Hírek, kiemelt

Az egynyári- és évelő virágok útja a tervezőasztaltól a virágágyásokig

Budapest közterületeinek díszérésére a FŐKERT egynyári- és évelő növényeket ültet.

Az egynyári növények tavasztól őszig maradnak a földben, míg az évelő virágok hosszú éveken keresztül díszítenek és fajgazdag ökoszisztémát hoznak létre maguk körül.

Margitsziget Fotó: Bíró András

Az egynyári virágágyások évről-évre történő megjelenítése a háttérben nagy szakmai összefogással, a különböző szakemberek széles körű  együttműködésével tud sikeresen megvalósulni. A FŐKERT keretein belül zajlik a tervezéstől kezdve az egyeztetéseken át a fajtakiválasztás, a növények termesztése, kiültetése, kivitelezése és nem utolsósorban a fenntartás, utógondozás is.

 Már augusztusban kezdetét veszi a folyamatok indító lépése, az egynyári és évelő virágok koncepcióterveinek elkészítése, amelyet a FŐKERT kerttervezői végeznek. A tervezési folyamat során a szakemberek először tanulmányozzák az aktuálisan meghatározott témát, belemélyedve annak formavilágába és jelentéstartalmába. Alaposan vizsgálják a társművészeteket, az építészetet, az iparművészetet és a festészetet is.

Az alapkoncepció a tervezési munkálatok során a főváros kiemelt pontjain található virágágyak egységbe foglalása. Az egységet azonban nem a formák vagy a színek egységesítésével lehet megteremteni, mivel a különböző helyszíneken és a különböző környezetben (parki környezetben gyepfelülettel, forgalmas csomópontokban pedig aszfaltburkolattal határolva) elültetett más-más virágágyi formák ezt nem teszik lehetővé. Viszont mint minden kertépítészeti alkotás, úgy az egynyári virágágyak is ezerféle hangulatot, érzést közvetítenek, amelyek szerencsés esetben egyeznek a tervezői szándékkal.

Bem tér Fotó: Bíró András

A tervek egy előre meghatározott alapgondolatot követve születnek meg. A tervezés során érdekes és izgalmas kérdés, hogy ezt az alaphangulatot, mondanivalót mivel lehet elérni.

Idén a virágágyak tervei a nemzeti összetartozás jegyében készültek. A tervezők az egyes virágágyakban a színkompozíciók meghatározásánál elsősorban a nemzeti jelképeink, örökségeink színvilágának, motívumainak visszaadására törekedtek:

I. kerület Bermuda terelő – Mátyás templom tornya

I. kerület Clark Ádám tér – János vitéz

I. kerület Erzsébetkirályné szobor – magyar hímzés

I. kerület Európa liget – májusfa

I. kerület Vérmező – szőlőfürt

II. kerület Bem József tér – Szabadság híd

II. kerület Margit-híd budai hídfő – Rubik kocka

V. kerület Deák Ferenc tér – népi motívum

V. kerület Eötvös tér – Szent Korona

V. kerület Széchenyi tér – hajfonat

V. kerület Városháza I. udvar – naplemente

V. kerület Városháza II. udvar – csodaszarvas

VI. kerület Kodály Körönd – Duna World – Magyar televíziós csatorna

VI. kerület Oktogon – Majzik háromszög

VIII. kerület Csibészke – Kockásfülű nyúl

VIII. kerület János Pál pápa tér – magyar díszviselet

IX. kerület Boráros tér – hajfonat

XI. kerület Bocskai út – magyar hímzés

XI. kerület Feneketlen tó – Pesti Vigadó épületének motívumai

XI. kerület Gellérthegy 1. ágy – Hortobágyi Nemzeti Park

XI. kerület Gellérthegy 2. ágy – Balaton

XI. kerület Kosztolányi Dezső tér – matyó hímzés

XII. kerület Jakobinusok tere – margaréta

XIII. kerület Margitsziget Casino – Magyar népmesék

XIII. kerület Margitsziget, Pest-Buda emlékmű – húsvéti tojás

XIII. kerület Margitszigeti kolostor romjai – Tihanyi Levendula Fesztivál

XIII. kerület Margitsziget szökőkút – Mohácsi busójárás

XIII. kerület Margitsziget Termál pacsnik – Hazai méztermelés

XIII. kerület Margitsziget Elosztótér – termálvíz

XIII. kerület Margitsziget Nagyrét – magyar szürke szarvasmarha

XIII. kerület Margitsziget szabadtéri színpad – Keleti pályaudvar

XIII. kerület Szent István park – magyar népi motívum

XIV. kerület Széchenyi fürdő – margaréta

XIV. kerület Szépművészeti Múzeum – Szent István tér

XIV. kerület Városliget Vajdahunyad – magyar népi motívumok

A módszer, amely szerint a tervezők a virágágyak kialakításakor egy meghatározott témakört vesznek figyelembe. A tervezés során követhető irányvonalat biztosít. Ezáltal a virágágyak szépen összeválogatott növény együtteseket alkotva jelentéssel gazdagodnak.

Ősszel kerül sor arra a műhelymunkára, ahol a FŐKERT szakemberei meghatározzák a mintázathoz kiültetendő fajokat, fajtákat, majd kiszámolják a szükséges darabszámot.

Az alapanyag megtermesztése a Társaság Keresztúri telephelyén történik. Januártól folyamatosan érkeznek a magok. A termesztés technológiai terv mentén zajlik. Vannak hosszú tenyészidejű fajok, melyeket már januárban el kell vetni és van olyan gyorsan fejlődő faj aminek elég a tervezett ültetés előtti hónapban vetni a magját, mint például a bársonyvirág. A cél hogy május elejére egyszerre ültetésre kész állapotú legyen az összes virágpalánta.

Margitsziget Fotó: Bíró András

Ekkor már a telephelyen gőzerővel zajlik a „kikészítés”. Kinn a parkokban pedig az ágyak előkészítése, a tervek szerinti kitűzés, leszállított egynyáriak elültetése, beöntözése.

Fenntartás szempontjából az egynyári felület a legnagyobb munkaóra igényű zöldfelületi elem. Összehasonlítva a pázsitfelület fenntartásával körülbelül olyan 12, 14-szeres szorzót jelent.

A kiszedett egynyáriak bekerülnek a komposztáló telepre ahol majd egy hosszabb folyamatot követően komposzt formájában vissza kerül a parkba a szerves hulladékként.

Budapesten idén az egynyári virágok 10 %-át váltjuk fel évelő virágokra, jövőre pedig újabb 20%-kal bővítjük az évelő virágágyásokat.

Ez azért is nagyon fontos, mivel a változatos, fajgazdag évelő virágágyak kedvező feltételeket teremtenek különböző élőlények számára, elsősorban a rovarfajoknak, amelyek jelenléte biztosítja a biodiverzitást, elősegíti az ökoszisztéma fenntartását.  

Az évelő termesztés a FŐKERT stratégiájában is egyre nagyobb teret nyer. Jellemzően a saját termesztésű évelő növényeinket a megújuló parkjainkba telepítjük, de az idei évtől az egynyári virágágyakat is felülvizsgáljuk és fokozatosan váltunk és évelő ágyakat tervezünk.

A biodiverz évelőágyások kialakításánál a hagyományos foltokban történő tervezés nem támogatható. Az adott területen a növényeket úgy kell egymáshoz képest elhelyezni, hogy a kiültetés minél természetesebb hatású legyen. Egy vadvirágos réten nem egyenrangú foltokban, mintákban, hanem keveredve jelennek meg a növények. Bizonyos fajok szoliterként vagy kisebb csoportokban növekednek, míg mások nagy összefüggő felületeket alkotnak az élőhelyükön. A természet megfigyelésével és a különböző taxonok (élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportja) habitusának egybevetésével az évelők csoportokba oszthatóak. Tervezéskor ezeket az egyes csoportokat különböző módon kell egymáshoz képest elhelyezni.

A FŐKERT által alkalmazott ökologikus évelők kiültetése fajgazdag társulások. Komoly kihívást jelent a sokféle fajtájú évelő növény egyidőben történő beszerzése, ezért úgy döntöttünk, hogy saját évelő termesztésbe vágunk bele.

Ennek hátteréül idén alakítjuk ki évelő anyatelepünket. Itt a dugvánnyal és a tőosztással nevelhető évelők szaporítóbázisa alakul ki.

Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy egynyári vagy évelő növényt alkalmazunk nagyon sok tényezőt kell mérlegelni, hiszen a két típusú növény más és másban jó. Az egynyári virágok öt hónapig ugyanazt a képet mutatják, színnel teli, ünnepélyes hatást keltenek, ezzel szemben az évelő virágágyak jóval természetesebb hatásúak, nem annyira színpompásak, viszont 12 hónapig díszítenek és változatos képet mutatnak.

Margitsziget – évelő virágágyás Fotó: FŐKERT

 

FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megosztás

Tulajdonos