Városi zöldhulladékból komposzt és energia készül

2010.11.03. 10:45

Sohajda Lászlóval, a komposzt üzem vezetőjével beszélgettünk

2004 óta irányítja az üzemet. Az egyetem elvégzése után egyenes út vezetett el idáig?

2003-ban diplomáztam a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, Környezettechnika szakirányon, és viszonylag rövid álláskereső időszak után pályázat útján nyertem el az állást. A feladat nem volt számomra teljesen ismeretlen, mert az egyetem alatt az üzemi gyakorlatomat itt a komposzt telepen töltöttem. Az csak véletlen egybeesés volt, hogy időközben a telep korábbi vezetője nyugdíjba vonult.

Nem teljesen ismeretlenként került tehát a céghez, de mégis tudta milyen feladattal kell megbírkóznia?

Környezettechnikai irányultsággal, már a tanulmányaim során is érdekelt a hulladékkezelés, és szakdolgozatomat is komposzt témában készítettem el. A Főkert vezetősége pályakezdőként esélyt adott nekem, hogy megpróbáljam ezt a feladatot. Az első évek tanulással kezdődtek és teltek, és az üzem vezetése mellett számtalan adminisztrációs feladat is a nyakamba szakadt. De ennek már hat éve.

Épp jókor, hiszen az időközben változó jogszabályok is segítették a tevékenység fellendülését

A tevékenységem mutatószáma maga az eredmény, ezen belül is főleg a külső komposztértékesítés. Míg 2004-ben 7-800 m3-t tudtunk értékesíteni, ma már 3500 m3 - re van igény, ami egy szép mennyiség. Ugyancsak emelkedett a beszállított zöldhulladék is. 2004-ben éves szinten 40.000 m3 érkezett a telepre, 2006-ban - ekkor volt a legnagyobb beszállítás - már 60.000 m3. Ez az év azért volt kiugró, mert ekkor voltak az első nagy viharok és jelentős mennyiség az okozott károkból származott. Másrészt jogszabályváltozásoknak is köszönhető, a külső beszállítás megerősödése, hisz a hulladéklerakók nem fogadhatnak zöldhulladékot. Több parképítéssel foglalkozó cég hozzánk szállítja a munkája során keletkezett nyesedéket.

Kézenfekvő, hogy egy ilyen tevékenységet végző cég, mint az Önöké, komposzttelepet működtessen. Mégis feltételezem, hogy a lakosság kevésbé tud róla, mint ahogy arról is miként készül a komposzt?

A Társaságunk által fenntartott zöldfelületekről érkezik a zöldhulladék nagyobb része, mintegy 2/3-a, a többi külső vállalkozások illetve magánszemélyek beszállításai. Ezeket megérkezésükkor lemérjük, mennyiségét számítógépen valamint hulladékjegyzékben regisztráljuk. Éves szinten 10 ezer tonna kezelésére van engedélyünk, ami nagyobbrészt zöldhulladékot, kisebb részt élelmiszeripari, gyümölcsital gyártásból származó hulladékot jelent. A beszállított anyagot deponáljuk, majd aprítás után prizmába rakjuk.

Mekkora a terület?

Maga a kezelőtér 1 ha, szilárd burkolattal ellátott felület, 3 %-os lejtéssel kialakítva. A technológia folytán képződő csurgalékvizet és magát a csapadékvizet egy 500 m3 befogadóképességű tározóban gyűjtjük össze, amelyet később visszaöntözünk a prizma első harmadára. Ezzel úgymond beoltjuk a folyamat elejét.

Milyen technológiával dolgoznak?

Nyitott nagyprizmás eljárást (nincs lefedve) alkalmazunk, melyben a komposzt prizma mérete általában 50 x 80 m, 3 m magasságban. Prizmába rakás után 8-10 hónap alatt készül el a komposzt. Ez idő alatt öntözzük, ha szükség van rá (ezen a nyáron nem kellett), forgatjuk, amivel aprítjuk és levegővel látjuk el, valamint a folyamat vége felé továbbítjuk a komposztot, ahol az akkor már földszerű anyag 1 cm lyukbőségű dobrostán kerül átrostálásra. A kirostált kész komposzt azonnal szállítható vagy átmeneti deponálásra kerül. Ezzel az egyik legegyszerűbb, legősibb eljárási móddal éves szinten 5.000 m3 forgalmazási engedéllyel rendelkező, jó minőségű kertészeti komposztot állítunk elő.

Milyen felhasználását ajánlják?

Termésnövelő természetes anyag, melyet előszeretettel használnak a kertépítők füvesítésnél, tetőkertek építésnél, de kellően laza szerkezete miatt kiváló virágföld alapanyag is. Felhasználása során mindenképpen keverni kell földdel, hozzáadott tápanyagot nem tartalmaz, tisztán a zöldhulladékból készül. Minden rostálás alkalmával mintát veszünk, amit külső céggel bevizsgáltatunk. Ez ugyan nem előírás, ezt az önellenőrzésünkre végeztetjük.

Vannak paraméterek, amiknek meg kell felelni?

Igen, ezt maga a forgalmazási engedélyünk is tartalmazza, de ezeknek meg is tudunk felelni. A gyomosítás, a toxikus elemek, a csírázásgátlás, ill. a beltartalmi jellemzők a legfontosabb paraméterek.

A megfelelés eljáráshoz kötődik?

A beltartalmi elemek nagyban függnek az alapanyag összetételétől. A kezelés alatt a prizma belsejében több hónapon át 60-70 oC-os hőmérséklet uralkodik, melyen a gyommagvak elpusztulnak, valamint humánpatogén szervezetektől is mentes lesz a komposzt.

Házi kerti veteményesben használható?

Igen és egyre gyakoribb, hogy a lakosok egy-két zsáknyi komposztért is eljönnek, vagy kis utánfutóval szállítják, hisz jelenleg ömlesztett formában értékesítjük, és kisebb mennyiséget is kiszolgálunk.
De a lakossági zöldhulladék beszállítás is egyre gyakoribb - túlnyomórészt környező kerületekből -, főleg hogy számukra alkalmanként 100 kg lerakása ingyenes.

A fenntartási munkájukban, hogy használják vissza a komposztot?

A parkokban a gyepfelületre szórjuk, de az őszi-tavaszi virágágyakban is felhasználjuk valamint faültetéseknél. A saját felhasználásunk többnyire előre tervezhető, ám a külső vásárlóktól sok esetben azonnali igény jelentkezik. Mindenestre a minőségét korlátlan ideig megőrzi.

A zöldhulladékból csak komposztot állítanak elő?

Az utóbbi években energetikai aprítékot is készítünk fahulladékból melyet biomassza erőműveknek szállítanak el, ahol hő-, vagy villamos energiát állítanak elő vele. Ez ma még nem akkora mennyiség, amivel mi tudnánk kopogtatni, hiszen elsődlegesen komposztálunk, és csak a maradékból készítünk aprítékot. Így a hozzánk beérkező zöldhulladékot teljes egészében feldolgozzuk, és hasznosítjuk.

 

Kapcsolódó cikk:

Városi zöldhulladékból értékes komposzt