KIEMELKEDŐ SZEMÉLYISÉGEK

Fuchs Emil

BUDAPEST ELSŐ FŐKERTÉSZE

null

Fuchs Emil nagy érdeme, hogy megszervezte az egyesített főváros kertészetét. Számos fasort ültetett, s ő kezdte meg a Városliget korszerűsítését is. Fuchs működésének kezdetén jelentek meg az első virágágyak a városligeti rundóban, s a szépségükről és nemességükről híressé vált rózsák.  A Lánchíd előtt, a Szabadság téren újra készítik a kiegyezés előtt létesített parkokat, s az elhanyagolt, otromba palánkokkal körülvett telken álló Nemzeti Múzeum kertjét is átépítik.  Munkásságának leglényegesebb eleme, hogy felismerte a hasznos parkosítás alapjait, melyek mind a mai napig megállják helyüket a gondos park- és zöldterület gazdálkodásban.

Ilsemann Keresztély

FŐKERTÉSZ – (1892–1912)
null

Ilsemann Keresztély nemcsak a virág- és növénykedvelők, hanem a szakértők elismerését is kivívta; először a Városliget átrendezésével és fejlesztésével szerzett nagy érdemeket, de neki köszönhetjük a fővárosi fasorok helyes megalkotását és sok fővárosi park létesítését is. (Döbrentei tér, Almássy tér, Széna tér, a Lukács-fürdőtől a Margit-hídig terjedő park, Rákóczi tér, Blaha Lujza tér, Izabella tér, Köztársaság tér, Nagyvárad tér, Krisztina körút fásítása, stb.) A saját kézjegyével ellátott tervrajzok alapján elmondható, hogy Budapest mai zöldterületeinek nagy része az ő főkertészségének érdemeként keletkezett, ha nem is mindig az ő tervező munkájaként. Ilsemann Keresztély érdeme, hogy a főváros kertjeit valóban a nép szolgálatába állította, esztétikailag átrendezte, és a pesti polgár és a köznép érdekeit szem előtt tartva, az eddiginél szociálisabb célú kertészkedésbe kezdett. Legjelentősebb munkája a parlagon heverő Népliget kialakítása volt, és a Városliget korszerű átalakítása, mellyel sokszorosan kedvezőbb feltételeket hagyott maga után

Petz Ármin (1855-1927)

null

Az ő munkája a Múzeum-kert, az Állatkert, a Gellért-rakpart parkja, s az ő tervei szerint készültek a millenniumi kiállítás valamennyi kertesítési munkái is. 1900-ban a párizsi világkiállításon nagyvonalú kertterveivel aranyérmet nyert. 200 holdas kerepesi faiskolája pedig 1927-ben bekövetkezett haláláig fontos szerepet vitt a főváros kertkultúrájában.

Räde Károly

IGAZGATÓ – (1912–1930)
null

Rade Károly 1912-ben vette át a Főváros Kertészetének vezetését, de már nem, mint főkertész, hanem kertészeti igazgató. Mint a Kertészeti Tanintézet főkertésze kerül a főváros kertészeti ügyeinek élére. Működését azzal kezdte, hogy a Városligetet a megnövekedett forgalom miatt átrendezte, és még több ember befogadására tette alkalmassá. 1913-ban a Szilágyi Dezső tér virágágyait rendezi át, majd a Magyar Jakobinusok terén ő ülteti azokat a Celtiseket, melyek ma is ott díszlenek. Rade Károly minden munkáján (Ménesi út és a Kossuth térfásítása, József Nádor tér újjáalakítása, Kálvária tér és Corvin tér áttervezése, Városháza udvar kertesítése, stb) a dendrológiai szakember biztonsága mutatkozik meg. Már 1927-ben felvetette a Vérmező parkosításának tervét. Rade Károly nemcsak kiváló dendrológiai szakember, de előrelátó, mint a város fejlődésének kertészeti feladataival teljesen tisztában lévő kertészeti igazgató is volt. Nevéhez fűződik a Szent István park, a Köztársaság tér, a Béke tér, és a Gellérthegy ültetvényeinek kialakítása is. Tevékenykedése során nagyszámú kertészeti kiállítás és bemutató rendezésével szolgálta a főváros kertészeti kultúráját.

Morbitzer Dezső

IGAZGATÓ – (1930–1939)

null

Morbitzer aláírásai azokon a tervrajzokon szerepelnek elsősorban, melyek a második világháború előtti korszak alakítási munkálatait jelzik. Javarészt az ő idejére esik a Tabán kertjeinek kialakítása (1932-1938), a Gellérthegy déli lejtőinek, játszótereinek kiképzése, 1934-ben a Városmajor átrendezése. 1930-ban helyezik ki a játszóterekre az első játszóeszközöket a Gellérthegyen, a Városligetben, a Köztársaság téren és a Kálvária téren.  Morbitzer kimutatásai szerint a ’30-as évek végén a pesti oldalon 106 – a budai oldalon 96 sétány van, szám szerint a legtöbb a II. kerületben, legkevesebb a IX. kerületben

Jancsó Vilmos

IGAZGATÓ – (1945–1949) 
null

Mint Kertészeti Igazgató a háborús károk eltüntetése és a fasorok pótlása volt a fő feladata, melyet a faiskolákban szerencsére megmaradt anyagból azonnal el lehetett végezni. (A második világháború alatt a parkok 90%-a, az épületek és felszerelések 40%-a tönkrement; a felbecsült kár értéke 21 800 000 aranypengő) Átfésülték a nyilvános parkokat, eltávolították a romokat. Beplombálták a bombarepeszektől megsérült fákat, s rekonstrukciókat végeztek a Margitszigeten, a Népligetben, helyreállították az Erzsébet téri parkot, és terveket készítettek a Vérmező feltöltésére, majd parkosítására. A Várból lehordott törmelékkel feltöltötték a Vérmezőt, padokat helyeztek el a rendbe szedetett utakon, egyszóval elindították azt a lendületes munkát, mely a Fővárosi Kertészeti Vállalat mai apparátusának kialakulásához vezetett.