Főkert Nonprofit Zrt.

Városligeti körönd 1896 körül - Klösz György felvétel

1912-ben Räde Károly, kertészeti igazgató a liget nagy részét a forgalom és a kertművészet szabályai szerint újratervezte, új utakat épített, tágas réteket alakított ki, dendrológiailag értékes növényállományt telepített.
1908-ban a főváros egymillió korona költséggel betonoztatta ki a tó medrét.
A századfordulón az Ős Budavár vendéglő és szórakozóhely helyén épül a Vidámpark, melyet az akkori köznyelv vurstliként emlegetett.

Ünnepnapokon a szabadban mulatott a nép, újdonság volt a csónakázás, a körhinta, és kezdett kialakulni a vurstli is. 1885-ben az Országos Kiállításra átalakították a Városligetet, amely funkcionális átrendezésével - az Állatkerttel, a cirkusszal, s az ekkor már a régi Széchenyi fürdő helyén működő vurstlival - Pest szórakoztatóközpontjává vált. Közönsége, társadalmilag és kulturálisan vegyes rétegei legtöbbször élesen elkülönülve szórakoztak.
1911-re már mindennek megvolt a saját helye, a fabódékat téglaépületek váltották fel. A vurstlin belüli világ azonban nem sokat változott, ez a játék - a Paprika Jancsi, a panorámák, a jósok, hinták, körhinták, a Barokaldi cirkusz, a céllövöldék - zárt és védett világa volt.

1919-ben a Tanácsköztársaság ideje alatt a Városligetben felépítették a város első játszóterét.
A két világháború között nemzetközi vásárokat rendeztek a Városligetből kihasított területen (23 hektár). 1945 után megkezdődött a háború okozta károk felszámolása, a munkálatokat Haraszti Károly irányította. A Vásár újbóli megnyitása és a Felvonulási tér túlméretezett burkolt felülete tovább csökkentették a zöldfelületek nagyságát. 1967-ben elkészült a Kis botanikus Kert, a Fővárosi kertészet fennállásának 100. évfordulójára. 1972-ben épült a Vakok kertje, mely nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő volt. Terveit Csorba Vera készítette, az itt létesült akusztikai szökőkúttal egyetemben.

A nemzetközi vásárok területét - mikor a Kőbányai vásárváros megépült - parkosították. A terület rendezésére tervpályázatot írtak ki, melynek nyertesei dr. Krizsán Zoltánné és Baraczka Katalin tervei szerint készült az évszázad legnagyobb budapesti parkosítása 27 ha területen. Az parképítés 1974-től 1978-ig tartott. Ekkor épültek a tavon a napozóteraszok, a tóban működő szökőkút, a kis földalatti felett átjáró létesült, számos játszótér és sétány készült. A Dózsa György út - Ajtósi dürer sor felőli játszótérfüzért Killer István tervezte 1976-77-ben.

A nagyszabású felújítás óta nem sok minden történt a Városligetben. Az általános fenntartási munkák mellett a Petőfi Csarnokot 1981-ben átépítették, ifjúsági szórakozóhely lett, környezetét szintén Killer István tervezte.

Az utóbbi 10 év beruházásai a park területén:
- 1996 Iskolások játszóterének rekonstrukciója
- 1999 Vakok kertje rekonstrukció
- 2001 A leégett Globe Színház helyének visszaparkosítása
- 2001 Kós Károly sétány fasor rekonstrukció és virágágyak telepítése
- 2001 Széchényi Fürdő előtti új virágágy kialakítása
- 2002 Regnum Marianum emlékmű előtti virágágy kialakítása
- 2004 Tóparti játszótér rekonstrukciója
- 2005 Időkerék környezetének rendezése
- 2006 Központi '56-os emlékmű megépítése és környezetének rendezése
- 2006 elbontott játszóterek visszaparkosítása, óvodások játszóterének rekonstrukciója

Meglévő állapot bemutatása
A meglévő úthálózat elavult, szerkezete nem igazodik a jelenlegi kapcsolódási pontokkal irányított területhasználathoz. Az úthálózatban nincs a használat mértékének megfelelő hierarchia. Gyakoriak az áttaposások.
A terület egyik hangsúlyos megközelítési iránya a Hősök tere és a Szépművészeti múzeum felőli gyalogátkelőhely. E kiemelt kapcsolat ellenére a parkot kis mellékúton, elhanyagolt, a tóval való vizuális kapcsolatot gátló zöldfelületek, leromlott állapotú építmények között lehet megközelíteni. Az Állatkerti körút intézményei felől a tó vizuálisan szintén lezárt a sűrű fa és cserjeállomány miatt.

A Városliget múltját idéző történeti jelentőségű Nádor-híd és Wünsch-híd funkciótalanul, a Városliget szerkezetéből kiesve ágyazódnak a zöldfelületbe.



A növényállomány elöregedése miatt a tóval való vizuális kapcsolat a partszakasz nagyobb részén megszűnt. A faállomány vegyes állapotú; néhány egyede beteg, illetve sok a magról kelt fa, sarj, melyek koncepció nélkül való elhelyezkedésük miatt korlátozzák a telepített díszfák egészséges fejlődését. Továbbá a magról nőtt egyedek idősebb növények közelsége, vagy a környezetükben adódó akadályok miatt nem képesek egészséges habitus, lombkorona, törzs nevelésére. Az egymással konkuráló egyedek egymáshoz való közelsége féloldalas koronát eredményez, mely a fák fejlődése során statikai problémákhoz, idővel a kidőléshez vezethet.

Tervezési koncepció
A tervezési terület a Liget egyik bejárataként funkcionál, fontos szerepet töltve be. A park egyik fő látványeleme a tórendszer, melynek feltárása, vizuális kapcsolatainak megnyitása szintén elsőrendű feladat.

Az alapszerkezet a fő közlekedési irányokra szervezett, lágy vonalvezetésű úthálózattal és finom terepmozgásokkal játszó zöld szigetekkel operál. A park ezeken a szigetszerűen kialakított zöldfelületeken keresztül egyfajta szűrőszerűen viselkedik, markánsabb kapcsolatot teremtve a Hősök tere és az Állatkerti körút felé. Az úthálózat rendszere keresztülszövi a zöldfelületeket, kiszolgálva a fő közlekedési irányokat, egyben összeolvadva a parkkal. A tereprendezés karakteres elemei a Wünsch-híd alatti mélyítés, az alsó tó és a sétány közötti zöldfelület távlati rendezése, valamint a tórendszer aknáinak eltakarására szolgáló terepjáték. A történelmi múltat idézve, az egykori földalatti pályájának vonalában húzódó zöld sziget hosszanti irányú bemélyítése tervezett, mellyel a jelenleg funkcióját vesztett Wünsch-híd jelenlétét is indokolttá teszi. Az alsó tó menti rézsűfelület kiszélesítésével és a jellemzően gyepes zöld szigetek kialakításával kellemes pihenőfelületek jönnek létre. Az alsó tó és a felső tó találkozása közelében található vízgépészeti aknák takarása finom lejtésű dombokkal lesz megoldva.

Utak, burkolatok
Az úthálózat nagyobb forgalmat lebonyolító fő irányai 4m szélesek. A kisebb összekötéseket megoldó
átkötések szélessége 3 m. A 4 m-es széles útszakaszok mentén padok kerülnek elhelyezésre.

Parkberendezési tárgyak
A felújított parkterületre egyedi tervezésű pad kerül. A tervezett bútor a parkban jelenleg is megtalálható, jellegzetes Városliget típusú pad újraértelmezett válozata.
A Városliget 2010 típusú pad tehát karakterében megtartja a jól bevált, mindenki számára ismert pad szerkezetét, de magán hordozza a jelenkor ideológiai és technológiai sajátosságait is. Egyrészt a környezettudatosság ihlette a pad anyaghasználatát, másrészt pedig a betontechnológia fejlődése.

A pad karakterét adó szerkezete: az egy tömbből álló padláb, valamint az egy-egy darabból álló ülőfelület és háttámla megmarad, kisebb esztétikai és ergonómiai finomításokkal. A padláb anyaga marad beton, de napjaink betontechnológiai lehetőségeit kihasználó formával és felülettel. Az ülőlap és a háttámla anyaga a jelenkorban fontossá vált környezettudatos gondolkozásnak megfelelően és egyben azt hírdetendő újrahasznosított műanyag. A pad két típusban kerül továbbdolgozásra, az első típus megtartja az eredeti színvilágot, míg a másik a műanyagfeldolgozás technológiájából kifolyólag sötét színű műanyagból készül. A tervezési területen 18 db hulladékgyűjtő elhelyezése tervezett a sétányok szélén. A jelenleg meglévő 4 eltérő stílusú helyett egységes hulladékgyűjtő javasolt.

Akadálymentesség
A terület akadálymentes kialakítása alapvető szempont. A közlekedőfelületek lejtése 5%-nál kisebb, anyaga megfelelő.

Növényalkalmazás
A sétányok mentén új fasorok telepítése, a zöld szigetekben a természetes ligeterdőt idéző meglévő szórt állású facsoportok kiegészítése tervezett. Összesen 76 db fa kerül kiültetésre.

Fontos szempont a tó és a környező területek közötti vizuális kapcsolat fenntartása, ezért a területen kerülendő a magas cserjék alkalmazása. A zöld szigetekben a széleit itt-ott kihangsúlyozó alacsony cserjesávok tervezettek, a szigetek egyébként gyepesek. A Nádor-híd és az étterem közelében vizes élőhelyet idéző évelőkiültetés tervezett. A Földalatti régi nyomvonalán a szimbolikus sínpálya megjelenítése évelő növényekkel történik.