Helyi jelentőségű védett természeti emlék neve:
Kőérberki szikes-rét
Védetté nyilvánítás éve:
1982
A terület kiterjedése
44.7 hektár
A természeti emlék megközelíthetősége:
A terület három különálló területrészből tevődik össze, melyeket aszfaltozott utak választanak el egymástól. Az egyes területrészeket a Kőérberki út, a Gyógyvíz utca, az Egérút és a Balatoni út felől lehet a legkönnyebben megközelíteni.
Ismertető:
A terület a XI. kerületben található, a főváros környékének utolsó megmaradt szikese, ez adja legfontosabb természeti értékét. Kialakulása elsődlegesen a felszínhez közeli, glaubersós talajnak köszönhető. A környékre települt ásványvíz kutak védőterületeként maradhatott fent ez a természetföldrajzilag igen különleges és értékes terület. Ezen a vidéken nyerik a Hunyadi jános keserűvizet, mely világviszonylatban is egyedülálló összetétellel rendelkezik. A vízben oldott ásványianyag mennyisége eléri a 3000 mg/l-t. A megmaradt szikes kerítéssel van körülvéve, nagy forgalmú utak határolják. A bekerítettség ellenére több irányból is szabad a bejutás, annak ellenére, hogy a védetté nyilvánító Fővárosi Önkormányzat a látogatást csak engedély megkérése mellett teszi lehetővé. Régen a rétet legeltették, ma a korlátozásoké és az állatok számára kevésbé alkalmas helyi vízkészlet miatt inkább kaszálják, de nem mindenhol. Az északi részen spontán felnövekedett illetve részben telepített nyaras található. A szabályozott vizesárkok mellett több helyen alakultak ki kisebb nádasok, a mélyebb részeken pedig időszakos vízállások és mocsárrétek jelentek meg. Szikfoltok csupán a nagy nyári aszályok idején, a csatornák mentén válnak láthatóvá. Fásszárú növényzet magán a szikes réten alig van, ugyanis a speciális talaj miatt a fák nem tudnak tartósan megtelepedni és a szukcessziós folyamatokat beindítani. A területen a kutak között betonlapokból álló járdák találhatók, más út és ösvény nincs a réten. A Balatoni út túloldalán a rétek folytatódnak, de ezek már nem élveznek törvényes oltalmat. Itt találhatók az Apenta ásványvíz kútjai.
Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása:
- keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium): kb. 200 tő (Az állomány a védett terület legmélyebb pontján, a Kőérberki úthoz közel található.)
- mocsári kosbor (Anacamptis laxiflora): kb. 300 tő (Az állomány a védett terület legmélyebb pontján, a Kőérberki úthoz közel található, a keskenylevelű gyapjúsás-populációval egy helyen.)
- nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale): kb. 500 tő (A terület középső részén, a kutak környezetében elszórva)
Egyéb nem védett, de fővárosi viszonylatban ritka növényfajok:
- magyar sóvirág (Limonium gmelini): kb. 2000 tő (A fajnak ez az egyetlen ismert budapesti élőhelye.)
- sziki őszirózsa (Aster tripolium): kb. 5000 tő (Főként a vizesárkokban tömeges)
- sziki útifű (Plantago maritima): kb. 200 tő (Vizesárkok oldalában)
- sziki pozdor (Scorzonera cana): kb. 300 tő (Vízesárkok oldalában)
Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük:
- zöld levelibéka (Hyla arborea):
- kecskebéka komplex (Pelophylax kl. esculentus):
- zöld varangy (Bufo viridis):
- vízisikló (Natrix natrix),
- Madarak esetében elsősorban a jelentősebb költőfajok kerültek felsorolásra:
- vörös vércse (Falco tinnunculus): a területen nem fészkel, de több példány egész évben rendszeresen bejár a területre táplálkozni
- egerészölyv (Buteo buteo): Az Egérút közelében található facsoportban rendszeresen költ 1 pár
- bíbic (Vanellus vanellus): Vizesebb években alkalmi költőfaj
- sárszalonka (Gallinago gallinago): Csapadékosabb években a melyebben fekvő időszakos vízállásokon vonulási időszakban rendszeresen megjelenik.
- fekete rigó (Turdus merula): Rendszeres költőfaj; állandó; évente 1-2 pár költ a területen
- fülemüle (Luscinia megarhynchos): Rendszeres költőfaj; vonuló; évente 1-2 pár költ a területen
- cigány csuk (Saxicola torquata): Rendszeres költőfaj; vonuló; évente 1-2 pár költ a területen
- barátposzáta (Sylvia atricapilla): Rendszeres költőfaj; vonuló; évente 1-2 pár költ a területen
- kisposzáta (Sylvia curruca): Rendszeresen megfigyelhető a területen, vonuló; 1-2 pár feltételezhetően minden évben költ a területen.
- mezei poszáta (Sylvia communis): Rendszeresen megfigyelhető a területen, vonuló; 1-2 pár feltételezhetően minden évben költ a területen.
- énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris): Rendszeres költőfaj, vonuló; évente 2-3 pár költ a területen
- tengelic (Carduelis carduelis): Rendszeresen megfigyelhető a területen, állandó; a védett részen valószínűleg nem költ, csak a környező fás területeken.
- zöldike (Carduelis chloris): Rendszeresen megfigyelhető a területen, állandó; a védett részen valószínűleg nem költ, csak a környező fás területeken.
- nagy őrgébics (Lanius excubitor): A területen rendszeresen áttelel 1 példány. A város budai oldalának egyetlen rendszeres nagy őrgébics-telelőhelye a szikes rét.
- tövisszúró gébics (Lanius collurio): Rendszeres költőfaj; vonuló; évente 1-2 pár költ a területen
- sárgarigó (Oriolus oriolus): Rendszeresen előfordul a területen tavasztól őszig; feltételezhető, hogy a védett rész északi felén található nyaras foltban rendszeresen fészkel