Síkosságmentesítés, de mivel?

2010.12.14. 15:21

A téli havazás a városlakók számára nem, jelent mindig felhőtlen boldogságot. A havas, latyakos, jégbordás, vagy ónos esőtől csúszós utak, járdák, burkolatok nemcsak az autósok, de a gyalogosok számára is lelassult közlekedést, parkolási gondokat, egyéb veszélyeket, olyan kellemetlenségeket jelentenek, amitől a lehető leggyorsabban szabadulnának.

Statisztikák szerint évente átlagosan 50-60 nap van, amikor a főváros közutjaira hullott hó eltávolításáról, az utak síkosság-, és csúszásmentesítéséről gondoskodni kell. A munkát a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi, módszereik között a felületérdesítés és az olvasztásos eljárás egyaránt szerepel.

Míg az úttest burkolatát az FKf tisztítja, a járda tisztántartási kötelezettségéről az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának kell gondoskodnia. Ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület az ő feladata. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormány rendelet 2010. szeptember 1-jén hatályba lépett bekezdése előírja, hogy belterületi közterületen - az úttest kivételével - a síkosságmentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosságmentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére, idén télen már nem lehet sót használni, a klorid hatást minimálisra kell csökkenteni.

A rendelet azonban nem mondja ki mit lehet használni, így az marad az útüzemelő és a kertész dilemmája, ám egyre inkább előtérbe kerülnek környezetvédelmi szempontok. Az EU tagországokban sincs egységes szabályozása, mégis célszerű lenne a biztonságos megoldást jelentő és környezetbarát anyagok szakhatósági meghatározása. A betiltott útszóró só helyettesítésére, szóba jöhet többek között a Zeolit, a Zeocal, a Kalcium-klorid pehely, de ígéretes szerként tartják számon az acetátokat is.

Az alternatív csúszásmentesítő anyagok viszonylag drágák, és nem valószínű, hogy a közeljövőben mindenki számára könnyen elérhetővé válnak, addig is marad a jól bevált fűrészpor, mulcs, homok, fahamu, faforgács vagy a gránitkőzúzalék.

(a témával kapcsolatban előadás hangzott el a 18. Tudományos konferencián)

 

„hangulatkép"