Az erdőtagokon belül az invazív fehér akác (Robinia pseudoacacia) az uralkodó. Köztük őshonos nyárfajok (Populus spp.) növekednek. Néhol az erdő felnyílik és kisebb rétek veszik át a fáktól a főszerepet. Ezek között egészen jó állapotú homoki gyepek kezdenek viszaalakulni, melyben már az ilyen élőhelyekre jellemző csenkeszfajok is megjelentek. További fátlan részek jellemzőek a terület alatt áthaladó MOL gázvezeték védőzónájában is, amelyet nyíltan kell tartani a biztonságos üzemelés miatt. A fával borított területeken gazdag cserjeszint növekszik. A sűrű növényzet az énekesmadaraknak nyújt megfelelő táplálkozó-, búvó- és fészkelőhelyet. Jellemző fajok a védett házi és mezei veréb (Passer domesticus, P. montanus) valamint a rigófélék.

A földutak mentén az összes erdőrész könnyedén megközelíthető autóval, ami csekély emberi jelenléttel párosul. Ez a két tényező sajnos kedvez az illegális szemétlerakásnak, mely mindenütt tetten érhető. A hulladéklerakáson kívül az akác gyors és erőteljes térnyerése az, amely az őshonos növényállományra veszélyt jelenthet, sőt a környező kertekben is gondot okozhat, ugyanis a laza talajban gyökérsarjak segítségével igen gyorsan terjed, kiszorítva minden mást maga körül.