Margitsziget

A Margitsziget kitüntetett helyet foglal el a főváros zöldfelületi rendszerében: egyszerre része a Hungária körutat kísérő városi parkok övének...

...(Városliget, Népliget, tervezett észak-csepeli park) és a Duna mentén húzódó észak-déli tengelynek is (Palotai-, Nép-, Óbudai-sziget, Lágymányosi-öböl stb.). A szigetet a Margit híd és az Árpád híd köti a két parthoz, amely így a város alapvető térstruktúrájához is szervesen kapcsolódik - mi több, annak idején helyzeténél fogva maga a sziget jelölte ki a Hungária körút nyomvonalát. Történelmileg azonban a „Nyulak szigete" mind Pesttől, mind Budától elkülönülő egységet alkotott, és ezt a távolságtartást a hidak építése sem szüntette meg, csupán oldotta valamelyest. Az örökségvédelmi-műemléki jellegű, azaz a művi értékek egy sajátos természeti értékkel bíró területen helyezkednek el, és mindezt teszik a város magjában. Az értékek ötvöződéséből, és egymásra hatásából olyan egyediség származik, amelyek együttesen teszik kuriózummá a szigetet. Ebben a kuriózumban a legjelentősebb szerepe éppen a városi parknak van, amely nem csak azért meghatározó, mert területileg a legnagyobb felületét borítja a szigetnek, hanem azért is, mivel éppen ez a zöldfelület jelenti a századokon átívelő kapcsot a sziget történetében. A város urbánus történelme során a sziget egységes kezelésben volt, és a park a kezdetektől fogva - ha nem is közhasználatúan, de - rekreációs területként működött úgy, hogy önmagában teret nyújtott a szabadidő-eltöltésre, és helyet biztosított, mintegy befogadott más szórakoztató-, sport- és vendéglátó funkciókat. A hangsúly azonban folyamatosan a rekreációs szerepen volt a múltban is. Ma is ezt őrzi a sziget, ma is ez adja sajátos értékét. A park létesítésének nádori nagyvonalúságából pedig még ma is megmaradt az az elegancia, az az egyedülállóság, amely méltán teszi ismertté a Margitszigetet.

A Margitsziget története

A történeti adatok a római uralomig nyúlnak vissza. A II-IV. században a császárság katonai súlypontja a Duna vonalára került át, ezért megerősítették erődláncot azaz a limes vonalát, melybe a Sziget is beletartozott. A Sziget déli részén a rómaiak cölöphidat is építettek körülbelül a mai Árpád-híd vonalában, ennek maradványait az 1873-as folyamszabályozáskor robbantották föl.

KÖZÉPKOR
A XII. században az Árpádházi királyok vadaskertje lett az akkoriban Urak- vagy Nyulak szigete. A hagyomány szerint Imre király (1196-1204) itt tartotta udvarát. A Domonkos-kolostor alapítása szorosan kapcsolódik Árpád-házi Szent Margithoz. A kolostorhoz kapcsolt Szent Mihály prépostság is a XII. században épült. A középkorban az esztergomi érsek épített a szigetre várat az Óbuda felé eső parton. A pesti parton terült el a IV. Béla által ide telepített Szent János Vitézek, azaz a johanniták nagy kiterjedésű vára, a mai Kaszinó helyén. A ferencesek 1270-ben jelentek meg a szigeten és építették föl kolostorukat és templomukat. A török időkben a sziget vélhetőleg háremeként működött, ezért Kijzár Adaszi vagyis a Lányok Szigete néven tartották számon. A hódoltság ideje alatt a sziget elnéptelenedett a meglévő épületállomány nagyrészt elpusztult, majd pedig a törökök kivonulásakor a maradék épületeket is felrobbantották.

1790- 1908 KÖZÖTTI IDŐSZAK
Az országgyűlés a szigetet 1790-ben Sándor Lipót főhercegnek adományozta, aki mint nádor került Budára. Ő kezdte meg a szigetet schönbrunni mintára kiépíteni. József Nádor a teljes szigetet angol kertté alakította át a fiatal Tost Károly főkertész segítségével. Az akkoriban fénykorát élő romantikus kertművészeti irányzatnak kedveztek a szigeten található romok. A margitszigeti melegvíz-forrást már a rómaiak idejében ismerték. 1866-ban József főherceg kezdeményezésére Zsigmondy Vilmos fúrásokat végzett. Erre a 43,2 Celsius fokos gyógyvízre épült az 1869-ben megnyitott Szent Margit gyógyfürdő, ahol ivókúrákat is tartottak. Az épület Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban. A nemzetközi hírű gyógyfürdő vendégeinek elszállásolása céljából épült 1868 és 1870 között a nagyszálló Ybl Miklós tervei alapján. A szállót többször átépítették, 1926-ban Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei szerint szanatóriumi célra szárnyépülettel bővítették, mely 1926. június 15-én nyílt meg. Halljában látható Kondor Béla festőművész Szigeti legenda c. falfestménye. 1908-ig a nádor örököseinek birtokában volt a sziget. 1871-ben megépíttették a szigeti lóvasutat, mely utolsó útját 1928. április 10-én tette meg. A Festő-szigetet is megvették Buda városától és feltöltéssel a Margitszigethez csatolták. A rendezéskor a felső Fürdő-szigetet elkotorták.

1908-1940 KÖZÖTTI IDŐSZAK
1908-ban a magyar állam az évi XLVIII. törvény alapján vette meg a szigetet József nádor ükunokájától - József Ágost főherceg, tábornagytól - és átadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, azaz a sziget a Fővárosi Pénzalap tulajdonába került. A Fővárosi Pénzalap a sziget bérleti jogát 1913. január elsejétől a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt.-re ruházta rá. A bérlőtársaság fennállása idejében a sziget fejlesztése elsősorban az Rt.-re hárult, amely köteles volt a szigetet mint közkertet, gyógyfürdőt , üdülő- és szórakozóhelyet magas színvonalra emelni. Elsőnek az alsó-szigeten építették fel a Kaszinó egyemeletes épületét, melyet klubházként is használtak. Több vendéglő és cukrászda létesült. Az alsó-szigeten meghosszabbították a lóvasúti pályát, az I. Világháború után pedig megépítették és később továbbfejlesztették a Nádornak illetve Palatinusnak nevezett strandfürdőt.
1882-1923 között a sziget főkertésze Magyar György volt. A szigeten létesült rózsakertészetben 1400 fajta rózsát termesztettek. A főkertész vezetésével 1911-ben nagyarányú kertészeti rendezésbe kezdtek, ennek hatására létesült a szigeten a japánkert, a vadaskert, a fácános és a Művész sétány. A sziget nyugati oldalán jegenyefasort ültettek, új sétautak és virágoskertek létesültek. 1911-ben a sziget vízellátásának biztosítására megépült a vasbeton víztorony Zielinsky Szilárd tervei alapján. 1930.- ban az alsósziget budai oldalán megépült a Nemzeti Sportuszoda Hajós Alfréd tervei alapján. A szigeten több teniszpálya és lovaspóló pálya létesült. A Zenélőkút 1936-ban épült. Eredetijét Bodor Péter székely ezermester építette Marosvásárhelyen 1820-ban. 1936-ban határozta el a Tanács a Zsigmondy-forrás környékének átalakítását, és a hévíz felhasználásával sziklakert létesítését. A hőforrás épületét is átalakították. A sziget déli részén 1936-ban fúrt új hévvízforrás a Magdaforrás nevet kapta, melyre 1937-ben ivócsarnokot építettek. 1937-ben épült az új ásványvízüzemi épület a fedett uszodától északra. 1938-ban épült Kaffka Péter tervei szerint a 3300 személyes szabadtéri színpad. Ebben az időszakban rögzült a Margitsziget mai funkcióinak térbeli elhelyezkedése, és alakult ki a mai rekreációs-, gyógyászati-, üdülő- és szórakozó funkciók sajátos egyvelege.

1940-1989 KÖZÖTTI IDŐSZAK
A II. világháború a szigetet is alaposan megtépázta, több épület a sportpályák és a növényzet is megrongálódott. A Szent Margit gyógyfürdő épülete súlyos károkat szenvedett, végül az 1956-os árvíz után bontották le. A fürdő lebontásával a szigeten a gyógyászati funkció megszűnt. A Thermal Hotel megépítésével ez a funkció visszatért, sőt világszerte elismert gyógyászati központtá vált, e mellett a szálloda funkciót is erősítve a szigeten. Diákstadion megépítésével a sport funkció is dominánsabb lett, melyet különböző egyesületi sporttelep létrejötte tovább erősített. A közpark funkció ebben az időben is meghatározó maradt, ekkor épült a Zenélő szökőkút és a Centenáriumi emlékmű.

1989-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAK
A Margitsziget ma a főváros egyik legnagyobb közparkja, egyben Európa egyik legszebb műemléki-, régészeti és természeti-, értékekben bővelkedő kuriózuma. Az utóbbi években a sziget funkcióiban a sport és strand funkció erősödése érzékelhető a Nemzeti Sportuszoda és a Palatinus Strandfürdő felújításával, illetve bővítésével. Ezzel párhuzamosan azonban a kisebb területigényű egyesületi teniszpályák minőségi hanyatlása is megfigyelhető. A szigeten a kulturális funkciót a szabadtéri színpad szolgálja, annak ellenére, hogy fizikai állapota igencsak leromlott. Kulturális vonzerőt jelentenek továbbá a feltárt romok is. A vendéglátási funkció magas színvonalát továbbra is kizárólag a két nemzetközi színvonalú szálloda biztosítja, e mellett a vendéglátó funkció a szigeten nagyon gyenge (magasabb színvonalú éttermek, cukrászdák hiányában). Összességében elmondható, hogy a szigeten ma is a közpark funkció a legerősebb, az értékes és intenzíven fönntartott zöldfelületei még mindig vonzóak mind a főváros lakói, mind a turisták számára.

TURISZTIKAI ÉS KULTURÁLIS KÍNÁLAT

A Margitszigetnek nem csak a közparki területei, de az itt lévő nagy múltú intézményei is jelentős vonzerőt jelentenek nem csak a Budapestiek, de a városba látogató hazai és külföldi vendégek részére.

INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÓK

Szállodák
A Grand Hotel 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján (Nagyszálló) készült szálloda 1986-ban nyerte vissza eredetei formáját, majd 2000-ben történt teljes felújítása óta a Danubius hotellánc tagjaként működő 4 csillagos luxus szálloda, mely a szomszédos Thermal Hotellel földalatti folyosóval összeköttetésben áll. A Thermal Hotel a világ első fővárosban épült gyógyszállodája 1979-ben nyitotta meg kapuit, majd 2001-ben került teljes felújításra és kibővítésre. A Danubius szállodalánc tagja 4 csillagos wellness és gyógyszálló. A két hotel befogadóképessége együttesen 800-900 fő. A Hotel Margitsziget 3 csillagos szálloda, amely 1999 decemberében nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. A hotel közvetlen közelében található étterem, játszótér, teniszpálya valamint a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda.

Szabadtéri Színpad
1938-ban épült Kaffka Péter tervei szerint. A II. vh. alatt súlyosan megsérült, 1951-ben újjáépítették. 1991-től Szabad Tér Színház néven üzemel. Nézőtere 3300 személyes, műsorán főleg opera, operett, balett és folklór szerepelt. Kisebb megszakításokkal az ország legnépszerűbb szabadtéri játszóhelye, kulturális szolgáltatója. A színpad június 10 és szeptember 10. között a nyári szezonban üzemel. A fővárosi elképzelések szerint a színpad funkcióbővítő fejlesztése során a nézőtér időszakos befedésével kívánják az előadások szezonális jellegét még jobban kihúzni, integrálnák a víztornyot a színpad kulturális kínálatába, illetőleg a jelenlegi büfé helyén 100 fős éttermet alakítanának ki, rendeznék a színház környezetét, fogadótereit, gazdasági bejáratait, útkapcsolatait, közmű gondjait.

Kiállítás helyszínek
Kilátó Galéria a Margit-szigeti víztoronyban található. A kiállítóhelyre májustól október közepéig szerveznek programokat, mivel nem fűthető az 1911-ben épült ipariműemlék-épület, amely tulajdonképpen az ország első vasbeton építménye.

Vadaskert
A sziget pesti oldal felé néző partján terül el, területe kb. 5.200 m2, üzemeltetője a Fővárosi Növény- és Állatkert. A funkcióját tekintve egyesíti mind a házi, mind az erdei, valamint az egzotikus állatok bemutatását. A Vadaskert - az állatok bemutatása céljából - átlátható kerítéssel körülhatárolt terület. Ebből adódóan a látogatók az év minden napján felkereshetik.

Kaszinó (korábban Margitszigeti Nagyvendéglő) A XIX. század elején József nádor építtetett majort e helyen, s ennek négy épületét alakította át 1867-ben Ybl Miklós az alsószigeti nagyvendéglő számára.
1937-től Kaszinó elnevezéssel üzemelt. A II. vh. idején jelentős károkat szenvedett, 1947-48-ban hozták helyre. 1949-ben nyílt meg újra. Évek óta használaton kívül van, rekonstrukcióra vár, mellette a Holdudvar kertvendéglőként működik, visszahozva ezzel az egykori hangulatot. A tervezett rekonstrukciók után, néhány év múlva, talán régi formájában működhet újra az épületegyüttes.

Margit Terasz
Az 1938-ban, Kaffka Péter tervei szerint épült Margitszigeti Szabadtéri Színpad kerengőjében 1993.-tól működik a Margit Terasz Étterem. A szabadtéri színpad programjai mellett az étterem saját zenés klubesteket is szervez.

Büfé épületek
Az épületek funkciója alapvetően helyes, de a szolgáltatás minősége és környezeti kialakítása nem felel meg a sziget miliőjének. A parkban való egyenletesebb elosztás, egységesebb megjelenés szükséges.

EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

Sétacikli
A Sétacikli kölcsönző 1984-ben alakult először csak néhány járművel, majd az igények növekedésével, és a folyamatos fejlesztések eredményeképpen bővült a kínálat a jelenlegi szintre. A szolgáltatás profilba tartozik kerékpármegőrzés, fekvő kerékpárok kipróbálása és szerviz szolgáltatás is. A víztoronnyal szemben, a főút mentén van a bázis, a Palatinus Strand felvonulási épületei szolgálnak a
kölcsönzőhely raktárként és gyors-szervizként.

Bringóhintó
A BRINGÓVÁR 1991-ben épült fel. Ez a vár ad otthont a bringóhintóknak, kerékpároknak, elektromos játékoknak, görkorcsolyáknak. A kölcsönzői tevékenység kiegészült panoráma büfével, fagylaltozóval, ajándékbolttal és információs egységgel.
Elektromos autó és elektromos roller
Bérlésére, kipróbálására is van lehetőség az ElektromosAutó Kft és a PS Cégszerviz Kft járműparkjából a szigeten. Előbbi a Pest-Buda emlékműnél, utóbbi a Thermal Hotelnél váltott közterület-foglalási helyet.

Diesel kisvonat
Gumikerekű kisvonat, egy játékvonatra hasonlító három kocsis szerelvény. Helyi járatként üzemel a Margitszigeten, a BKV üzemeltetésében. A vonat elektromos szerelvényre cserélése ajánlatos lenne legalább középtávon.

Hajós Alfréd sport uszoda
A fedett uszodát 1935-ben építették Hajós Alfréd tervei alapján, a külső medence és a műugró-létesítmény 1937-ben készült Csonka Pál tervei szerint. 1958-ban külső gyakorlómedencével bővítették a létesítményt. 2006-ban az EB kapcsán újabb 50 méteres külső medencével, műugró fallal és 25x25 méteres medencével bővült, az új medencékhez öltözők és 1000 főt befogadó lelátók
épültek. Az új részeknek - bár nem képeznek önálló intézményt - az avatáskor a "Széchy Tamás uszoda" nevet adták. Ma ez az ország legnagyobb vízi sport centruma, ahol a nemzeti sportolóink edzenek sporteseményeikre. A kinti 50 m-es medence télen sem fedett, az öltözőkből a fedett átjárón keresztül közelíthető meg.

Csónakházak
Az első magyar evezősklubot, a Hajós egyletet Gróf Széchenyi István alapította 1841-ben. Széchenyi halála után a baráti kör evezősklubbá szerveződött, amelynek 1862-től engedélyezte a Helytartó Tanács, hogy viselje a Nemzet nevét, így alakult meg a Nemzeti Hajós Egylet. Csónakdájuk 1880-ban
átköltözött a Margitszigetre, de csak 1937-ben épült fel a parton a székházuk. A második világháborúban a klubház és a csónakház legnagyobb része elpusztult, az evezősélet csak 1947-ben vehetett újabb lendületet. Ezt azonban a hatóságok hamar letörték, az épületet lebontották, az egyletet betiltották, és csak nem hivatalosan működhetett tovább, végleges megszűntéig. 1991
végén Danubius Nemzeti Hajósegylet néven alakult újjá, egy kisebb klubbal egyesülve. 1994-ben vásárolták vissza a szigeti csónakházat és Wesselényi Miklós báró, a Dunai hajós után keresztelték el.

Építők Kajak-Kenu Egyesület
A margitszigeti Sirály csónakházban található. A csónakház műszaki állapota erősen leromlott. Az egyesület szolgáltatásai közé tartozik a szabadidő és versenysport gyermekek és felnőttek számára; hajótárolási és hajókölcsönzési lehetőség; vízi túra felszerelések biztosítása; konditerem, egyéni kondicionáló programok kidolgozása; vállalati sportnap szervezése, lebonyolítása; Nyári napközis táborok szervezése, lebonyolítása.

Palatinus strand
A terület Duna-parti strandként 1919-ben nyitotta meg kapuit. A nagymedence megépítésével 1921-ben alakult át strandfürdővé. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának megrendelésére Janáky István és Masirevich György tervei szerint készült. Nagy népszerűsége miatt bővíteni kellett, ezért 1937-ben építészeti pályázatot írtak ki, amelyen Janáky István terveit fogadták el. Ezek alapján készült el a mai létesítmény, melynek medencéit a Szent Margit sziget termálforrásai táplálják. Tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat, üzemeltető a Budapest Gyógyfürdői Zrt.

Atlétikai Centrum
Az 1989-es rendszerváltást követően Budapest Főváros Közgyűlése a korábbi Úttörőstadion elnevezést felváltva az intézménynek a Margitszigeti Atlétikai Centrum nevet adta. A főváros sportkoncepciójának megfelelően 1997 őszétől nyitotta meg kapuit a Klubhálózat. A centrum lakossági sportszolgáltatások szervezésével foglalkozik. Az itt működő szakosztályoknál - atlétika, judo, labdarúgás, tájfutás - is aktív sportélet zajlik. Hétközben a környékbeli iskolák tartják itt sportnapjaikat. A Centrumot hétvégén cégek, intézmények veszik igénybe sportos napok tartására. Különböző futóversenyek rendezői is gyakran választják a központot futóversenyek helyszíneként. A területén a 400 méteres futókörön és a gyepes focipályán kívül palánkosfoci, kézilabdapálya és a három rekortánborítású streetball pálya található. Egyéb lehetőség: szauna, 4 db salakos teniszpálya.

Petőfi Sándor Napközis Tábor
A napközis tábor tulajdonosa és üzemeltetője Budapest Főváros XIII. Kerületének Önkormányzata. A tábort a XIII. Kerületi Önkormányzat általános iskolájában tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók veheti igénybe. A tábor általában júniustól augusztus végéig fogadja a tanulókat

Sziget Klub
Zártkörű tenisz klub a Margit híd lábánál a Margitszigeti Atlétikai Centrum gondozásában. 1996-ban alakult meg, intézményes alapító a Főváros és annak testületei. Egész évben üzemel, a klubházban étterem található.

Futókör
A szigeten körben 5350 méter hosszú, gumiburkolatú futópálya található. Az első szakasz megépítésére 2003. tavaszán, a második szakaszéra pedig 2005 őszén került sor. 2007 májusában felújították. A Fővárosi beruházásban elkészült 1 méter széles, gumiborítású pályaszakasz nemcsak biztonságos útvonalat, de ízületkímélő sportolási lehetőséget is biztosít a Margitszigetre járó több ezer futó és kocogó számára.

Lovas hintó
Jelenleg Tóth László üzemelteti a sziget területén, két helyszínen fenntartott állomással.

Margitszigeti HM Lőtér
A sportlőtér az Északi szigetspiccen üzemel a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kara az üzemeltetője. A közhasználat elől elzárt.

KIÉPÍTETT, DE HASZNÁLATON KÍVÜLI LÉTESÍTMÉNYEK

UTE teniszstadion
A szebb napokat (pl. Davis Kupa sorozat) megélt stadion egykori lelátója életveszélyes állapotú, a gyakorlópályákon a salakot benőtte a gyom. A stadion területe 2007-ben került a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába. Évtizedeken keresztül az Újpesti Dózsa, majd az UTE teniszszakosztálya működött a sporttelepen. Az önkormányzat Sport Ügyosztálya rövidtávon a gyakorlópályák felújítását és meghatározott idejű bérbe adását tervezi első ütemben a stadion életveszélyes területének körülkerítése mellett, majd érvényes KSZT és arra épülő építési engedély birtokában a stadion újraépítésében gondolkodik, lelátók alatti öltöző és zuhanyzók kialakításával, a terület korlátozott közhasználatú, sport célú hasznosításával koncessziós szerződés megkötésével.

HM teniszpályák
A Sirály klubház melletti, eddig a HM kezelésében lévő honvédségi területen számos gazos, használaton kívüli teniszpálya található. A területet a Magyar állam értékesíteni tervezi, a VII. kerületi önkormányzat és a Fővárosi önkormányzat is szeretné megvásárolni, önkormányzati tulajdonba kerülés után felújítani.

Kalandpark (kertmozi)
Tulajdonosa a Budapest Film Forgalmazó és Moziüzemi Nyrt. Teljes mértékben használatlan terület, az elkerített területen lévő épület bontásra érett.
Palatinus Strandfürdő nyugati oldali felvonulási épületek
Rendkívül elhanyagolt képet mutató felvonulási épületek, amelyek a nyugati part összképét rombolják. Bontásukkal a beépítési százalékban jobb arányokat lehet elérni egy esetleges fejlesztés előtt.

Európa Ház
A korábban a HM érdekeltségébe tartozó épület a Magyar Állam tulajdona, hosszú idő óta használaton kívül van. Az épület viszonylag jó állapotú, integrálása, funkciójának megtalálása a közparki szolgáltatások rendszerébe fontos feladat.

Galéria