Természetvédelmi területek
XXII. kerület

Tétényi-fennsík Főkert Zrt.

Email
fokert@fokert.hu
Cím
Tetenyi-fennsik, Törökbálint
Telefon 1
Telefon 2
Kulcsszó
TERMÉSZETVÉDELMITERÜLETEK
Fasor
Ivókút
Játszótér
Kutyafuttató
Park
Természetvédelmi területek

Helyi jelentőségű védett természeti terület neve:

Tétényi-fennsík

A terület kiterjedése:

135,7 hektár

Védetté nyilvánítás éve:

1999

A terület megközelíthetőségének leírása:

A védett területet a Szoborpark (=Mementó Park), a Balatoni út, a Dózsa György út, Budapest közigazgatási határa és a Kamaraerdő határolja. Autóval legegyszerűbb a Balatoni úton a Szoborparktól megközelíteni. Innen kényelmesen bejárható a terület. Tömegközlekedéssel legkönnyebb az Újbuda Központtól induló 150-es autóbusszal megközelíteni a helyszínt, melynek Mementó Park nevű megállójánál kell leszállni. A belvárosból több volánbuszjárat is érinti a fennsíkot a Balatoni út irányából.

Ismertető:

A  XXII. kerületi Tétényi-fennsík a  főváros legnagyobb kiterjedésű száraz rétjeit magába foglaló terület. Az évtizedekig tartó katonai jelenlét miatt teljesen zárt élőhelyen az első komolyabb botanikai és zoológiai állapotfelmérést 1991-től kezdődően több éven keresztül végezték, a XXII. kerületi Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület segítségével a XXII. kerületi Önkormányzat kezdeményezésére. Ennek során derült ki igazán, amit a kutatók addig is sejtettek, hogy az egykor legelőként és katonai területként funkcionáló fennsík egyedülálló élővilággal rendelkezik, mely nemcsak Budapest, hanem hazánk teljes egészének legértékesebb védett helyei közé tartozik.

Tájképileg egyedülálló plató teteje teljesen lapos, de meredek falakkal közel száz méterrel emelkedik a Budaörsi-medence fölé. Alapkőzetét elsősorban miocén kori mészkő alkotja. Érdekes tulajdonsága, hogy kevésbé karsztosodik.

A részletes felmérések során közel négyszáz növényfajt írtak le a fennsíkról. Ez a változatos növényvilág nagyrészt erdőirtás és legeltetés következtében alakult ki. Mai növényzete főként sziklagyepes, sztyepprétes jellegű. Ezen kívül a szegélyterületeken sok feketefenyő (Pinus nigra) telepítést találunk.

Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása:

  • magyar gurgolya (Seseli leucospermum): 10 tő, a felhagyott katonai barakkok környékén
  • homoki kikerics (Colchicum arenarium): 200 tő, főként a Szoborpark környékén (A Balatoni út déli oldalán, nem végett gyepben is megtalálható)
  • selymes peremizs (Inula oculus-christi): kb. 500 tő
  • fehéres csüdfű (Astragalus vesicarius): kb. 300 tő
  • leánykökörcsin (Pulsatilla grandis): kb. 100 tő (közvetlenül Budapest közigazgatási határán)
  • tavaszi hérics (Adonis vernalis): kb. 2000 tő
  • selymes boglárka (Ranunculus illyricus): kb. 200 tő
  • bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon): kb. 1000 tő
  • pézsmahagyma (Allium moschatum): kb. 2000 tő
  • árlevelű len (Linum tenuifolium): kb. 5000 tő
  • kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis): kb. 500 tő
  • borzas vértő (Onosma visianii): kb. 100 tő
  • homoki vértő (Onosma arenaria): kb. 100 tő
  • pusztai meténg (Vinca herbacea): kb. 2000 tő
  • Borbás-kerep (Lotus borbasii): kb. 200 tő
  • sömörös kosbor (Orchis ustulata): kb. 200 tő
  • vitézkosbor (Orchis militaris): 1 tő (2013-ban került elő a Balatoni utat övező fenyőtelepítés szegélyéből)
  • bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla): kb. 2000 tő
  • csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima): kb. 2000 tő
  • pusztai árvalányhaj (Stipa pennata): kb. 2000 tő
  • törpe nőszirom (Iris pumila): kb. 1000 tő

Állatvilág szempontjából a fennsík különlegessége abból adódik, hogy a Budai-hegyek közel eső részein az ehhez hasonló kitett, száraz, meleg helyek szinte teljesen eltűntek. Mivel itt nagy kiterjedésben vannak ilyenek, igen sok ízeltlábú fordul elő, melyek között kiemelkedően sok védett fajt találunk. Madárvilága is igen gazdag, az eddigi megfigyelések során – melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportjának tagjai végeztek/végeznek – 66 faj került elő, ebből 47 faj fészkelését sikerült bizonyítani. A területről vonulás-kóborlás közben több érdekes, illetve ritka faj is előkerült, mint például az erdei pacsirta (Lullula arborea), a parlagi sas (Aquila heliaca), a darázsölyv (Pernis apivorus) és a keresztcsőrű (Loxia curvirostra) is. Néha a tájra nem jellemző, vizesebb élőhelyeket kedvelő fajok is megjelennek. Ilyenek a kormorán (Phalacrocorax carbo), a szürke gém (Ardea cinerea) és a bíbic (Vanellus vanellus), ami a Duna viszonylagos közelségével magyarázható.

Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük:

  • szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis): szórványos
  • bikapók (Eresus cinnaberinus): ritka
  • imádkozó sáska (Mantis religiosa): nyár végén gyakori
  • sisakos sáska (Acrida hungarica): nyár végén szórványos
  • magyar darázscincér (Chlorophorus hungaricus): ritka
  • magyar virágbogár (Netocia ungarica): ritka
  • kis szarvasbogár (Dorcus paralellipipedus): ritka
  • bőrfutrinka (Carabus coriaceus): szórványos
  • kék futrinka (Carabus violaceus): szórványos
  • Atalanta-lepke (Vanessa atalanta): gyakori
  • nagy pávaszem (Saturnia pyri): gyakori
  • dolomit kéneslepke (Colias chrysotheme): ritka
  • közepes pávaszem (Saturnia spini): ritka
  • magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium): ritka (Hazánkban jelenleg csak az ásotthalmi Emlékerdőben és a Tétényi-fennsíkon ismert előfordulása)
  • magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii): ritka
  • díszes medvelepke (Arctia festiva): ritka
  • buckabagoly (Staurophora celsia): ritka
  • fali gyík (Podarcis muralis): ritka
  • fürge gyík (Lacerta agilis): gyakori
  • zöld gyík (Lacerta viridis): szórványos
  • pannongyík (Ablepharus kitabelii fitzingeri): ritka
  • rézsikló (Coronella austriaca): ritka
  • Madarak esetében elsősorban a jelentősebb költőfajok kerültek felsorolásra:
  • egerészölyv (Buteo buteo): rendszeresen látható a terület felett, állandó; a közeli Kamaraerdőben 7-8 pár költ rendszeresen minden évben
  • karvaly (Accipiter nisus): rendszeres vendég a terület felett, állandó
  • vörös vércse (Falco tinnunculus): rendszeres vendég a terület felett, állandó
  • mezei pacsirta (Alauda arvensis): évente rendszeresen költ 1-2 pár, vonuló
  • parlagi pityer (Anthus campestris): évente rendszeresen költ 1-2 pár, vonuló
  • cigánycsuk (Saxicola torquata): évente rendszeresen költ 2-3 pár, vonuló
  • fülemüle (Luscinia megarhynchos): évente rendszeresen költ 8-10 pár, vonuló
  • barátposzáta (Sylvia atricapilla): évente rendszeresen költ 10-15 pár, vonuló
  • mezei poszáta (Sylvia communis): évente rendszeresen költ 8-10 pár, vonuló
  • kisposzáta (Sylvia curruca): évente rendszeresen költ 8-10 pár, vonuló
  • csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita): évente rendszeresen költ 10-15 pár, vonuló
  • fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus): évente rendszeresen költ 1-2 pár, vonuló
  • csuszka (Sitta europaea): rendszeres vendég a területen, de csak a közeli Kamaraerdőben fészkel
  • tövisszúró gébics (Lanius collurio): évente rendszeresen költ 2-3 pár, vonuló
  • kenderike (Carduelis cannabina): évente rendszeresen költ 5-6 pár a Szoborpark környékén, állandó
  • tengelic (Carduelis carduelis): évente rendszeresen költ 5-6 pár, állandó
  • zöldike (Carduelis chloris): évente rendszeresen költ 5-6 pár, állandó
  • csicsörke (Serinus serinus): évente rendszeresen költ 4-5 pár, vonuló
  • citromsármány (Emberiza citrinella): rendszeres vendég a területen, de költését eddig nem sikerült bizonyítani
  • bajszos sármány (Emberiza cia): Rendszeresen megjelenő téli vendég a területen, jelenlétére csak az elmúlt években derült fény. Az áttelelők létszáma 5-10 példány között változik.
Olvass tovább
Összes bejegyzés
FŐKERT Nonprofit Zrt.
Társaságunk mai szervezeti formáját 1962-ben nyerte el, amikor a három budapesti kertészeti vállalatot: a Fővárosi Kertészetet, a Virágtermesztő és Értékesítő Vállalatot és a Budapesti Parképítő Vállalatot egyesítették. Társaságunk 2007. július 1-jétől nonprofit gazdasági társaságként működik.nA Fővárosi Kertészet a Budapesti Városigazgatóság Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BVH Zrt.) tagjaként üzemel, mely 100%-ban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll.nnA Fővárosi Kertészet mai fő tevékenysége a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal megbízásából, a BVH Zrt. felügyelete alatt a parkfenntartási szolgáltatás. Társaságunk Budapest területén évente mintegy 5.900.000 m2 kiemelt zöldterületen végez zöldterületi fejlesztési és fenntartási tevékenységet. A gondozásunk alá tartozik 32.000 db fasori fa és ~ 100.000 db parkfa. A parki növények ápolásán túl, társaságunk gondoskodik a játszóterek, sportterek fenntartásáról, a szökőkutak, ivó kutak folyamatos karbantartásáról. A kiemelt zöldterületek fenntartásán túl feladatunk a fő és tömegközlekedési utak melletti zöldsávok, valamint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok kaszálása is. A Fővárosi Önkormányzat kezelésébe tartozó természetvédelmi (403.000 m2) és erdőterületek (1.270.000 m2) gondozását is társaságunk végzi.