Helyi jelentőségű védett természeti emlék neve:
Újpesti Homoktövis természetvédelmi terület
Védetté nyilvánítás éve:
1974
A terület kiterjedése
40,9 hektár
A természeti emlék megközelíthetősége:
A terület összesen 3, egymástól elkülönülő egységből áll, melyeket műutak választanak el egymástól.
A területet a Váci útból leágazó, Dunakeszi irányába tartó régi 2-es úton lehet legkönnyebben megközelíteni, ahonnan mindhárom rész elérhető. Az egyes élőhelyfragmentumok a Szilas-patak és az Ezred utca között húzódnak.
Tömegközlekedéssel legegyszerűbb a Rákospalotáról induló 104-es autóbusszal megközelíteni, de volánbuszjáratok is érintik a területet
Ismertető:
Budapest egyik legjelentősebb természeti értéke, a természetes és természetközeli élőhelyekből álló terület az úgynevezett „Rákosok ” pusztáinak egyik utolsó maradványa. A döntően sík területnek 1974-ben 5,7 hektárnyi része került védelem alá, de további kutatások kimutatták, hogy a legértékesebb növénytársulások a védett területen kívül esnek. 1999-ben ezért az oltalmat 24 hektárra terjesztették ki. 2013-ban a kiterjedését tovább növelték 40,9 hektárra. Főként a múlt rendszerben – katonai gyakorlótérként történő hasznosítása miatt – óriási volt a terület zavartsága, ezért a csodával határos a természeti értékek fennmaradása.
Geológiai szempontból a futóhomok jelentősége emelhető ki, mely uralkodó a területen.
A fentebb említett nagymérvű zavarás ellenére több helyen is fennmaradtak olyan növénytársulások, amelyek eléggé érzékenyek, kevésbé tűrik a bolygatottságot. Ezek közül kiemelkedő a nyílt homoki gyep, illetve a nyílt és záródó homokpusztagyep társulás. A terület egyik legnagyobb botanikai értékét a homoktövis (Hippophaë rhamnoides) állomány adja. Ez a kb. két méteresre növő cserje telepítve sok helyen megtalálható az országban, de őshonosnak tekinthető állományt csak ezen az egy helyen találunk! A termőhelyet az 1850-es évektől ismerjük.
Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása
- homoktövis (Hippophae rhamnoides): kb. 1000 tő (Magyarország egyetlen vad eredetűnek tartott homoktövis állománya!)
- csikófark (Ephedra distachya): 600 tő három különálló populációban (porzós és termős egyedek is vannak!)
- homoki kikerics (Colchicum arenarium): 30 tő (nem minden évben jönnek elő)
- homoki varjúháj (Sedum sartorianum): kb. 100 tő (Budapesten jelenleg az egyetlen ismert populációja a fajnak!)
- homoki kocsord (Peucedanum arenarium): kb. 2000 tő (Budapesten jelenleg az egyetlen ismert populációja a fajnak!)
- homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata): kb. 1500 tő (Budapesten csak itt és a csepeli Tamariska-dombon ismert állománya!)
- pusztai meténg (Vinca herbacea): kb. 1500 tő
- homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica): kb. 3000 tő
- kései szegfű (Dianthus serotinus): kb. 100 tő
- kardos madársisak (Cephalanthera longifolia): kb. 200 tő
- fehér madársisak (Cephalanthera damasonium): kb. 50 tő
- báránypirosító (Alkanna tinctoria): kb. 500 tő
- homoki cickafark (Achillea ochroleuca): kb. 1000 tő
- bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon): kb. 500 tő
- téli zsúrló (Equisetum hyemale): kb. 50 tő
- fényes poloskamag (Corispermum nitidum): kb. 50 tő
- homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus): kb. 100 tő
Zoológiai értékei a növénytanival hasonlóan igen nagy értéket képviselnek, leginkább az egyenesszárnyúak, a pókok és a madarak tekintetében.
Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük
- szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis): szórványos, de stabil állománya van
- bikapók (Eresus cinnaberinus): ritka
- imádkozó sáska (Mantis religiosa): gyakori a nyár végi időszakban
- sisakos sáska (Acrida hungarica): gyakori a nyár végi időszakban
- kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus): ritka
- szarvasbogár (Lucanus cervus): ritka
- homoki futrinka (Cincidela campestris): ritka
- kék futrinka (Carabus violaceus): ritka
- fecskafarkú lepke (Papilio machaon): gyakori
- nappali pávaszem (Inachis io): gyakori
- fürge gyík (Lacerta agilis): szórványos
- zöld gyík (Lacerta viridis): ritka
- Madarak esetében elsősorban a jelentősebb költőfajok kerültek felsorolásra:
- egerészölyv (Buteo buteo): a területen rendszeresen költ 3 pár, állandó
- karvaly (Accipiter nisus): rendszeresen megfigyelhető a területen, feltételezhetően költ 1 pár, állandó
- kis fakopáncs (Dendrocopos minor): rendszeresen megfigyelhető a területen, feltételezhetően költ 1 pár, állandó
- nagy fakopáncs (Dendrocopos major): a területen rendszeresen költ 6-8 pár, állandó
- zöld küllő (Picus viridis): a területen rendszeresen költ 2-3 pár, állandó
- fekete harkály (Dryocopus martius): a területen rendszeresen költ 1 pár, állandó
- füstifecske (Hirundo rustica): a területen tavasztól őszig rendszeresen megfigyelhető 5-10 példány, nem fészkel
- feketerigó (Turdus merula): a területen rendszeresen költ 5-10 pár, állandó
A jelenlegi állapotok megtartása illetve javítása a legfontosabb cél, amit csak nagyobb horderejű beavatkozásokkal lehet elérni. Ezt felismerve a Magyar Madártani Egyesület Budapesti Helyi Csoportja 2006-ban hosszútávú élőhelyrekonstrukciós munkákba kezdett a területen az őshonos homoki társulások megóvása érdekében. Ez a tájidegen fa- és cserjefajok tervezett és fokozatos visszaszorítását jelenti. A munkálatokba a helyi lakosok és iskolások mellett a Corvinus és a Szent István egyetem diákjai is évek óta besegítenek. A homoki társulások jobb megismerése céljából az Egyesület tanösvényt is kihelyezett a területre, melyet a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi alapja támogatott.