Margitsziget? Szeretem!

2011.07.25. 9:30

Bemutatjuk Boncz András a Margitsziget üzemvezetőjét.

Ötödik éve a Margitsziget üzemvezetője, de már korábban is a FŐKERT-nél dolgozott, kezdetben a Parkszerviz részlegben, az automata öntözőrendszerekhez értő szakemberként, később kisebb építési rekonstrukciók vezetőjeként, majd az alvállalkozói munkák műszaki ellenőreként. Boncz Andrással a Margitszigetről és az idén 35. alkalommal megrendezésre kerülő egynyári bemutatóra való fölkészülésről beszélgettünk.

A Magyar Gyula kertészeti szakiskola elvégzése után magánvállalkozóként szerzett tapasztalatokat a fenntartási munkában, de dolgozott önkormányzatnál is, ám a Margitsziget mégiscsak más léptékű feladat. Bátran igent mondott?

Óriási kihívásnak éreztem, hisz a Fővárosnak ez a legnagyobb egybefüggő és leglátogatottabb kiemelt jelentőségű zöldfelülete. Nagyon számítottam az itt dolgozó kollégákra, akik jól ismerték a helyi viszonyokat. Jó egy- másfél év eltelt, mire mindent megismertem és már a saját ötleteimet is „belevittem" a munkába. Üzemvezetőként nagy hangsúlyt helyezek a munkatársaimra, akik ha nem éreznék maguknak a Szigetet, nem lenne kivitelezhető a közel 50 ha zöldterület, jelenlegi létszám melletti (gépszerelőkkel együtt 30 fő) fenntartása.

Stabil munkatársakra számíthat?

Változások vannak, de van egy 15-20 fős állandó mag, ami mondhatom a FŐKERT Nonprofit Zrt.-nél a legerősebb. Két olyan csoportvezető dolgozik itt, akik szakmailag nagyon magas színvonalat képviselnek. Mindkettő diplomás szakember. Magyarné Fényes Mária a virágokért felel, Kevély László a dendrológiában jártas, nagy szakmai ismerettel.

Az eltelt öt évben milyen tapasztalatokat szerzett?

Azzal fejlődtünk sokat, hogy a hozzáállás változott meg. Felosztottuk a feladatokat, amellyel egészséges versengés alakult ki, éppen csak annyi, ami nem megy a munka rovására. Ebben a csoportvezetőknek is nagy szerepük van, hisz minden helyszínen rajta tartják a szemüket. A két csoportvezetővel minden problémát megbeszélünk, de a dolgozók is élhetnek javaslatokkal. Híve vagyok az önálló munkának, nem szeretem letörni az önálló gondolatokat, amelyek sokszor - el kell fogadni - egyszerűbb, de jó megoldások. Ha olyan feladat van, amikor össze kell rántani a társaságot, maximálisan csapatként működünk.
Változást jelent az is, hogy tervszerű ifjítás folyik évek óta, erdős részeket ifjítottunk meg, cserje partikat újítottunk meg. Elértük, hogy megfiatalodott a növényállomány.

A margitszigeti Virágoskertben található Budapest legnagyobb egynyári felülete. Sokan el sem tudják képzelni milyen nagy feladat ez. Mesélne róla?


A Margitszigeten összesen 3.900 m2-re, közel 79.000 palántát ültettünk, ebből a Virágoskertbe (1.066 m2) 26.000 egynyári palántát. A parklátogatók nap, mint nap látják a virágokat, ám minden évben bemutatót tartunk a városvezetésnek, a döntéshozóknak és a szakembereknek, hogy láthassák mire képesek a növények. Idén tartjuk a 35. virágbemutatót, ami különleges felkészülést jelent számunkra, nemcsak a virágok, de a környezet rendezése szempontjából is.

A virágzást, virágpompát mennyire tudják szabályozni?

Maximálisan. A virágzást lehet időzíteni tápanyag utánpótlással, metszéssel, ez viszont hatalmas szaktudást igényel mind a vezetőktől, mind a kint dolgozóktól. Úgy kell irányítani a visszavágás és a tápoldatozást, hogy a Virágoskert adott napra a legszebb pompáját mutassa. Visszavágáskor arra is figyelnünk kell, hogy a minták felismerhetővé váljanak, ez kézimunka igényben rengeteget ró a fenntartásra.

Majd minden évben új fajták is színesítik a palettát. Mennyire ismerik őket?

Valóban nem mindig tudjuk egy új fajtánál, hogy hozza-e az elvárt magasságot, miként viselkedik a virágkép kialakításában. Ilyenkor a növekedésből ítélünk, és az első metszés után kiderül, hogy az alkalmazható jó megoldás, vagy nem. Idén is találkoztunk két olyan új fajtával, ami szakaszos virágzású, de sikerült úgy igazítani, hogy ez ne látsszon. A virágágyak tervezésében részt veszünk, és a fenntartásban szerzett tapasztalatainkat megosztjuk a tervezőkkel. Igyekszünk a megszokott jó fajtákat nem kihagyni és az újaknál levonni a konzekvenciákat.

A FŐKERT Nonprofit Zrt. nagy hangsúlyt helyez a parkok népszerűsítésére, és ezt a Margitszigeten a legfogékonyabb korosztállyal, a gyerekekkel kezdte el.

Nagyon hálás feladatot kaptunk, hat gyermekcsoportnak tartottam környezetismeret órát kint a természetben. Törekedtem arra, hogy a kisiskolások megismerjék a környezettudatosságot és a természet értékét, nyilván gyereknyelven. Megmagyaráztam miért fontos, hogy ne szemeteljenek, hogy a szemetet szelektív gyűjtsék. Játékos vetélkedőt tartottunk ahol a legügyesebbek oklevelet kaptak. A virágültetés időszakában kertészeti munkát bíztunk rájuk, a gyerekjátszó környékén virágfoltokat ültethettek. Nagyon jók a tapasztalataim, látom a gyerekeket visszajönni a szüleikkel, akiknek örömmel mutatják a virágokat, amiket ők ültetettek. Ez mindennél többet ér.

Idén újra tárgyalásra került a Sziget Stratégiai Terve. Mi várható?

Ez egy hosszú távú terv a Sziget megjelenésének az egységesítésére. Rövid távon már az idei évben szorosabbá vált az együttműködésünk a Közterület-felügyelettel, így a tisztaságot,a rendet is jobban fenn tudjuk tartani. Új Közterületi-felügyelőt neveztek ki a Margitszigetre és a Városligetbe. Közös bejárásokat tartunk, bármi problémát, amit a hatóságnak kell megoldani, jelzik és megoldják, ez számunkra is nagy segítséget jelent. A Stratégiai tervben döntésre előkészített rekonstrukciós tervek vannak, ezek között több, már egyzetetett, végleges tervbe öntve. Ami biztos, hogy épül egy új öko-játszótér az Árpád-híd környékén, bízunk benne, hogy a Casino és a szökőkút körüli terület parkfelújítása is rövidesen zöld utat kap. Koncepcióban van a parkberendezési tárgyak felújítása, cseréje, a büfék és a mozgóárusok megjelenésének egységesítése. Óriási segítség a Főváros részéről, hogy az utóbbi 3 évben korlátozták a rendezvények számát (10-15 helyett csak 3), ami nagyon igénybe vette a Nagyrétet és környezetét.
A Japán kert erős felújítást igényelne, hasonlóan a Rózsakert is. A Stratégiai terv erre is kitér és reméljük, hogy a közeljövőben ezek is felújításra kerülnek. Kaptunk egy felajánlást a MAKEOSZ részéről, szeptemberben társadalmi munkával igyekeznek szebbé tenni a sziklakertet, aminek mi nagyon örülünk, és nagyon nagy szeretettel várjuk őket.


Az utóbbi hetekben a kánikula és a megnövekedett látogatottsága mennyire terhelte meg a Margitszigetet?

Köztudott, hogy az állagmegóvó és minőségjavító feladatokra pluszforrást kapott a FŐKERT. Ebből, hosszú idők óta először, lehetőségünk nyílik az öntözési, takarítási órákat növelni. Ebben a nagy kánikulában naponta 10 fővel öntözünk. Sajnos a Szigeten csak 4 helyen található automata öntözőrendszer, így ez a feladat nagy kézimunka igényt jelent. A réteken mechanikus állószórókat működtetünk a kézi öntözés mellett.
Kánikulában, kérésre a dolgozóink bárkinek ivóvizet adnak mosakodáshoz vagy palack megtöltésére, kutyák itatására. Ez rendszeresen előfordul, nincs gond, jók a visszajelzések. A Margitsziget, ivókutakkal jól ellátott (22 db a zöldterületen és 3 a futókör körül), 500 m-es körzeten belül, bárki talál friss ivóvizet.

Idén szárazság van, tavaly árvíz pusztított. Milyen hatással van ez a növényvilágra?

A szélsőséges időjárás nagy feladatokat ró ránk. Ezekkel a problémákkal minden évben meg kell küzdenünk. Míg idén május- júniusban 34 mm csapadék hullott, tavaly ugyanekkor 400 mm. A Duna vízállása most 2-3 méterrel lejjebb van, míg tavaly komoly árvízi helyzet lépett fel. Akkor a rengeteg csapadék és az áradás fák kidőlését okozta, életveszélyessé vált a Sziget. Nemcsak azért mert a faállomány elég idős, hanem azért is, mert a talajban magasan elhelyezkedő vízszint miatt a fa úgymond „ellustul", sekélyebben gyökerezik le (2-3 m helyett, 60-70 cm-re) ezért okozta a felázás és a szeles idő együtt a fák rendkívüli kidőlését. Igyekszünk minden veszélyes fát kiszűrni, kivágni vagy „megkönnyíteni" ami azt jelenti, hogy az esetlegesen oldalirányba elindult fák súlypontját metszéssel visszaigazítjuk.
Külön figyelmet fordítunk a dendrológiailag értékes fákra. Ismereteink szerint a legidősebb fa 210 éves, ez egy Maclura pomifera (narancseperfa). A második legidősebb fánkat, egy platánt táblával is megjelöltünk. Nemcsak a kora figyelemreméltó, de közép-Európa legszabályosabb koronájú fája is. A Margitszigeten külön értéket képviselnek a műemlékek (Premontrei kápolna, Domonkos-, Bencés romok), ezek környezetét is rendben tartjuk.

Hogy érzi magát?

5 évvel ezelőtt félve indultam neki, de a Margitsziget egy olyan miliő, amiben minden évszaknak megvan a szépsége. Télen a havas táj, tavasszal a fakadó rügyek, nyáron a zöld hajtások és a virágágyak, ősszel a lombszíneződés. Egyszerűen innen nem lehet szabadulni. Igen féltem, de most már semmi pénzért nem cserélném fel. A feladatokat el kell végezni, sokszor vannak feszültségei, de a természet adta csönd megfizethetetlen. Margitsziget? Szeretem!

Boncz András a Margitsziget legidősebb fájánál