Városmajor

A park a XII. kerületben, a Rózsadomb, és a Kis-Svábhegy között elterülő mélyedésben,- a Szilágyi Erzsébet fasor, a Maros utca, valamint a Csaba utca – ölelésében található.

Története:


A park kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy ez a terület az Ördögárok árterülete volt, melyet csak kaszálóként lehetett használni. A történeti források is így említik, egészen 1686-ig, a török uralom megszűnéséig, ezután a katonaság vette birtokba. 1729-ben gróf Daun József Henrik, akkori városparancsnok eladta a területet 3000 forintért Buda városának. Ettől kezdve neveztetett a kert a Város majorjának. Bár sok elképzelés merült fel a terület használatát illetően, a döntés értelmében zöldségtermelő kertészeknek adták ki haszonbérletre. 50 évig folyt a zöldségtermesztés a területen, azonban 1781-ben az ott gyakorlatozó Eszterházy ezred tönkretette a veteményeket, és emiatt valamint a növekvő termesztési és értékesítési nehézségeik miatt kertész elődeink felmondták bérletüket. Buda városa 1783-ban árverésre kínálta fel a Város majorjának nevezett kertet és a körülötte fekvő rétet, valamint néhány hold szántót. Az árverésre azonban nem került sor, mert II. József 1785-ben elrendelte, hogy a kérdéses helyen üdülőkertet létesítsenek. A döntés előzményeként Tallher József már 1783-ban barokk stílusú tervet készített a kor hagyományainak megfelelően, a Város majorjának parkosítására. Ez a terv 3000 facsemete betelepítésével részben meg is valósult. Egyetlen szilfa még most, több mint 200 év elteltével is őrzi e telepítés emlékét. A XVIII. század végére kedvelt kirándulóhellyé válik.


A park igazi fejlődése 1830-ban kezdődik, Kock Antal városi kertész folytatja Tallher József megkezdett fatelepítéseit. Ezzel párhuzamosan az elöljáróság mutatványos bódék felállítását engedélyezte,de a vurstli jelleg nem használ a Városmajor nívójának. A sétányokat elhanyagolják, sürgős feladattá vált a közbiztonság megteremtése. 1873-ban átadják a forgalomnak a Sváb-hegyi Fogaskerekű vasutat, s az általa a parkból kihasított területen a végállomás mellett kertészeti telepet létesítenek. 1890-ben a Fővárosi közgyűlésen sürgetik a Városmajor rendezését.


1910 körül a környék folyamatos fejlődése mellett már tűrhetetlen volt az Ördögárok rendezetlen volta. Elhatározzák a bűzös csatorna, és a vurstlik felszámolását. 1920-ban befedik az ördögárkot, és a területet újból megfelelően parkosítják. Ekkor kerül sor az első játszóterek létesítésére. 1923-ban építik fel Árkay Aladár magyaros-szecessziós stílusú katolikus templomát, amelyet 1935-ben egy újabb modern nagytemplom és harangtorony építése követ. (Ezt fia Árkay Bertalan fejezi be) A Városmajor parkká való teljes átalakítása 1925-től 1930-ig tart Morbitzer Dezső a Fővárosi Kertészet akkori igazgatója irányításával. A második világháború végén, a Városmajor mint a többi park részben szükségtemető, részben szemétlerakó hely lett egy rövid időre. Szerencsére hamar megkezdődött a park sebeinek begyógyítása.


Az évek folyamán a Városmajornak része volt kellemes és kellemetlen élményekben. A kellemetlen élményt a parkból kihasított területek jelentették, itt épült fel a BSE sportcsarnokai, a Városmajori Szabadtéri Színpad is majd később a Városmajori Gimnázium. Kedvező változást jelentett, hogy a Fővárosi Kertészet 100 éves fennállása, valamint a gyermekév alkalmából 1967-ben mintajátszótér létesült a parkban, Dalányi László és Mester Jenő tervei alapján. 1983-ban a park egészére kiterjedő rekonstrukciós terv készült, mivel a növényállomány és a burkolatai nagyon leromlottak. 1984-ben megkezdődött a terület felújítása a Csaba utca és a Szamos utca között. 1990. évben a Fővárosi Önkormányzat megrendelésére a Főkert Zrt. a növényállományról állapotfelvételt készített - külső szakértők bevonásával -, melynek célja az alászorult, beteg, sérült, balesetveszélyes fák felmérése. A fák kivágása csak részben történt meg, a zöld szervezetek tiltakozása miatt. 1999. évben felújításra került a játszótér, korszerű az EU szabványnak megfelelő játszószerek kihelyezésével. 2003-ban megújult az I. világháború tábori vadászok emlékmű környezete, valamint a Maros utca - Csaba utca által határolt zöldterület is. 2005-2006-ban átépítésre került a bekerített labdapálya, cserjetelepítésekre és a kavicsos burkolat részleges felújítására került sor. A Városmajor állaga sajnos évről évre romlik, a park védelme csak a Fővárosi és a Kerületi Önkormányzat hatóságainak, valamint a lakosság összefogásával, együttműködésével képzelhető el, hiszen a fenntartó hatáskörét meghaladja a park nem megfelelő használatából adódó problémák nagyságrendje.

A park fontosabb adatai:
Területe: 102 298 m2.
Pázsitfelület:49 000m2.
Egynyári felület: 206 m2.
Parkfa: 1300 db (1990.évi adat).
Cserjefelület: 14 000 m2.

Nevezetességek:
Városmajori Jézus Szíve Plébánia.
Magyar Tábori Vadászok emlékműve (Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása).
Beethoven szobor (Horvay János alkotása).
Hüvelyk Matyi szobor (Telcs Ede alkotása).
Espejo D' Eugenio szobor (Negrete A. alkotása).

A park megközelítése:
Gyalogosan: a Moszkva tértől a Csaba utca felől.
Tömegközlekedéssel: 59, 61 villamossal a Moszkva térről egy megálló (Nyúl utca).
Gépkocsival: a Maros utca felől.