Kiemelt zöldterületek
XI. kerület

Rupp-hegy

Email
fokert@fokert.hu
Cím
Rupphegyi út, Budapest
Telefon 1
Telefon 2
Kulcsszó
TERMÉSZETVÉDELMITERÜLETEK
Fasor
Ivókút
Játszótér
Kutyafuttató
Park
Természetvédelmi területek

Helyi jelentőségű védett természeti emlék neve:

Rupp-hegy

Védetté nyilvánítás éve:

1977

A terület kiterjedése

7.8 hektár

A természeti emlék megközelíthetősége:

A XI. kerületi védett terület a legkönnyebben a Törökbálinti út és a Gazdagréti út találkozásától közelíthető meg, ahonnan az Ördögoromi út vezet a hegy keleti sarkához. Északról a az Irhás árokról nyíló Ördögoromi lejtőn keresztül, míg délről a Rupphegyi köz és a Spanyolrét utca segítségével érhető el.

Ismertető:

A terület a Csiki-hegyek dolomitvonulatának legkeletibb tagja. A hegy környékére jellemző a szinte teljes mértékű beépítettség. Ennek ellenére a főváros azon kevés területeinek egyike, amelyen még szinte teljes épségében megmaradt a természetes növénytakaró. Ezt több neves kutató is észrevette, elsőként Pénzes Antal szorgalmazta védettségét 1942-ben. A Rupp-hegy a jelen Budapestjének egyik leggazdagabb természetvédelmi területe, melyet jól jelez, hogy a védett növények száma megközelíti a 40-et.

Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es növényfajok és számolt vagy becsült mennyiségük felsorolása

  • borzas szulák (Convolvulus cantabrica): kb. 30 tő
  • kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis): kb. 50 tő (főként a nyugati oldal meredek sztyeprétjében)
  • fürtös homokliliom (Anthericum liliago): kb. 100 tő
  • pézsmahagyma (Allium moschatum): kb. 200 tő
  • árlevelű len (Linum tenuifolium): kb. 300 tő
  • borzas vértő (Onosma visianii): kb. 30 tő
  • budai berkenye (Sorbus semiincisa): 4-5 tő (a keleti oldalon futó sétaútszakasz mentén)
  • fehéres csüdfű (Astragalus vesicarius): kb. 50 tő (főként a nyugati oldal meredek sztyeprétjének felső részén)
  • nagy pacsirtafű (Polygala major): kb. 30 tő (a terület egyik középső, sétaút mellett található zárvány-gyepében)
  • tarka imola (Centaurea triumfettii): kb. 100 tő
  • bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla): kb. 200 tő
  • csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima): kb. 200 tő
  • nagyezerjófű (Dictamnus albus): kb. 100 tő
  • apró nőszirom (Iris pumila): kb. 500 tő (főként a hegy gerincén futó sétaút mentén)
  • sárga koronafürt (Coronilla coronata): kb. 100 tő
  • leánykökörcsin (Pulsatilla grandis): kb. 50 tő
  • vetővirág (Sternbergia colchiciflora): kb. 200 tő (főleg a sétautak mentén fák alatt találhatók, az egyes tövek csak kivételesen ritka esetben virágoznak)
  • selymes peremizs (Inula oculus-christi): kb. 50 tő
  • bíboros kosbor (Orchis purpurea): kb. 70 tő (főként a déli kitettségű karszbokorerdőben)
  • fehér madársisak (Cephalanthera damasonium): kb. 60 tő
  • piros madársisak (Cephalanthera rubra): kb. 20 tő (főként a hegy gerincén futó sétaút mentén, karszbokorerdő-foltok aljnövényzetében)
  • gérbics (Limodorum abortivum): kb. 60 tő (főként a hegy gerincén futó sétaút mentén, karszbokorerdő-foltok aljnövényzetében)
  • széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine): kb. 30 tő (főként a hegy gerincén futó sétaút mentén, karszbokorerdő-foltok aljnövényzetében)
  • kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla): kb. 30 tő (főként a hegy gerincén futó sétaút mentén, karszbokorerdő-foltok aljnövényzetében)

A hegy alapkőzetét főként dolomit, illetve kis részen porózus szarmata mészkő, keleti oldalán köves, márgás lejtőhordalék alkotja. Az alapkőzeten rendzina talajt találunk, míg a nyugati oldal hegylábi részein barna erdőtalaj alakult ki. A hegy botanikai értéke a dolomit alapkőzettel, illetve a változatos növénytársulásokkal van összefüggésben. Zoológiai értéke – elsősorban kis mérete miatt – elmarad a botanikaitól, de a vegetáció kedvező állapota miatt, elsődlegesen a makrogerinctelen fauna gazdagnak mondható.

Védett és fokozottan védett, ill. Natura 2000-es állatfajok és számolt vagy becsült mennyiségük:

 

  • Dunántúli kékfutrinka (Carabus germari): szórványos
  • szarvasbogár (Lucanus cervus): ritka
  • kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus): szórványos
  • rezes futrinka (Carabus ullrichii): szórványos
  • nagy hőscincér (Cerambyx cerdo): ritka
  • kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne): ritka
  • farkasalmalepke (Zerynthia polyxena): ritka
  • fecskefarkú lepke (Papilio machaon): gyakori
  • gyászlepke (Nymphalis antiopa): ritka
  • nagy rókalepke (Nymphalis polychloros): ritka
  • nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis): gyakori
  • platinabagoly (Apamea platinea): ritka
  • erdei béka (Rana dalmatina): ritka
  • fali gyík (Podarcis muralis): gyakori
  • pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri): szórványos, de stabil állománya él a hegyen
  • zöld gyík (Lacerta viridis): szórványos
  • Madarak esetében elsősorban a jelentősebb költőfajok kerültek felsorolásra:
  • egerészölyv (Buteo buteo): rendszeresen megjelenő vendég, az év bármely hónapjában megfigyelhető a területen. Kis kiterjedése miatt a Rupp-hegyen nem költ
  • karvaly (Accipiter nisus): 1 pár költése évek óta valószínűsíthető a területen
  • vörös vércse (Falco tinnunculus): rendszeresen megjelenő vendég, az év bármely hónapjában megfigyelhető a területen. Nem fészkel a Rupp-hegyen
  • nagy fakopáncs (Dendrocopos major): állandó; évente rendszeresen költ 2-3 pár
  • zöld küllő (Picus viridis): állandó; évente rendszeresen költ 1-2 pár
  • vörösbegy (Erithacus rubecula): állandó; évente rendszeresen költ 5-6 pár
  • fülemüle (Luscinia megarhynchos): vonuló; évente rendszeresen költ 4-5 pár
  • fekete rigó (Turdus merula): állandó; évente rendszeresen költ 6-8 pár
  • énekes rigó (Turdus philomelos): vonuló; évente rendszeresen költ 2-3 pár
  • barátposzáta (Sylvia atricapilla): vonuló; évente rendszeresen költ 4-5 pár
  • kisposzáta (Sylvia curruca): vonuló; évente rendszeresen költ 1-2 pár
  • csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita): vonuló; évente rendszeresen költ 4-5 pár
  • széncinege (Parus major): vonuló; évente rendszeresen költ 10-12 pár
  • kék cinege (Parus caeruleus): vonuló; évente rendszeresen költ 2-3 pár
  • barátcinege (Parus palustris): vonuló; szinte minden évben költ 1-2 pár
  • csuszka (Sitta europaea): vonuló; évente rendszeresen költ 4-5 pár
  • erdei pinty (Fringilla coelebs): vonuló; évente rendszeresen költ 6-8 pár

A hegy általános természeti állapota kielégítő, mely jelzi viszonylagos elzártságát: a kirándulóforgalom szerénynek mondható, elsődlegesen a környéken lakók kedvelt célterülete, mivel városi viszonylatban kevesen ismerik.

Egyre erősödő negatív tényező azonban az engedély nélkül végzett terepbicklizés, mely a területen található érzékeny növénytársulások számára komoly veszélyt jelent. A taposás nyomai sajnálatos módon sok helyen láthatók, főként a gyepterületeken.

Az elmúlt években sajnálatos módon több negatív tényező is terhelte a területet. Egyrészt a Rupphegyi köz és az Örkény István utca találkozásához közel egy többszintes épületet kezdtek el építeni 2012-ben. A telek északi része közvetlenül határos a védett résszel, ahol néhány tő virágos kőrist is kivágtak az építők. Egyúttal lezárták a közvilágítással ellátott Rupphegyi közt, ami nehezen megközelíthetővé tette a déli oldalt. Megjegyzendő, hogy így a terület látogatottsága erről az oldalról majdnem megszűnt, ami hosszú távon kedvez a természet védelmének. A közelben felhúzott épület azonban tájképileg sokat rontott a hegy környezetén. Másrészt az északi oldalon található Ördögoromi lejtő mentén helyi lakosok sittel és földdel megerősítettek egy magasabban fekvő kocsibeállót, melynek következtében az ide hordott anyag egy részét beborították a védett erdőbe, melynek többszáz négyzetméteres területe gyakorlatilag megsemmisült. Az erdészeti hatóság az elkövetőt megbírságolta és az eredeti állapot helyreállítására kötelezte, de a kedvezőtlen viszonyok megszüntetése mind a mai napig nem történt meg.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja a hegylábi részen néhány évvel ezelőtt 10 darabos odútelepet alakított ki, melyet rendszeresen ellenőriz és karbantart.

2013-ban pedig ugyanezen szervezet a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával 5 táblából álló tanösvényt létesített a védett terület kiépített sétaútja mentén.

Olvass tovább
Összes bejegyzés
FŐKERT Nonprofit Zrt.
Társaságunk mai szervezeti formáját 1962-ben nyerte el, amikor a három budapesti kertészeti vállalatot: a Fővárosi Kertészetet, a Virágtermesztő és Értékesítő Vállalatot és a Budapesti Parképítő Vállalatot egyesítették. Társaságunk 2007. július 1-jétől nonprofit gazdasági társaságként működik.nA Fővárosi Kertészet a Budapesti Városigazgatóság Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BVH Zrt.) tagjaként üzemel, mely 100%-ban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll.nnA Fővárosi Kertészet mai fő tevékenysége a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal megbízásából, a BVH Zrt. felügyelete alatt a parkfenntartási szolgáltatás. Társaságunk Budapest területén évente mintegy 5.900.000 m2 kiemelt zöldterületen végez zöldterületi fejlesztési és fenntartási tevékenységet. A gondozásunk alá tartozik 32.000 db fasori fa és ~ 100.000 db parkfa. A parki növények ápolásán túl, társaságunk gondoskodik a játszóterek, sportterek fenntartásáról, a szökőkutak, ivó kutak folyamatos karbantartásáról. A kiemelt zöldterületek fenntartásán túl feladatunk a fő és tömegközlekedési utak melletti zöldsávok, valamint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok kaszálása is. A Fővárosi Önkormányzat kezelésébe tartozó természetvédelmi (403.000 m2) és erdőterületek (1.270.000 m2) gondozását is társaságunk végzi.