Szilágyi Erzsébet fasor

„Az utca fasor nélkül csupán cső, amelyben csak közlekedni lehet, de fasorral övezve, már sétálásra is alkalmassá válik" írta Radó Dezső az 1981-ben megjelent Fák a betonrengetegben, című könyvében. Amikor felidézzük sorait nem nosztalgiázni szeretnénk, csupán a növényekkel egészségesebbé, és szebbé tehető környezet iránti elkötelezettségünket erősítjük, fogalmazzuk meg.

„Az utca fasor nélkül csupán cső, amelyben csak közlekedni lehet, de fasorral övezve, már sétálásra is alkalmassá válik" írta Radó Dezső az 1981-ben megjelent Fák a betonrengetegben, című könyvében. Amikor felidézzük sorait nem nosztalgiázni szeretnénk, csupán a növényekkel egészségesebbé, és szebbé tehető környezet iránti elkötelezettségünket erősítjük, fogalmazzuk meg.

Soha nem lehet elégszer elmondani, milyen jótékony hatással vannak a városi fák az élő környezetre. Jelenlétükkel növelik a levegő páratartalmát, nagy melegben csökkentik a levegő hőmérsékletét, árnyékot adnak, légmozgást idéznek elő, védenek az eső és a szél ellen, fotoszintézisük során oxigént termelnek és CO2-t kötnek meg, megkötik a port, tisztítják a levegőt, tompítják a zajt, segítik a rekreációt és nem mellesleg díszítenek. Tény: zöld környezetben, fasorban tett séta vagy dús növényzetű parkban való mozgás pihentető, felüdítő hatású.

A fasorok, vagyis az azonos fajú, azonos korú, egy sorba ültetett fák összessége különös hangulatot ad egy-egy útszakasznak, patinát, rangot és értéket adott városrésznek. Sajnos, az igazi fasorok száma kevés Budapesten, költséges a beszerzés, a telepítés, a védelem, az ápolás miközben jövőbe mutató értékük felbecsülhetetlen. A fa értékét a lombkoronája nagysága és állapota határozza meg. Minél nagyobb annál több oxigént termel, annál nagyobb a pormegkötő képessége. A lombkorona állapota, nemcsak a fa egészségétől, de elhelyezkedésétől is függ valamint a fát ért, az egészséget számottevően nem befolyásoló mechanikai hatásoktól (beszorult, féloldalas példányok). Ezért kell óvni, védeni őket.

A Szilágyi Erzsébet fasor, mint útvonal a Moszkva tértől a Budakeszi útig húzódik. Töréspontjában helyezkedik el a János kórház, tőle kicsit távolabb a fogaskerekű vasút végállomása. Az útvonal jelentőségének felértékelődése a Margit híd megépüléséhez köthető, amikor elkezdődött a budai oldal benépesedése, lakóterületek alakultak ki a Rózsadombon, a Pasaréten, a Zöldmáli, Rézmáli dűlőkben. A Hűvösvölgy és a Lipótmező beépülésével a város egyik főútvonalává vált. Kertészeti rendezése a villamos pálya kiépülésével egy időben kezdődött meg.

A nagy járműforgalom és az ehhez kapcsolatos átalakítási munkák (útszélesítés, autóbusz megállók) megviselték a század elején telepített vadgesztenyefákat, állapotuk a 60-as években jelentősen leromlott, a városi ártalmakra érzékeny fák nagy számban pusztultak ki. Helyükre a 70-es évek végén várostűrő Celtis occidentalist (nyugati ostorfát) és Sophora japonicat (japán akácot) ültettek.

A budai zöldövezet és a környező települések benépesedésével a Szilágyi Erzsébet fasor mára óriási közlekedési forgalmat bonyolít le. A fasor fáinak jelenkori rekonstrukciója két ütemben folyt. Az első 1993-ban, amely a János Kórház és a Szép Ilona kocsiszín közti szakaszt érintette. Az üres fahelyekre a fasorra jellemző fajok, vadgesztenye és japán akác kerültek beültetésre

A második a János Kórház és a Moszkva tér között 1994/95-ben valósult meg. A fasor itt az útpálya és a süllyesztett villamos pálya közötti keskeny zöld sávban, valamint a villamos pálya és a Városmajor közti gyalog út mentén húzódik. Példaértékű, hogy a rekonstrukció során a meglévő vadgesztenyék teljes cseréjére sor került. A fasort egységesen kőris fafaj (Fraxinus) alkotja, amely 15 év elteltével, mára vált teljes értékűvé.

A fasorok bemutatása kapcsán el kell mondanunk, hogy a nagyvárosok zöldfelületi rendszerében a fáknak, fasoroknak kiemelt szerepük, jelentőségük van. Sajnos a fák idős kora, és a városi ártalmak jelentős felerősödése a fasorok állapotának leromlását okozza. A fenntartási munka során minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a folyamatot megállítsuk, vagy legalább is lassítsuk. A város számos pontján, pl. zöldterületben szegény belvárosi helyszíneken, városképileg fontos főútvonalak mentén azonban jelenleginél nagyobb ütemben, szükség lenne a fasorok felújítására, a kiöregedett fák cseréjére, az üres fahelyek betelepítésére. Társaságunk 2007. december 18.-a óta kiemelten közhasznú szervezetként működik, ezért lehetőségünk van arra, hogy a tevékenységi körünkbe tartozó feladatok ellátására támogatásokat fogadjunk be és azokat meghatározott célokra felhasználjuk. Támogatható tevékenységünk pl. a parkfenntartáshoz és fejlesztéshez kapcsolódóan, növények beszerzése, park és sorfák ültetése, az ültetés és előkészítő munkáinak finanszírozása, fák örökbefogadása, ápolási és gondozási költségek támogatása.
E körben örömmel és köszönettel fogadjuk cégek, alapítványok, civil-, és politikai szervezetek valamint magánszemélyek felajánlásait.