Tudományosan

2010.12.17. 12:11

„A téma az utcán hever” valljuk mi is, így aztán nem volt nehéz összeállítani a hagyományos tudományos konferenciánk témáit, melyet idén 18. alkalommal rendeztünk meg.

A fenntartói munkának lépést kell tartani a környezetben található változásokkal, jelenségeire - a szélsőséges időjárással összefüggésbe hozható növényvédelmi problémákra, a viharkárok, árvizek okozta fapusztulásokra - választ, megoldást kell találni. Az előadások, többféle szakterületről, de mind ezzel foglalkoztak.

Környezetkímélő megoldást keresnek az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársai a platánfák egyre nagyobb kártételeket okozó károsítói ellen. A közkedvelt sor-, és parkfák lombleveleit két rovarfaj károsítja. Az egyik a hazánkban őshonos, de kártételt csak az utóbbi 15 évben okozó platánlevél aknázómoly (Phyllonorycter platani), melynek hernyói a levél erek között hólyagos aknákat készítenek, majd azokat egyre nagyobbra rágják. Súlyos kártétel esetén a levelek elszáradnak. A másik jelentős károkat okozó faj a platán csipkéspoloska (Corythuca ciliata) behurcolt faj, őshazája Amerika. A kéregalatt áttelelt poloskák tavasszal a fiatal leveleken kezdik meg a táplálkozást. Szívogatásuk hatására a leveleken kivilágosodó foltok formájában klorofill elhalás jelentkezik, ami később a lomb idő előtti lehullásához vezet. A fák díszítő értékük elvesztése mellett, egyéb kedvező hatásukat (párologtatás, pormegkötés...) sem tudják kifejteni. A kutatók a Tahi Faiskolában végeztek felvételezéseket, a kártevő fajtapreferenciájának megállapítására. A kártevők visszaszorításának egyik lehetséges módját az ellenálló fajták kiválasztásában és alkalmazásában látják.

A Sciap Kft. a Feneketlen-tó példáján keresztül vázolta az ökológiai szemlélet fontosságát. Az élőlények jól jelezik környezetük állapotát, megváltozásáról pont az élőlény-együttesek változásai adnak információt. A látványtavaknak a természetes élőhely együtteséből kiszakítva kell, hogy működjenek úgy hogy maguk is mesterséges vagy átalakított területek. Mesterséges külső környezetük ellenére saját, önálló ökológiai tulajdonságaik mellett, egy-egy nagyobb ökológiai rendszer részét alkotják. Fenntartásuk szempontjából viszont vizes élőhelyként működnek, az itt lezajló folyamatok nem vonhatók ki a nagy rendszerek törvényszerűségei alól. A Feneketlen-tó állatorvosi lóként mutatja be mindazon problémákat, amelyek jól jellemzik az eredeti élőhelyből kiszakított, mesterséges környezetben megfelelő működésre nem képes vízi élőhely sajátosságait. A mesterséges vízterek hosszú távú fenntartása csak élőlényközpontú módon lehetséges.

Az idei rendkívül csapadékos év nemcsak a „sokat tapasztalat" fasori munkatársainknak, de mindannyiunknak okozott fájdalmas meglepetéseket és jelentős károkat. Fekvésénél fogva árvíz gyakran önti el a Margitszigetet, ám komolyabb károkat eddig nem okozott. Nem így az idén, amikor - feltételezhetően - több tényező összegződéséből soha nem tapasztalt fakidőléseknek lehettünk tanúi. Megértésükre - e téren is hangoztatva a komplex szemlélet szükségességét - tekintett vissza Szaller Vilmos (Fasori Alközpont munkatársa) az utóbbi 8 év rendkívüli időjárási és hidrológiai eseményeire. Rámutatott, hogy a rendkívüli eseményeknek utóélete van, amelyek akár évekkel később jelentkeznek. A 2006-os dunai árvíz az utóbbi 20 év legmagasabb vízszintjével nem okozott jelentős károkat a Margitszigeten, ellentétben az ideivel, amikor a sok eső vízzel telté áztatta a talajt és „rekordok" születtek az egy időben kidőlő fák mennyiségében.

Egyetlen fa se vesszen szem elől, többek között ezt a célt szolgálja a Társaságunk által kifejlesztett RFID technológia. A fák fakataszteri nyilvántartásba vételével pontosan végigkövethetők a fákon végzett beavatkozások. A sorfák felvétele után a parkfák azonosítása folyik, egyedi megjelölésüket a rádiófrekvenciás azonosítással (RFID) működő chip-ek és azokat leolvasó berendezések teszik lehetővé. Az azonosító a számítógéphez csatlakoztatott olvasó és egy szoftver segítségével beolvasásra kerül a fakataszteri programba. Itt rögzíthetők az elvégzett ápolási munkák és frissíthetők a fák, fasorok állapotában, értékükben bekövetkezett változások. Mindezek nagy segítséget nyújtanak számos információ elemzésére.

 

Platán-csipkéspoloska kártétel (Fotó: Demeter Tibor)

Feneketlen-tó: sajátos ökológiai rendszer (Fotó: Merényi Alexandra)

A Margitsziget átázott talajában sorra dőltek ki a fák (Fotó: M.A.)

Munkában a fasori dolgozók. A fával végzett minden művelet, feljegyzésre kerül (Fotó: M.A.)