is többféle nagyon fontos programot kidolgoztak, mint a közterületi faállomány megújításának fejlesztési koncepcióját, valamint a zöldfelületek bekerítésének programját. Mely tervek megvalósulására számíthatunk, és az mit tartalmaz?

Nyolc kiemelt zöldfelületre tettünk javaslatot a Fővárosnak, úgy hogy a „fiókban lévő terveket" is aktivizáljuk. Ezek az I., II., V., VII., X., és a XIII. kerületben, valamint a Városliget és a Margitsziget területén vannak, mindenhol egy-egy rész, vagy jelentősebb parkfelújítási vagy építési munkát tartalmaznak.
A Főkert rendelkezik 4-5 olyan elkészítet rekonstrukciós tervvel, amit a Tervezési Stúdió korábban elkészített. Bízom benne, hogy az elkövetkezendő félévben engedélyeztetve, közbeszerzéssel a munkát el is tudjuk indítani és az év II. felében befejezni.
Ami az eddigi gyakorlattól eltér, egy kicsit „nóvum", - amire remélem később büszke lesz a Főkert -, a nagyon leromlott állapotú vérmezői alközpontunk felújítása. Arra gondoltunk, ha már hozzányúlunk ehhez a jelenleg nem éppen tetszetős épülethez, adjunk a Vérmezőnek egy olyan plusz értéket, amivel ezt a nagyon jelentős budai zöldfelületet élhetővé és minőségivé tehetjük.
A homlokzatában is megújuló, kívül-belül teljesen felújított épülethez szabadtéri kávézót, környékére rekreációs központot, szabadtéri fitness lehetőséget, játszóteret, esetleg kerékpárkölcsönzőt, közösségi mosdót pelenkázóval, internet hozzáférést tervezünk. Mindennek a sikere attól is függ, hogy vállalkozói oldalról milyen forrásokat tudunk bevonni a fejlesztésbe. Úgy tűnik, a Főváros anyagilag támogatja az alapfunkció megújítását úgy, hogy a kávézó befogadására alkalmas területet megteremtsük. Elképzelésünket a kerület Főépítésze is maximálisan támogatja.

Jól működik évek óta és példa is lehet, a Szabadság tér közepén található kávézó és játszótér, ahol fiatalok és idősek egyaránt megtalálják a kellemes kikapcsolódás és pihenés alkalmas formáját.

A Zrt. tevékenységének - a gazdasági válságtól a klímaváltozásig - számos egyéb kihívással is szembe kell néznie, értékes és érzékeny élő növényanyaggal dolgoznak. Lehet-e ezekre a kihívásokra időben és szakszerűen felkészülni?

Szakmailag tudjuk mit kéne tennünk, ehhez képest a lehetőségeink korlátozottabbak. A kiemelt zöldfelületek, fasorok egyelőre maradandóan nem sínylették meg az elmúl évek szélsőséges időjárásait, eleget tudtunk tenni azoknak a preventív növényvédelmi intézkedéseknek, öntözési és fenntartási feladatoknak, amiket szerződés szerint végre kell hajtanunk.
Azonban ide tartozik egy szakmailag fontos kérdés, az időnként „hangos" fakivágások kérdése.
A Nagymező utcai fakivágásokra gondolok, bár szakmailag indokolt volt, bizonyos civilszervezetek annak végrehajtását mégis megakadályozták. A konfliktus a mélygarázs építéssel került összefüggésbe, melyhez jelenleg nincs érvényes építési engedély. Utóbb a Nagymező utcai civilszervezetekkel eredményes tárgyalást folytattunk, megnyugtattuk Őket, és ezek után már nem akadályozták a beteg fák kiemelését, így a Radnóti színház előtt sikerült több új dendrológiailag értékes fát kihelyeznünk.
Az ott élőknek és a civilszerveteknek a fenntartásai átmenetileg megszűntek. Hihetünk abban, hogy elfogadták, a fákat ápolni kell, és a tömegközlekedésnek mindenkor biztosítani kell a szabad mozgását. A beteg, korhadt fa részeket időben el kell távolítani, hisz az ebből adódó balesetveszély mindenkor a Főkert felelőssége.
Úgy gondolom, ez egy eltorzult állapot, mert ha Főkert, mint szakcég a választópolgárok, és a Fővárosi Közgyűlés megbízásából alkalmas arra, hogy eldöntse, mikor milyen fát kell kivágni, pótolni, fiatalítani, akkor nem fogadhatja el azt, hogy akár helyesnek vélt lokális érdekek alapján civilszervezetek ebben megakadályozzák.

A kiemelt zöldterületek gondozását a fővárosban jelentős felületen végzik. A közterületek ízlésformáló funkciót is betöltetnek, ahol a közparkok a lakosság számára minta értékűek. Ezen a területen is lehetne még sokat „alkotni", ráadásul a Főkertnek tehetséges fiatal tervezői vannak. Milyen szerepet tudnak ebben vállalni?

A Tervezési Stúdió folyamatosan dolgozik, és rendelkezik olyan átfogó zöldmegújítási programmal, amelyet szándékunk szerint a közeli években célszerű elvégezni. A mostani nehéz gazdasági helyzetben persze vannak prioritások. A kiemelt zöldfelületek állapota még jobban elviseli a várakoztatást, mint akár az egészségügy vagy az oktatás.
Szerencsére a mi szakmánkban gyorsan lehet szépeket alkotni, és új terveket kivitelezni. Ha túl leszünk a válságon, remélem már jövőre tudunk új programokon gondolkodni.
Ebben az évben, remélem jelentős többletforrásokhoz jut majd a Társaság, melynek eredménye nagyon sok parkban meg fog látszani, és a Főkert többet tud tenni azért, hogy Budapest „zöldhangulata" jelentősen javuljon.

A kiemelt zöldfelületeken, parkokban nemcsak élő növények vannak. Az épített környezet, parkberendezési tárgyak, utcabútorok az idő múlásának jegyei mellett, számtalan, nemkívánatos hatás maradandó nyomait is viselik. A rongálás okozta károk helyreállítása is, feltételezem abból a forrásból visz el, amit szívesebben a fenntartás színvonalának emelésére fordítanának.

Nagyon lehangoló az értelmetlen pusztítás, melyet a parklátogatók hagynak maguk után, és súlyosan terhelik költségvetésünket. Ez a típusú rongálás semmi olyan kreatív igényt nem elégít ki, melyet értelmesen biztosítani lehetne a látogatók számára. Fölöslegesen von el kapacitást az érdemi munkától nap, mint nap.
A főváros lakói, ha megrongált játszószereket, törött padokat, felforgatott szemétgyűjtőket találnak, joggal panaszkodnak. Ezek folyamatos felújításához, az eszközök megjavításához a világ pénze nem elég!
A parkok, játszóterek bekerítésére hivatott program is részben ezek védelmét szolgálná, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen biztonsági megoldások vannak, ott kevesebb a rongálás. Szükséges lenne a hagyományos parkőri szolgálat visszaállítására, de állandóan mérlegelni kell, hogy az erre fordított forrásból mennyi törött játszóeszközt, padot vagy asztalt lehetne felújítani.
A főváros Főépítésze egy szakmai megbeszélésen joggal vetette fel, vajon mi a prioritás? Parkokat bekeríteni és utána felújítani, vagy éppen fordítva a racionálisabb?
Erre sokféle jó választ lehet adni. Mi négy nagy terület bekerítésére vállalkoztunk 2009-ben, és ez a munka el is kezdődött. Amennyiben az idei költségvetés biztosítja a forrásokat, a kivitelezés megindulhat.
Várjuk támogató és karitatív szervezetek, Önkormányzatok esetleges költségátvállalását, mert ha sikerül egy-egy területet bekeríteni, célszerű lenne azokat felújítani is!

Szponzoráció?

Nem állunk jól. Létrehoztunk egy marketing szervezetet új önálló munkatárssal. Feladata, hogy ezen a területen próbáljon meg egy új szemléletet elérni, de a gazdasági környezet most nem éppen kedvező.
Nem azt az időszakot éljük, amikor ebben látványos eredményeket tudunk felmutatni, de nem adjuk fel!

 

A beszélgetésre 2010. március 11.-én került sor.