Természetvédelmi területek
IV. kerület

Újpesti Homoktövis természetvédelmi terület Főkert Zrt.

Email
fokert@fokert.hu
Cím
Budapest, Újpest, Homoktövis utca
Telefon 1
Telefon 2
Kulcsszó
TERMÉSZETVÉDELMITERÜLETEK
Fasor
Ivókút
Játszótér
Kutyafuttató
Park
Természetvédelmi területek

Helyi jelentőségű védett természeti emlék neve:

Újpesti Homoktövis természetvédelmi terület

Védetté nyilvánítás éve:

1974

A terület kiterjedése

40,9 hektár

A természeti emlék megközelíthetősége:

A terület összesen 3, egymástól elkülönülő egységből áll, melyeket műutak választanak el egymástól.

A területet a Váci útból leágazó, Dunakeszi irányába tartó régi 2-es úton lehet legkönnyebben megközelíteni, ahonnan mindhárom rész elérhető. Az egyes élőhelyfragmentumok a Szilas-patak és az Ezred utca között húzódnak.

Tömegközlekedéssel legegyszerűbb a Rákospalotáról induló 104-es autóbusszal megközelíteni, de volánbuszjáratok is érintik a területet 

Ismertető:

Budapest egyik legjelentősebb természeti értéke, a természetes és természetközeli élőhelyekből álló terület az úgynevezett „Rákosok ” pusztáinak egyik utolsó maradványa. A döntően sík területnek 1974-ben 5,7 hektárnyi része került védelem alá, de további kutatások kimutatták, hogy a legértékesebb növénytársulások a védett területen kívül esnek. 1999-ben ezért az oltalmat 24 hektárra terjesztették ki. 2013-ban a kiterjedését tovább növelték 40,9 hektárra. Főként a múlt rendszerben – katonai gyakorlótérként történő hasznosítása miatt – óriási volt a terület zavartsága, ezért a csodával határos a természeti értékek fennmaradása.

Geológiai szempontból a futóhomok jelentősége emelhető ki, mely uralkodó a területen.

A fentebb említett nagymérvű zavarás ellenére több helyen is fennmaradtak olyan növénytársulások, amelyek eléggé érzékenyek, kevésbé tűrik a bolygatottságot. Ezek közül kiemelkedő a nyílt homoki gyep, illetve a nyílt és záródó homokpusztagyep társulás. A terület egyik legnagyobb botanikai értékét a homoktövis (Hippophaë rhamnoides) állomány adja. Ez a kb. két méteresre növő cserje telepítve sok helyen megtalálható az országban, de őshonosnak tekinthető állományt csak ezen az egy helyen találunk! A termőhelyet az 1850-es évektől ismerjük.

Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása

  • homoktövis (Hippophae rhamnoides): kb. 1000 tő (Magyarország egyetlen vad eredetűnek tartott homoktövis állománya!)
  • csikófark (Ephedra distachya): 600 tő három különálló populációban (porzós és termős egyedek is vannak!)
  • homoki kikerics (Colchicum arenarium): 30 tő (nem minden évben jönnek elő)
  • homoki varjúháj (Sedum sartorianum): kb. 100 tő (Budapesten jelenleg az egyetlen ismert populációja a fajnak!)
  • homoki kocsord (Peucedanum arenarium): kb. 2000 tő (Budapesten jelenleg az egyetlen ismert populációja a fajnak!)
  • homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata): kb. 1500 tő (Budapesten csak itt és a csepeli Tamariska-dombon ismert állománya!)
  • pusztai meténg (Vinca herbacea): kb. 1500 tő
  • homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica): kb. 3000 tő
  • kései szegfű (Dianthus serotinus): kb. 100 tő
  • kardos madársisak (Cephalanthera longifolia): kb. 200 tő
  • fehér madársisak (Cephalanthera damasonium): kb. 50 tő
  • báránypirosító (Alkanna tinctoria): kb. 500 tő
  • homoki cickafark (Achillea ochroleuca): kb. 1000 tő
  • bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon): kb. 500 tő
  • téli zsúrló (Equisetum hyemale): kb. 50 tő
  • fényes poloskamag (Corispermum nitidum): kb. 50 tő
  • homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus): kb. 100 tő

Zoológiai értékei a növénytanival hasonlóan igen nagy értéket képviselnek, leginkább az egyenesszárnyúak, a pókok és a madarak tekintetében.

Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük

  • szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis): szórványos, de stabil állománya van
  • bikapók (Eresus cinnaberinus): ritka
  • imádkozó sáska (Mantis religiosa): gyakori a nyár végi időszakban
  • sisakos sáska (Acrida hungarica): gyakori a nyár végi időszakban
  • kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus): ritka
  • szarvasbogár (Lucanus cervus): ritka
  • homoki futrinka (Cincidela campestris): ritka
  • kék futrinka (Carabus violaceus): ritka
  • fecskafarkú lepke (Papilio machaon): gyakori
  • nappali pávaszem (Inachis io): gyakori
  • fürge gyík (Lacerta agilis): szórványos
  • zöld gyík (Lacerta viridis): ritka
  • Madarak esetében elsősorban a jelentősebb költőfajok kerültek felsorolásra:
  • egerészölyv (Buteo buteo): a területen rendszeresen költ 3 pár, állandó
  • karvaly (Accipiter nisus): rendszeresen megfigyelhető a területen, feltételezhetően költ 1 pár, állandó
  • kis fakopáncs (Dendrocopos minor): rendszeresen megfigyelhető a területen, feltételezhetően költ 1 pár, állandó
  • nagy fakopáncs (Dendrocopos major): a területen rendszeresen költ 6-8 pár, állandó
  • zöld küllő (Picus viridis): a területen rendszeresen költ 2-3 pár, állandó
  • fekete harkály (Dryocopus martius): a területen rendszeresen költ 1 pár, állandó
  • füstifecske (Hirundo rustica): a területen tavasztól őszig rendszeresen megfigyelhető 5-10 példány, nem fészkel
  • feketerigó (Turdus merula): a területen rendszeresen költ 5-10 pár, állandó

A jelenlegi állapotok megtartása illetve javítása a legfontosabb cél, amit csak nagyobb horderejű beavatkozásokkal lehet elérni. Ezt felismerve a Magyar Madártani Egyesület Budapesti Helyi Csoportja 2006-ban hosszútávú élőhelyrekonstrukciós munkákba kezdett a területen az őshonos homoki társulások megóvása érdekében. Ez a tájidegen fa- és cserjefajok tervezett és fokozatos visszaszorítását jelenti. A munkálatokba a helyi lakosok és iskolások mellett a Corvinus és a Szent István egyetem diákjai is évek óta besegítenek. A homoki társulások jobb megismerése céljából az Egyesület tanösvényt is kihelyezett a területre, melyet a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi alapja támogatott.

Olvass tovább
Összes bejegyzés
FŐKERT Nonprofit Zrt.
Társaságunk mai szervezeti formáját 1962-ben nyerte el, amikor a három budapesti kertészeti vállalatot: a Fővárosi Kertészetet, a Virágtermesztő és Értékesítő Vállalatot és a Budapesti Parképítő Vállalatot egyesítették. Társaságunk 2007. július 1-jétől nonprofit gazdasági társaságként működik.nA Fővárosi Kertészet a Budapesti Városigazgatóság Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BVH Zrt.) tagjaként üzemel, mely 100%-ban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll.nnA Fővárosi Kertészet mai fő tevékenysége a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal megbízásából, a BVH Zrt. felügyelete alatt a parkfenntartási szolgáltatás. Társaságunk Budapest területén évente mintegy 5.900.000 m2 kiemelt zöldterületen végez zöldterületi fejlesztési és fenntartási tevékenységet. A gondozásunk alá tartozik 32.000 db fasori fa és ~ 100.000 db parkfa. A parki növények ápolásán túl, társaságunk gondoskodik a játszóterek, sportterek fenntartásáról, a szökőkutak, ivó kutak folyamatos karbantartásáról. A kiemelt zöldterületek fenntartásán túl feladatunk a fő és tömegközlekedési utak melletti zöldsávok, valamint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok kaszálása is. A Fővárosi Önkormányzat kezelésébe tartozó természetvédelmi (403.000 m2) és erdőterületek (1.270.000 m2) gondozását is társaságunk végzi.