Konferencia: fontos küldetés

2011.12.15. 8:23

Tudományos konferenciánk híre a határon túlra is eljutott, említette Szabó József a FŐKERT Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, amikor a 19. alkalommal megrendezett a Közterületeink talaj- és növényvédelme címmel jegyzett konferenciát megnyitotta és üdvözölte a vendégeket, köztük az első alkalommal jelenlévő szlovák munkatársakat.

A konferencia témái jól tükrözik a közterületek fenntartása kapcsán felmerülő összetett problémákat. A megoldásukra irányuló kutatás, fejlesztés, innováció épp aktuális eredményei mindig nagy érdeklődésre számítanak, így a széles szakmai körökkel való megismertetésüket a FŐKERT korábban is és a jövőben is fontos küldetésének tekinti, hallhattuk Szabó Józseftől.

A városi környezet állapota társadalmi kérdés, - hívta fel előadásában a figyelmet Dr. Szőcs Gábor (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest) - legyen egészséges, esztétikus, olyan, amelyben szívesen élünk. Megteremtése és megőrzése egyaránt nagy feladat a kertészek és a növényvédelmi szakemberek számára, hisz az ökológiailag amúgy is kedvezőtlen városi környezetben a díszfákra, díszcserjékre nagy veszélyt jelentenek a vándorlással vagy behurcolással érkező és megtelepedő új kártevők. Ellenük új növényvédelmi technológia kidolgozására van szükség, mondta, amely tartalmazza a kártevő életmódjának a megismerését és a környezetkímélő védekezési stratégia meghatározását. A más országban bevált receptek adaptálásához, vagy újabb, még nem ismert technológia sikeres és gyors kidolgozásához kutatás-fejlesztési együttműködések kiépítésének eljött az ideje, hangsúlyozta Szőcs Gábor.

A növénybetegségek és kártevők váratlan felbukkanása mellett sajnos sok példa van arra is, hogy emberi gondatlanság teszi tönkre a kertészek munkáját. Ezekből gyűjtött „csokorba" jó néhányat Dr. Vajna László (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest) és mutatta meg a jelenlévőknek hozzáfűzve magyarázatait. Elmondta, miközben örvendetes, hogy a fővárosban folyamatosan gyarapodik a zöldfelület, fasorok rekonstrukciójára, parkok felújítására, újrafüvesítésre kerül sor, évente több százezer kiültetett egynyári növény színesíti a várost, a károkozás hátterében gyakran szakmai-, és kivitelezési hiányosságok állnak és olyan növénypusztulásokat okoznak, amelyek szakértelemmel és odafigyeléssel elkerülhetők lennének. Számtalan példát sorakoztatott fel, többek között a motoros fűkaszák okozta kártételekről, a helytelen fajválasztásból eredő anomáliákról, elhanyagolt zöldfelületekről, helytelenül kezelt növényvédelmi problémákról.

A 2004-ben először Budapesten megtalált új kártevő, az amerikai lepkekabóca idén olyan súlyos és látható kártételt okozott, hogy átlépte a városi lakosság ingerküszöbét, hangsúlyozta Demeter Tibor (FŐKERT Nonprofit Zrt.), mindezt jól jelezte a lakossági észrevételek, bejelentések számának megszaporodása. A kártevő jelentős esztétikai problémát okoz azzal, hogy miközben a növények leveleit, hajtásait szívogatja, fehéres viaszváladékkal is bevonja azokat, majd a kártétel helyén ragacsos mézharmatot ürít, amelyen a korompenész megtelepszik. Sok esetben a növények fejlődését is visszaveti. Jellemzően juharfát, kőrist, hársfát, ostorfát, vadgesztenyét és platánt károsít, de lágyszárú növényeken is, valamint egyes cserjéken is megjelenik. A közterületen engedélyezett szerek nem hozták a várt hatást, de a lakossági védekezés egyik lehetősége a fertőzött növényi részek levágása és megsemmisítése, ajánlotta.

Évelőágyak létesítése tovább gazdagíthatná a közterek, közparkok dekoratív kiültetéseire felhasználható növényválasztékot. Ebben különös jelentőséget kaphatnak a talajtakaróként alkalmazható fajok pl. a forgalmas utak elválasztó sávjainak, vagy a bevásárló központok körüli zöldfelületek beültetéseiben. Az évelő növények alkalmazásának egyik gátja azonban, hogy elvirágzás után a fajok többsége megdől, lombozatuk ritkul, és díszítőértékük jelentősen csökken. Dr. Gerzson László (Budapesti Corvinus Egyetem) egy két éve tartó, a FŐKERT Nonprofit Zrt. által fenntartott területen, e témában folytatott kísérlet eddigi eredményeiről számolt be, amely a különböző fajok alkalmasságát és habitusuk megőrzésének technológiai lehetőségét vizsgálja. Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a virágzás és a magérlelési idő késleltetése a növények visszavágásával, jelentős javulást eredményez.

Juhásová Gabriela (Szlovák Tudományos Akadémia Erdészeti és Ökológiai Kutató Intézet) a fás szárú növények egészségi állapotát felmérő Szlovákiában alkalmazott vizuális módszerét ismertette. Elmondta, hogy az adott terület faállományának felmérése után minden fát dendrológiai szempontból és egészségi állapotuk szerint is értékelnek. Feljegyzik a fák általános jellemzőit, a rajtuk látható sérüléseket, üregeket, korhadásokat, az észlelt károsítókat. A károsodás mértékét, és a javasolt kezelési módszert számkóddal jelölik, majd számítógépes programmal feldolgozzák, és a kapott eredmények alapján javaslatot tesznek a fák állapotának megőrzésére, javítására valamint a balesetveszély elhárításának a módjára. Szükség esetén felújítási tervet is készítenek.

A Magyar Faápolók Egyesületét Lukács Zoltán mutatta be. Az egyesület 2010-ben alakult, két egyetem, több magáncég és magánszemély összefogásával. Az eltelt idő alatt több munkacsoport már megkezdte a szakterülethez kapcsolódó ismeretanyag összegyűjtését és rendszerezését. Kitűzött céljuk a városi fák egészségi állapotának védelme, a szakértői- és faápolási tevékenység jövőbeni támogatása, szabályozása és tudományos alátámasztása, széleskörű szakmai tanácsadás megteremtése.

„Aki fát ültet, hosszú távra kell, hogy gondolkodjon", hangsúlyozta Szaller Vilmos (FŐKERT Nonprofit Zrt.) az idős fák megmentését bemutató előadásában. Az idős kort a különféle fafajok nem azonos időben érik el, mondta. Míg a 40 éves júdásfa idősnek számít az ugyanilyen korú platánfa még nem érte el az aktív növekedési időszakának a felét sem. A fák életük során folyamatos szakszerű ápolásra, koruk előrehaladtával speciális szaktudást, különleges anyagokat és eszközöket igénylő védelemre szorulnak. Komoly szakmai felkészülést igényel a fasebészet, mely pl. az odú-, és üregkezelésre, a fában kialakult vízgyűjtőhelyek vizének lecsapolására irányul valamint a fák rögzítése, vagy épp a gyökérzet védelme. A FŐKERT fasori alközpont munkatársai komoly szakmai munkát végeznek Budapest kiemelt zöldfelületein található famatuzsálemek megmentéséért (Margitsziget, Széchenyi tér). Ezekről láthattunk érdekes képeket és értékes összefoglalót.

A jövő évi zöldfelület fejlesztési elképzelések egyike a Margitszigetet és annak kiemelt elhelyezkedésű területeit érintik (Margit-hídi lehajtó, szökőkút, rózsakert), olyan nevezetességeit, látványosságait, melyek jelentősen befolyásolják a Sziget arculatát. A tervezések során, hallhattuk Szalkai Adriennétől (FŐKERT Mérnök Iroda Kft.) folyamatos „szondázást" végeznek a területeken és az ott látott és hallott igényeket igyekeznek beépíteni a tervekbe. A nagyparkok stratégia menti tervezése az utóbbi években hiányos volt, kisebb zöldfelületi beavatkozások történtek, ám a most elkészült margitszigeti stratégiai terv figyelembe veszi a különböző városépítészeti, műemlékvédelmi, közlekedési és egyéb szempontokat is. A közeljövőben hasonló terv készül a Városligetre, a világ első közparkjára is, mely 2013-ban ünnepli létesítésének 200. évfordulóját.

A Green City Akkreditációs Pontrendszer részben auditáló eszköz, részben igazoló pecsét, ismertette Gólya Szilvia (Zöldebb Városokért Nonprofit Kft.) amely így útmutatóul szolgál a zöldfelületi rendszerek tudományosan megalapozott fejlesztésen nyugvó fenntarthatóságához, valamint a már megvalósult fejlesztések, irányelvek szerinti tényleges teljesítését dokumentálja. A pontrendszer hat nagy témakört fog át, mint vízkörforgás, talaj, növényi rendszerek, anyagok, humán és társadalmi tényezők, energia.

Budapesten még nincsenek, de a világ számos országában már működnek úgynevezett közösségi, városi kertek, melyek pl. üresen álló foghíjtelkeken jönnek létre, és amíg más funkciót nem kap a terület, kertészeti tevékenységgel hasznosíthatók. A válság újra életre hívja a „termeld meg magadnak" gondolkodást, említette Rosta Gábor (Városi Kertek Közhasznú Egyesület). Egyre többeknek megfizethetetlen a friss zöldség, számukra jelent segítséget az önellátás lehetőségének megteremtése. Az előadó számos, már jól működő kertet mutatott be szerte a világból, amelyek között iskolakertek, szociális kertek, közösségi kertek, parcella kertészetek egyaránt megtalálhatók. Az első hazai közösségi kert a tervek szerint jövő tavasszal Kispesten kezdi meg működését.