Terület:
56560 m2
Története:
A II. János Pál pápa teret egykor Baromvásár-tér, Széna-piac és Újvásártér néven ismerték. Itt épült Pest első Gázgyára, mely ma már műemlék. 1902-ben Tisza Kálmánról nevezték el és parkosították Räde Károly tervei szerint. 1911-ben a Luther utcánál megépült a Városi – mai nevén Erkel Színház. 1946-ban kapta meg mai nevét. Főtengelyébe épült 1960-ban a Pártház halottainak emlékműve, melyet 1992-ben elbontattak és a nagytétényi szoborparkba szállítottak. Üresen maradt helyét kutyák és gördeszkázó gyerekek vették birtokba. A játszótér eredetileg 1967-ben készült – kísérleti játszótérként – Hetessy Józsefné tervezte. Az akkori idők korszerű játékain ügyesedhettek a gyerekek, volt vizes játszótér, a játékkölcsönzőből kerékpárt, labdát, kisautót kölcsönözhettek a gyerekek. Működött a kölcsönző épületben a nyilvános WC, rossz időre esőtető is volt. Az 1996-os felújítás Komlósné Hlatky Katalin tervei szerint készült, felhasználva a park meglévő növényzetét, és megtartva a labdapályát. Korszerű játszóvárak, csúszdák, mászókák és állatfigurás vizes játszótér épült. A vízköpő figurák tervezésénél és építésénél Horváth Gábor működött közre. A teret határoló fasorok zöldjuharok, egy szép ezüstjuhar díszít a középső körben. Valószínűleg nőtt fa, de formája, mérete imponáló. Az emlékmű helyén a vattázó nyárfák az egész környéket beterítik. A park fasorai is zöldjuharok, a Népszínház utca felöl hársakat, szivarfát, bálványfát, vadgesztenyét is találunk. A játszótéren idős csörgőfák és nagy platánok vegyülnek ostorfákkal. Érdekesség, hogy 1969-ben itt készített először parkhasználati vizsgálatot dr. Radó Dezső. A 4. Metró építése kapcsán a tér Népszínház utca felőli részén, ahol a botanikailag értékes növényállomány van, állomást és aluljárót terveztek, a park rovására. 2011-ben II. János Pál pápa térre nevezték át. 2014-ben a FŐKERT Mérnökiroda Kft. tervei alapján a park teljesen megújult.
