BP FATÁR ADATBÁZIS ÉS APPLIKÁCIÓ

EGYÉB SZAKMAI TEVÉKENYSÉG

Budapest közterületeit járva sokakban felmerülnek az egyes fákkal, kapcsolatos kérdések: vajon milyen fát látunk, mennyi idős lehet, van-e különleges története, és egyáltalán: mennyit ér az a bizonyos fa? A városi zöldterületekre tervezett családi programok más jellegű kérdéseket vetnek fel: merre vannak játszóterek, esetleg fitnesz- vagy sportpályák?

A BP Fatár applikáció térképes felületén böngészve a szakmai felhasználók mellett az érdeklődő civilek is választ találhatnak a fenti kérdésekre.

A városvezetés és a FŐKERT kiemelt célja, hogy óvja és fejlessze a kezelésében lévő zöldfelületeit, és újakat alakítson ki városszerte, mindezt Budapest polgárainak bevonásával. Nem csupán az új, nagyméretű közparkok létesítése a cél, ugyanennyire fontos a sűrűn beépített városrészek zöldítése fákkal, fasorokkal és kisebb parkokkal. E célok elérésének fontos szakmai eszköze a naprakész fa- és park adatbázis, valamint a folyamatosan biztosított hibabejelentési lehetőség. Ezt a szerepet látja el a BP Fatár applikáció, mely térképes felülettel segíti az eligazodást, az ismeretterjesztést és a tudatos parkhasználatot. Az applikáció a FŐKERT fejlesztésében és a Főváros támogatásával valósult meg.

Mi az a fakataszter és mire jó?

kataszter [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
5. (hivatalos, sajtónyelvi) Azonos csoportba tartozó tárgyakról v. bizonyos foglalkozási ágakhoz tartozó személyekről vezetett nyilvántartás. [forrás: A magyar nyelv értelmező szótára]

A fakataszter a fákra specializált nyilvántartás rendszere. Egyszerre több feladatot lát el, ezek közül a legfontosabbak a vagyonleltár, az adatközlés és a fafenntartási feladatok segítése. A modern, karbantartott fakataszter a faállomány fejlesztésének alapjául szolgál, a fákat érintő döntések elképzelhetetlenek nélküle. A szakmai funkciót kiegészítő, az “egyszerű adatbázison” messze túlmutató feladata a lakosság tájékoztatása, és bevonása a fákat érintő döntések meghozatalába.

A fák esetében a nyilvántartás soha nem lehet naprakész. A fák néhány hét alatt sokat változhatnak, nem beszélve a közterületi viszonyokról, ahol rendkívül sok mindennek vannak kitéve. Ezt, a fakataszter használatánál számításba kell venni. A rendszeres frissítés viszont elengedhetetlen. A FŐKERT jelenleg egy térinformatikai-szakmai alkalmazást használ a fák nyilvántartására, amely lehetővé teszi a gyors adatkinyerést és feldolgozást. Az adatállomány kezelése és karbantartása azonban még így is igen nagy kihívás, mert rengeteg terepi munkát igényel.

Milyen adatokat tartalmaz a BP Fatár?

Az applikáció három fő menüpontjában a fakataszter, a parkkataszter és a helyi védettségű területek adatai érhetők el. Tulajdonképpen ez a „vagyonleltárunk” nyilvános verziója, mely jelenleg a FŐKERT fenntartásában lévő területek, fák és fasorok egy részének adatlapjait tartalmazza, kiegészülve az I., VI., XIII. és XIV. kerületek zöldkataszterével. A fakataszterben jelenleg több mint 138.000 db fa adatlapja érhető el, köztük 100 nevezetes fáé is, melyeknek rövid története is olvasható a felületen. A parkkataszterben a kiemelt fővárosi parkok közel 4.5 millió négyzetméteres zöldterületének 85.000 élő és élettelen objektumával találkozhatunk: a gyepektől a közműveken át, egészen a sakkasztalokig. A 38 felsorolt védett terület mindegyikéről rövid összefoglalást olvasható az adatlapon, részletes leírásuk a FŐKERT honlapjára tovább lépve található. A négy kerület további 3.5 millió négyzetméter zöldfelületével együtt már közel 8 millió négyzetmétert ölel fel az online leltár.

Az applikációban való keresés a menürendszerben, a térképen, vagy akár a saját tartózkodási helyünk GPS jele alapján is lehetséges. A keresés során megnyitható adatlapokon az is látszik, hogy az adott objektum kinek a kezelésében áll, ezt az “adatkezelő” sorban ellenőrizhetik a felhasználók.

A további fejlesztések során a tartalmakat szeretnénk folyamatosan bővíteni, egyrészt kultúrtörténeti értékekkel (pl. nevezetes parkok), másrészt további kerületek fenntartásában lévő fák és parkok adataival. Reményeink szerint a BP Fatár a jövőben fokozatosan le tudja fedni Budapest teljes közterületi zöldfelületi állományát (a mintegy 1 milliós darabszámra becsült közterületi fa megjelenítésével).

Hogyan mérjük fel a fákat?

Minden egyes fáról egyedi fanyilvántartási lap készül. Rögzítjük fafaj nevét (latinul és magyarul), méretei (törzsátmérő, famagasság, koronaátmérő, törzsmagasság), állapota (gyökérzet-, gyökérnyaki rész-, a törzs-, a korona-alap és a korona állapot), pontos helyét (azonosító, utca, házszám, koordináta). Az alap adatokon kívül kezelésre vonatkozó információkat is tartalmaz az adatlap (javasolt egészségügyi kezelés, és sürgőssége, légvezetékek akadályozása, egyéb közművek, stb.), valamint minden faegyedről egyedileg készített, nagy felbontású digitális fénykép is készül.

Miért kell leltározni a fákat?

Az 1991. évi XXXIII. törvény előírja mind a kerületi önkormányzatok mind a Fővárosi Önkormányzat számára a tulajdonleltáruk elkészítését, értékelését, és teljesíteniük kell az előírt adatszolgáltatást is. A tulajdonleltár részét képezik a zöldfelületi elemek, s azon belül a fák.

Azon kívül, hogy mindenki szereti tudni, mije van, miért felelős és mennyi az annyi, a FŐKERTET törvény is kötelezi a vagyonleltár elkészítésére. Az egyszerű nyilvántartási funkción kívül más felhasználási területeken is célszerű lehet egy ilyen adatbázis. Az InfoGarden térinformatikai szoftverben tárolt fakataszterből – ahol a fákon kívül a zöldfelületek egyéb elemeire vonatkozó adatok is megtalálhatóak – adatok exportálhatók más, mérnöki tervező rendszerekbe (pl. AutoCAD), így a tervezésben, üzemeltetésben vagy a beruházások során is hasznos segítséget nyújt a szakembereknek. A civilek számára az általános tájékoztatás lehet hasznos: akár magáncélra (pl. kultúrtörténeti érdekességek), akár a sajtó képviselőinek (pl. egy-egy zöldterület/fa, és kezelője ellenőrzésére).

Mennyit ér egy fa?

Sokszor hallani az érték szót a fákkal kapcsolatban, de ez általában eszmei-, érzelmi- vagy környezetvédelmi értéket jelent, mely pénzben nehezen kifejezhető. Van azonban módszer arra is, hogy konkrét összegszerűséget rendeljünk egy-egy fához. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezzel sosem a fa árát, hanem az értékét fejezzük ki. A pénzben való kifejezés különösen fontos lehet egy esetleges károkozás mértékének megadásához, vagy akár jogi viták rendezéséhez. Attól függően, hogy milyen céllal értékeljük a fát (pl. tűzifaként való értékesítés lehetősége, a lombozat által elnyelt napenergia, faápolásra fordított összeg stb.), sokféle számítást követhetünk. Hazánkban a Magyar Faápolók Egyesülete (MFE) által kidolgozott, Radó Dezső munkáját továbbfejlesztő módszer vált a szakmában elfogadottá. Gyakorlati szemléletű, figyelembe veszi a teljes fa egészségi állapotát, a fajok/fajták dendrológiai értékét, a fa városképi helyzetét vagy épp védettségét, és idős fák esetében is alkalmazható. Az MFE faértékszámítási módszer azon alapszik, hogy egy adott fát hány darab (aktuális alapárú) faiskolaicsemetével lehetséges pótolni, amennyiben kivágásra kerül, vagy jelentős mértékben kárt szenved. A FŐKERT az MFE engedélyével használja fel a módszert fakataszterében és a BP Fatár nyilvános felületén.

A faérték számítás képlete: Faérték = A×B×C×D×E×M, ahol A a faiskolai alapár, B egy korszorzó, C a fa településen belüli elhelyezkedése, D a korona állapot szorzó (EU-s értékelés alapján), E egy általános egészségügyi állapot szorzó (EU-s értékelés alapján), végül M a dendrológiai érték.

Hogyan működik a hibabejelentés?

Amennyiben a felhasználó valamilyen problémát észlel a városban sétálva (pl. rongálás, hiba, veszélyforrás stb.), a BP Fatár applikáción keresztül célzott bejelentést is tehet a fenntartó felé, az egyes elem/objektum adatlapjára lépve, az ott található hibabejelentés gombra koppintva.

Hol érhető el a BP Fatár?

A BP Fatár adatbázis elérhető onlineine IDE KATTINTVA, a BP Fatár alkalmazás ingyenesen letölthető mobiltelefonra, tabletre az iOs App Store és a Google Play áruházakban.

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

ÍME NÉHÁNY TERÜLET AMI A FŐKERT ALÁ TARTOZIK ÉS KIMAGASLÓ FIGYELMET SZENTELÜNK NEKI.
Természetvédelmi területek

Tétényi-fennsík

  • XXII. kerület
  • BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió
  • Természetvédelmi területek
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Tétényi-fennsík A terület kiterjedése: 135,7 hektár Védetté...
Természetvédelmi területek

Merzse Mocsár

  • XVII. kerület
  • BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió
  • Természetvédelmi területek
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Merzse-mocsár A terület kiterjedése: 49,5 hektár Védetté...
Természetvédelmi területek

Naplás-tó és környéke

  • XVI. kerület
  • BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió
  • Természetvédelmi területek
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke A terület kiterjedése: 165,7...
Természetvédelmi területek

Turjános

  • XV. kerület
  • BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió
  • Természetvédelmi területek
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Turjános A terület kiterjedése: 10,9 hektár          Védetté...
Természetvédelmi területek

Hangya utcai feketefenyő

  • XII. kerület
  • BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió
  • Természetvédelmi területek
Helyi jelentőségű védett természeti emlék neve: Hangya utcai feketefenyő Védetté nyilvánítás éve: 1994...
Természetvédelmi területek

Svájci úti bükk

  • XII. kerület
  • BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió
  • Természetvédelmi területek
Helyi jelentőségű védett természeti emlék neve: Svájci úti bükk Az emlékhez tartozó ingatlan...