Fekvése

Tabán név alatt ma a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. Valójában ehhez a városrészhez tartoznak a Gellért-hegy északi lejtőjének utcái és a Nap-hegy déli része is. Nyugat felől a Déli vasút pályája, északon a Víziváros, ill. a Krisztinaváros, valamint a közéjük ékelődő Várhegy, keletről a Duna határolja. (Eredetileg a Tabán külterülete volt az egész mai Lágymányos is.)

Határai

A várfal a Dózsa György tér 9-től a Nagy Rondella kapujáig - a Nagy Rondellától délnek futó lépcsős sétány - a Sándor Móric lépcső - Ybl Miklós tér déli oldala - Duna folyam - Kelenhegyi út - Verejték utca - az emlékműhöz vezető lépcsős sétány - Citadella sétány - e sétány és a Szirtes út elágazásánál északnak futó sétány az Orom utcáig - Orom utca - Sánc utca - Hegyalja út - Czakó utca - Gellérthegy utca - Pásztor lépcső - Dózsa György tér.

Története

A védett völgy, a napsütötte hegyoldalak, a Gellért-hegy lábánál fakadó hévizek, s nem utolsósorban a Duna közelsége már a neolitikum emberét is idevonzották, emlékeiket régészeti ásatások tárták fel. A kora vaskorban (Kr. e. III-I. század) lakóhelyül választották a kelta eraviszkuszok, majd birtokba vették a rómaiak, akik a IV. században, I. Valentinianus császár idején őrtornyot emeltek az itt levő fontos révátkelőhely védelme céljából, szemben a túlparti Contra-Aquincummal.

A városnegyed ma is használt neve a török eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése: Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd rövidült-magyarosodott Tabánra. A név sok más hazai településen is használatban volt és fennmaradt, például Pécsett, Szegeden, Szolnokon stb.

A magyar honfoglalás után elődeink Kis-Pest nevű települése jött létre a továbbra is fontos révátkelőnél. A tatárjárásig virágzó falu neve többször is változott, Szent Gellért város, Kelenföld, s az itt fakadó meleg vízű források után Alhévíz néven is jegyzik a középkori írásos emlékek. A tatárjáráskor elpusztult település IV. Béla várhegyi építkezéseitől kezdve megújult, ám kívül rekedve a várfalakon Buda elővárosa lett. Mátyás király uralkodása alatt fedett folyosóval kötötték össze a palotát a Gellérthegy lábánál fakadó hőforrásokkal. A török hódoltság alatt az őslakosság egy része elmenekült, a település azonban fejlődött: a hódítók fürdőket építettek a melegvíz-forrásokra, s dzsámikat emeltek.

A XVIII. századra vályogházakkal, egymáshoz ragasztott, zsindellyel fedett, szegényes épületekkel szegélyezett, szabálytalan, girbe-gurba utcácskák alakultak ki. Lakóik a több évszázados hagyományokra visszatekintő szőlőműveléssel foglalkoztak, de a rendezetlen és rendkívül sűrűn beépített negyed jelentős számú iparosnak, kereskedőnek is otthont adott. Annak ellenére, hogy a Tabánt 1810-ben tűzvész pusztította, s nem kímélték az Ördög-árok árvizei sem, 1821-ben mintegy ezer házat írtak itt össze. 1849-ben, amikor megnyílt a Széchenyi lánchíd, elvesztette a révátkelőhely nyújtotta sok évszázados jelentőségét.

A XIX. század és a XX. század fordulójára szórakozóhelyekkel, éttermekkel, borozókkal telt romantikus negyeddé vált, a budapesti „Montmartre"-ként is emlegetett Tabán írók, költők, művészek kedvelt helye lett. Mielőtt véglegesen megpecsételődött a sorsa, a kor irodalmi életének jeles személyiségei (Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő) szólaltak fel megmentéséért, festők ragadtak ecsetet, magánszemélyek fényképezőgépet megörökítéséért (a legjelentősebb alkotások Zórád Ernő akvarelljei).

1933-1936-ban bontották le a mai tabáni park helyén állt házsorokat, csak néhány épületet kímélt meg a „városrendezési láz". A helyébe tervezett új városrész azonban soha nem épült fel. Mára csak a török kori kupolacsarnokot is őrző Rudas és Rác fürdő, az Arany Szarvas-ház, a tabáni Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom, mellette, az Apród utcában a Virág Benedek-ház és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum épülete, a Döbrentei utcában három, az Attila úton és a Czakó utcában egy-egy műemlék ház maradt ránk az egykori, legendásan romantikus hangulatú Tabánból. Jelentős része zöldterület, pihenőpark, amely popzenei fesztiváloknak is helyet ad.

Nevezetességei

  1. Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom
  2. Erzsébet királyné szobra
  3. Rác fürdő (Hadnagy u. 1.) - jelenleg átépítés alatt
  4. Rudas Gyógyfürdő és Uszoda (Döbrentei tér)
  5. Várbazár
  6. Várkert-kioszk (Várkert palota, régi nevén Várkert kaszinó)
  7. Ybl Miklós szobra
  8. Hauszmann Alajos hajdani lakóháza (Döbrentei u. 10.)
  9. Budapest legkeskenyebb homlokzatú (6 méter 20 cm) bérháza (Várkert rkp. 16, építette Weinréb és Spiegel)
  10. Érdekességként megemlíthető a Tabánban a Czakó utcai játszótér sarkánál Őze Lajos színművész emlékére állított gránit kő, melyet a tabáni kutyások, köztük a színművész családtagjainak kezdeményezésére helyeztek el. Az emlékkövön lévő tábla szerint ott tanulta szerepeit a neves színész.

 

forrás: Wikipédia

 

A Kereszt utca és az Orvos lépcső közötti parkrész lankás napsütötte sétaútjaival, lépcsőivel, kilátásával a Budai Várra és a Gellérthegyre kedvelt sétáló és kutyasétáltató hely, a környékbeliek kedvelt találkozóhelye.

A Tabánban Található két játszótér, egyik hintákkal homokozóval és rugós játékokkal felszerelve a kisebb gyermeknek, a másik a tizenévesek nagyobb mozgásigényének kialakítva sportos lengő hintákkal, függeszkedőkkel. A Krisztina körút melletti zárt focipálya állandó meccsek színhelye.

A Tabánnal kapcsolatban több baráti kör is működik, van amely a múltjával és a hagyományőrzéssel, van melyik jelenlegi természeti értékeinek megóvásával, a kutyasétáltatás kultúrájával foglalkozik.
Tájfutó egylet is működik, mely edzéseit rendszeresen a parkban tartja.

Az 56-os forradalom 40 éves évfordulójára a parkban egy kő obeliszket állítottak fel, melyet Ócsai Károly domborműve díszít.

A parkban az egykori városrész emlékét egy kőkereszt őrzi, mely az egykori szerb templomból származik. Nem messze tőle egy öreg girbegurba földre hajló ágú eperfa áll, mely az elbeszélések szerint még látta a hajdani elbontott házakat.

 

Aktualitás: 2010. január. 12.

A Hegyalja út felöli részen található a Rácz fürdő, melynek nagyszabású átalakítása a napokban fejeződik be. Az építkezés nyomait sajnos a parkrész magán hordozza, felújítását tavaszra tervezzük.

A tervek szerint közvetlenül a Rácz fürdő mellől indul majd a Gellérthegyi Sikló, mely a Hegyalja út alatt áthaladva egész a Citadelláig viszi majd az utasokat. A Sikló elkészülte után tervezzük a környező parkrész teljes átépítését.

Galéria