Természetvédelmi területek
XVI. kerület

Naplás-tó és környéke Főkert Zrt.

Email
fokert@fokert.hu
Cím
Naplás-tó, Budapest
Telefon 1
Telefon 2
Kulcsszó
TERMÉSZETVÉDELMITERÜLETEK
Fasor
Ivókút
Játszótér
Kutyafuttató
Park
Természetvédelmi területek

Helyi jelentőségű védett természeti terület neve:

Naplás-tó és környéke

A terület kiterjedése:

165,7 hektár       

Védetté nyilvánítás éve:

1997

A terület megközelíthetőségének leírása :

A terület Budapest XVI. kerületének külső részén található, a Cinkotai út és a közigazgatási határ között, a Naplás út északi és déli oldalán. A védett élőhely közelében tömegközlekedési eszközök nem járnak. Néhány km-es sétával a Gödöllői HÉV vonalától, vagy az Örs Vezér tér és Cinkota között közlekedő 45-ös autóbusszal a Szilas-patak mentén közelíthető meg a legkönnyebben. A Cinkotai-kiserdő felől a 176E jelzésű autóbusz is érinti a területet, amely az Örs Vezér terét és Rákoscsaba-Újtelepet köti össze.

Ismertető:

A XVI. kerületben, Cinkotán található élőhely, kiterjedését tekintve Budapesten a legnagyobb helyi jelentőségű védett terület. A legfeltűnőbb eleme a hetvenes évek közepe táján létesített árvízvédelmi tároló, melyet a Szilas-patak mesterséges felduzzasztásával létesítettek. Nagysága tizenhat hektár, ezzel Budapest egyik legnagyobb állóvize. A természet sokáig zavartalanul vette birtokba, de 1985-ben leaszfaltozták a tó mellett vezető Naplás utat, majd 1990-ben a MOHOSZ vette birtokba a tavat. Ezáltal hatalmasra nőtt a gépjárműforgalom és megindult a csónakos horgászat, mely által a terület sokat veszített értékeiből. A patak és ártere a védett területen belül több kilométer hosszú, zavarásnak már kevésbé kitett, ugyanis a laikus szemnek rendezetlennek tűnő rész nem vonzza ide az embereket, pedig a sok kúszónövény, öreg fűzfa (Salix sp.) és bokros vegetáció trópusi képet idéz. A tó déli része feletti nagyméretű, körülbelül negyven éves telepített erdő zömmel fehér akácból (Robinia pseudoacacia), fenyőből (Pinus sp.) és tölgyből (Quercus sp.) áll (mai nevén Cinkotai-kiserdő). Ezt a mozaikszerű változatos élőhelyegyüttest kertvárosok és mezőgazdasági területek veszik körül, melyek további izgalmas élőhelyeket teremtenek főként a madarak számára.

A terület a Duna pleisztocén idején lerakott hordalékkúpjának ötödik teraszán található. Ebbe vágódott bele a pleisztocén végén a kis méretű Szilas-patak, mely a Rákos-patak után a második legnagyobb fővárosi kisvízfolyás.

A tó és környezete botanikailag régebben igen értékes volt, mivel a Szilas-patak a vízrendezések előtt rendszeresen elöntötte környezetét, ezáltal hatalmas területű lápréteket alakított ki maga körül. Ebből napjainkra csak kisméretű maradványok találhatók a tó alatt. Degradálódása ellenére jelenleg több mint négyszáz növényfaj ismert a területről!

Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása:

  • szibériai nőszirom (Iris sibirica): kb. 300 polikormon (Nagyjából 2000 virágzó szál.)
  • Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae): kb. 50 tő
  • struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris): kb. 30 tő (Magyarország két ismert síkvidéki struccharaszt élőhelye közül ez az egyik.)
  • réti iszalag (Clematis integrifolia): kb. 200 tő
  • konkoly (Agrostemma githago): 20-200 tő (A terület szántóföldekkel határos szegélyén gabonavetés idején látható nagyobb számban.)
  • lápi sás (Carex davalliana): kb. 50 tő a Simongát utcától nyugatra eső lápos kaszálóréten
  • egyvirágú csetkáka (Eleocharis uniglumis): kb. 30 tő (Jelenléte megerősítésre szorul.)
  • mocsári lednek (Lathyrus palustris): kb. 30 tő (Jelenléte megerősítésre szorul.)
  • selymes boglárka (Ranunculus illyricus): kb. 30 tő (Cinkotai-kiserdőben)
  • fehér zászpa (Veratrum album): 1 tő (Alsó-lápréten)

Állatvilágára igen nagy fajgazdagság jellemző. A tó mocsári teknős (Emys orbicularis) állományával kapcsolatban a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Önkormányzat és a WWF több évvel ezelőtt közös programot indított. A terület legfőbb értéke a Budapesten egyedülálló gazdagságú madárvilága. Több mint kétszáz madárfaj jelenlétét mutatták ki eddig a szakemberek, melyben igen nagy a védett és fokozottan védett fajok aránya.

Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük:

  • bőrfutrinka (Carabus coriaceus): szórványos
  • mezei futrinka (Carabus granulatus): szórványos
  • kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus): ritka
  • farkasalmalepke (Zerynthia polyxena): szórványos
  • fecskefarkú lepke (Papilio machaon): gyakori
  • kardoslepke (Iphiclides podalirius): gyakori
  • Atalanta-lepke (Vanessa atalanta): gyakori
  • pettyes gőte (Lissotriton vulgaris): ritka
  • barna varangy (Bufo bufo): ritka
  • zöld varangy (Bufo viridis): ritka
  • barna ásóbéka (Pelobates fuscus): ritka
  • erdei béka (Rana dalmatina): szórványos
  • gyepi béka (Rana temporaria): ritka
  • kecskebéka komplex (Pelophylax spp.): gyakori
  • zöld levelibéka (Hyla arborea): gyakori
  • fürge gyík (Lacerta agilis): gyakori
  • zöld gyík (Lacerta viridis): szórványos
  • vízisikló (Natrix natrix): szórványos
  • mocsári teknős (Emys orbicularis): gyakori

Madarak esetében elsősorban a jelentősebb költőfajok kerültek felsorolásra:

  • törpegém (Ixobrychus minutus): vonuló, évente rendszeresen költ 1-2 pár (A faj Budapesten csak a Soroksári-Duna csepeli szakaszán fészkel még rendszeresen.)
  • szürke gém (Ardea cinerea): állandó, évente rendszeresen költ 1 pár
  • búbos vöcsök (Podiceps cristatus): nem fészkel, de rendszeresen megjelenik a tavon, főleg vonulási időszakban
  • tőkés réce (Anas platyrhynchos): állandó, évente rendszeresen költ 10-15 pár
  • cigányréce (Aythya nyroca): nem fészkel, de szórványos átvonuló tavasszal és ősszel
  • egerészölyv (Buteo buteo): állandó, évente rendszeresen költ 2-3 pár
  • héja (Accipiter gentilis): állandó, évente rendszeresen költ 1 pár a Cinkotai-kiserdőben
  • karvaly (Accipiter nisus): állandó, évente rendszeresen költ 1-2 pár
  • barna rétihéja (Circus aeruginosus): nem fészkel, de a kaszálók felett rendszeresen megfigyelhető tavasztól őszig
  • vörös vércse (Falco tinnunculus): nem fészkel, de a kaszálók felett rendszeresen megfigyelhető egész évben
  • kabasólyom (Falco subbuteo): fészkelése nem bizonyított, de a kaszálók felett rendszeresen megfigyelhető tavasztól őszig
  • vízityúk (Gallinula chloropus): fészkelése nem bizonyított, de viszonylag rendszeresen megfigyelhető a tavon
  • szárcsa (Fulica atra): fészkelése nem bizonyított, de tavasszal és ősszel rendszeresen megfigyelhető a tavon
  • guvat (Rallus aquaticus): állandó, évente rendszeresen költ 1-2 pár
  • bíbic (Vanellus vanellus): a védett területen nem fészkel, de a Somkút és a Simongát utca közötti nem védett kaszálókon évente rendszeresen költ 2-3 pár. Gyakori tavaszi átvonuló.
  • vadgerle (Streptopelia turtur): vonuló, évente rendszeresen költ 4-5 pár
  • kis fakopáncs (Dendrocopos minor): állandó, évente rendszeresen költ 1-2 pár
  • nagy fakopáncs (Dendrocopos major): állandó, évente rendszeresen költ 10-15 pár
  • zöld küllő (Picus viridis): állandó, évente rendszeresen költ 5-6 pár
  • fekete harkály (Dryocopus martius): állandó, évente rendszeresen költ 1-2 pár
  • füsti fecske (Hirundo rustica): nem fészkel, de a tó felett nagy számban megfigyelhető tavasztól őszig
  • molnárfecske (Delichon urbica): nem fészkel, de a tó felett rendszeresen megfigyelhető tavasztól őszig
  • partifecske (Riparia riparia): nem fészkel, de a tó felett nagy számban megfigyelhető tavasztól őszig
  • nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides): vonuló, évente rendszeresen költ 3-4 pár
  • réti tücsökmadár (Locustella naevia): vonuló, évente rendszeresen költ 1-2 pár
  • berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis): vonuló, évente rendszeresen költ 1-3 pár
  • nádirigó (Acrocephalus arundinaceus): vonuló, évente rendszeresen költ 2-3 pár
  • foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus): vonuló, évente rendszeresen költ 4-5 pár
  • cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus): vonuló, évente rendszeresen költ 1-2 pár
  • énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris): vonuló, évente rendszeresen költ 8-10 pár
  • fekete rigó (Turdus merula): vonuló, évente rendszeresen költ 20-30 pár
  • énekes rigó (Turdus philomelos): vonuló, évente rendszeresen költ 15-20 pár
  • fülemüle (Luscinia megarhynchos): vonuló, évente rendszeresen költ 10-20 pár
  • vörösbegy (Erithacus rubecula): vonuló, évente rendszeresen költ 15-20 pár
  • cigánycsuk (Saxicola torquatus): vonuló, évente rendszeresen költ 3-4 pár
  • barátposzáta (Sylvia atricapilla): vonuló, évente rendszeresen költ 20-30 pár
  • kisposzáta (Sylvia curruca): vonuló, évente rendszeresen költ 3-4 pár
  • mezei poszáta (Sylvia communis): vonuló, évente rendszeresen költ 3-4 pár
  • kerti poszáta (Sylvia borin): vonuló, évente rendszeresen költ 1-2 pár
  • csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita): vonuló, évente rendszeresen költ 15-20 pár
  • fitisz füzike (Phylloscopus trochilus): vonuló, évente rendszeresen költ 2-5 pár a Cinkotai-kiserdőben
  • széncinege (Parus major): állandó, évente rendszeresen költ 30-40 pár
  • kék cinege (Parus caeruleus): állandó, évente rendszeresen költ 10-15 pár
  • barátcinege (Parus palustris): állandó, évente rendszeresen költ 2-3 pár
  • csuszka (Sitta europaea): állandó, évente rendszeresen költ 10-20 pár
  • rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla): állandó, évente rendszeresen költ 2-3 pár
  • tövisszúró gébics (Lanius collurio): vonuló, évente rendszeresen költ 4-5 pár
  • sárgarigó (Oriolus oriolus): vonuló, évente rendszeresen költ 8-10 pár
  • holló (Corvus corax): állandó, évente rendszeresen költ 1 pár
  • erdei pinty (Fringilla coelebs): állandó, évente rendszeresen költ 15-20 pár
  • csicsörke (Serinus serinus): vonuló, évente rendszeresen költ 4-5 pár
  • tengelic (Carduelis carduelis): állandó, évente rendszeresen költ 15-20 pár
  • zöldike (Carduelis chloris): állandó, évente rendszeresen költ 10-15 pár
  • nádi sármány (Emberiza schoeniclus): állandó, évente rendszeresen költ 2-3 pár
  • mogyorós pele (Muscardinus avellanarius): szórványos a Szilas-patak mentén (Jelenlétére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja által telepített odútelep segítségével derült fény.)
  • menyét (Mustela nivalis): ritka
  • hermelin (Mustela erminea): ritka

A Naplás-tó élővilágát legjobban a csónakos horgászat zavarja, ugyanis rendszeresen nem tartják be a helyi természetvédelmi rendeletben rögzített előírást, miszerint a patak sodorvonalától északra, a nádas közelében nem szabad csónakkal tartózkodni. Hétvégenként ezen kívül a parton akár több száz horgász is összegyűlhet. Ilyenkor az erdőben is nagyon sok ember fordul meg naponta. Telente, amikor a tó befagy, rengeteg korcsolyázó jelenik meg itt, pedig a tó jege veszélyes ehhez a sporthoz, melyet tiltótábla is jelez a területen. Ez a nagymértékű zavarás igen hátrányosan hat a terület állatvilágára. Ezen kívül a tó mellett húzódó, nagy forgalmú műút zaj- és porterhelése is igen káros. A védett részen kívül – a Cinkotai-kiserdőtől DK-re – egy felhagyott homokbánya környékén pedig nagy területű sittlerakó üzemel. A szemetelés sajnos magán a védett élőhelyen is jelentősnek mondható. A lápréti társulásokat Társaságunk rendszeresen kaszálja, mely elősegíti fennmaradásukat. A védett növényfajok a patak menti sétaútról a laikusok számára nem tűnnek fel, ezért taposás, virágszedés nem jellemző a területen. A környékbeli mezőgazdasági területek alacsony szintű igénybevétele miatt e területek jelenléte inkább hasznos, mint káros. Táplálkozóterületként főleg télen az itt telelő ragadozóknak és magevő madaraknak igen fontos élőhelyeket biztosítanak.

Olvass tovább
Összes bejegyzés
FŐKERT Nonprofit Zrt.
Társaságunk mai szervezeti formáját 1962-ben nyerte el, amikor a három budapesti kertészeti vállalatot: a Fővárosi Kertészetet, a Virágtermesztő és Értékesítő Vállalatot és a Budapesti Parképítő Vállalatot egyesítették. Társaságunk 2007. július 1-jétől nonprofit gazdasági társaságként működik.nA Fővárosi Kertészet a Budapesti Városigazgatóság Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BVH Zrt.) tagjaként üzemel, mely 100%-ban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll.nnA Fővárosi Kertészet mai fő tevékenysége a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal megbízásából, a BVH Zrt. felügyelete alatt a parkfenntartási szolgáltatás. Társaságunk Budapest területén évente mintegy 5.900.000 m2 kiemelt zöldterületen végez zöldterületi fejlesztési és fenntartási tevékenységet. A gondozásunk alá tartozik 32.000 db fasori fa és ~ 100.000 db parkfa. A parki növények ápolásán túl, társaságunk gondoskodik a játszóterek, sportterek fenntartásáról, a szökőkutak, ivó kutak folyamatos karbantartásáról. A kiemelt zöldterületek fenntartásán túl feladatunk a fő és tömegközlekedési utak melletti zöldsávok, valamint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok kaszálása is. A Fővárosi Önkormányzat kezelésébe tartozó természetvédelmi (403.000 m2) és erdőterületek (1.270.000 m2) gondozását is társaságunk végzi.