Korszerű favizsgálat - Fakopp

2009.04.02. 13:45

Az elmúlt évek nagyobb nyári viharai, melyek mind a fasori mind a parki faállományban jelentős károkat okoztak, még inkább sürgették annak igényét, hogy mérjük föl fáink állapotát.
Az idős fák állékonyságát, törzsének korhadása jelentősen gyengíti, de a korhadás mértéke és kiterjedése a legtöbb esetben nem látható. Előfordulhat olyan eset is, amikor a látszólag teljesen egészséges fa a gyökerénél korhad el, emiatt dől ki és okoz komoly balesetveszélyt.

Az elmúlt évek nagyobb nyári viharai, melyek mind a fasori mind a parki faállományban jelentős károkat okoztak, még inkább sürgették annak igényét, hogy mérjük föl fáink állapotát.
Az idős fák állékonyságát, törzsének korhadása jelentősen gyengíti, de a korhadás mértéke és kiterjedése a legtöbb esetben nem látható. Előfordulhat olyan eset is, amikor a látszólag teljesen egészséges fa a gyökerénél korhad el, emiatt dől ki és okoz komoly balesetveszélyt.

Bár a fák szemrevételezéssel történő vizsgálata a gyakorlott szakember számára sokat mond (törzs állapota, sérülések, sebek mértéke, lombkorona formája, aránya), mégis pontos képet a fák állapotáról, az akusztikus tomográf segítségével kaphatunk. Az élő fák vizsgálatára kifejlesztett műszerrel mért adatok nyújtanak támpontot a faápolás további szükséges beavatkozásaihoz, azok mértékéhez.

A favizsgálat e korszerű módszere a hangterjedés sebességét méri a fában. Minden fajnak megvan az optimális értéke, amelytől való eltérés, ez esetben az érték csökkenése korhadásra utal a fa belsejében. A korhadást, fehér és barna korhasztó gombák okozzák, melyek közül a barna korhasztó gomba a felelős a faanyag cellulóz tartalmának, -ez továbbítaná a hangot- elbontásáért. A hangterjedés sebességének csökkenéséből állapítható meg a törzs belsejének károsodása. A fában lévő üregek és korhadások levegővel teltek, amelyen a hang jóval lassabban terjed, mint a tömör testben.

Az akusztikus vizsgálat a fa törzsébe egy méter magasságban szúrt érzékelőkkel történik. A vizsgált keresztmetszet nagyobb lefedése érdekében több pont között kell elvégezni a mérést, így a korhadás helye és mértéke pontosabban meghatározható. A mérőműszerhez számítógépes program kapcsolódik, ebben rögzítjük a vizsgálati magasságon mért adatokat: a legkisebb és legnagyobb átmérőt, a fa kerületét, a törzskeresztmetszet típusát, valamint a vizsgált fafajt. A program számításai alapján elhelyezett érzékelőkre kalapáccsal rákoppintunk (innen a műszer neve: Fakopp), majd az így keletkezett hang többi érzékelőhöz viszonyított sebességéből a műszer kiszámolja a fa sűrűségét, és egy színskálával kalibrált ábrán jeleníti meg. A módszer meggyőző képet ad.

Fasorainkban nemcsak a 60-70 évvel ezelőtt ültetett nagyon idős fákat, de a számos káros környezeti hatásnak is kitett, minden 30-40 év feletti fát be kellene vizsgálni. A hajdani kockaköves útburkolat több nedvességet engedett a növényekhez. Ma egy fa mindössze 1 m2 szabad teret kap a szilárd burkolatban, és gyakran a közműveket, - hogy járdát ne kelljen bontani -, a fa gyökérzónájában fektetnek le.

A tavalyi évben elkezdtük a kiemelt zöldterületek, kezelésünk alá tartozó mintegy 32.000 db sorfájának Fakoppos vizsgálatát. Az eltelt időszakban kb. 1300 fán végeztünk műszeres mérést. A fafaj többsége ostorfa (Celtis) volt. A felmérést feldolgozás követi. Minden fa állapotáról, a mért adatok alapján véleményt készítünk, és a szükséges beavatkozásra javaslatot (sebkezelés, statikai vágás, kitámasztás, csonkolás, kivágás) is csatolunk. A műszeres diagnosztikát tovább folytatjuk. Hiteles érték, a fák nedvkeringése miatt, huzamosan tartó 5 0C feletti hőmérsékleten, márciustól-november közepéig mérhető.



fakopp_1.jpg

fakopp_2.jpg

fakopp_3.jpg