Terület:
98000 m2
Fekvése:
Krisztinaváros egyik része Budapest XII. kerületében, amelyet a Szilágyi Erzsébet fasor és a Maros utca határol.
Története:
Valamikor az Ördögárok árterülete volt, amit kaszálóként hasznosítottak. 1729-ben Daun Henrik városparancsnok 3000 forintért eladta Buda városának, ettől kezdve a Város majorjának nevezték.
1731-től 50 esztendeig zöldségkertészek művelték. 1783-ban árverésre bocsátotta a város, de II. József 1785-ben elrendelte, hogy üdülőkert létesüljön területén. Tallher József ugyanebben az esztendőben készített terve szerint 3000 facsemete telepítésével 1787-ben kezdődött a park létesítése, melynek emlékét néhány megmaradt szilfa őrzi. A XVIII. század végén már kedvelt kirándulóhely volt.
A XIX. század elején, 1822-ben kelt leírásból (Schams Ferenc) tudhatjuk, hogy nagy ünnep volt a május elseje, mikor zenés felvonulást rendeztek a tavasz ünneplésére.
Később a városi elöljáróság mutatványos bódék felállítását engedélyezte, ami a park leromlását vonta maga után.
1830-ban Köck Antal városi kertész tovább építi a parkot. A XIX végén – talán a vurstli jelleg miatt – a park állapota és a közbiztonság romlik.
1871-ben készül az első térkép a parkról. 1873-ban a Sváb-hegyi Fogaskerekű Vasút végállomása épül itt, ekkor létesül a faiskola is.
Az 1800-as évek végén még sok mulatóhelyet, kocsmát találunk, köztük a híres „Majomhoz” címzettet.
Gyakran okoz bosszúságot a kiöntő Ördög-árok. A városatyák sürgették is a rendezetlen állapot felszámolását, végül 1920-ban kerül sor az Ördög-árok lefedésére és felette a parkosításra.
A huszadik század második évtizedében kezdődött a katolikus templom építése Árkay Aladár és fia Bertalan tervei szerint a Major déli részén. 1923-ban készült el a kistemplom, majd 1935-ben a modern plébániatemplom a különálló harangtoronnyal. Az épület-együttes kiemelkedő építészeti alkotásként vonult be az építészettörténetbe.
Buda ostroma alatt szükségtemető és szemét lerakóhely volt, de hamarosan megindult a romeltakarítás. Sajnos a park tekintélyes részét kihasították sportlétesítmények, a gimnázium és szabadtéri színpad helyfoglalásai.
Beépült a Városmajor utca, egyik első villa a Barabás villa volt, mely ma kulturális központ, kertje látogatható (tervező: Garten stúdió).
1967-ben a Gyermekév alkalmával minta-játszótér épül Dalányi László és Mester Jenő tervei szerint, sajnos ez az idők folyamán leromlott. Korszerűsítése – a kutyák elleni kerítés építésével együtt 1998-ban készült el Csorba Vera és tervei szerint. korszerű játszószerek, vizes játszótér épült, újraéledt a korábbi játékkölcsönző, mint parkőr épület és raktár.
A parkban állt Hüvelyk Matyi szobra (Telcs Ede 1933), és Espejo D. Eugenio bronzszobra, míg el nem lopták. Az utóbbit újramintázva 2001-ben állították fel, Hüvelyk Matyi kőből kifaragva helyre lett állítva.
Az első világháború tábori vadászainak állít emléket Kisfaludi Stróbl Zsigmond műve (1940). A park északi végén Horvay János Beethoven szobrát láthatjuk (1932) szépen kiültetett virágos parcellában.
A befedett Ördög-árok nedves környezetet biztosít, sok kőris, szil, fűzek és égerfák is megélnek. A növényzetben jellemző a sok vadgesztenye, ostorfa, legidősebb famatuzsálem templom előtti Pannon kőris. Néhány gyakoribb örökzöldet is találunk, a héttörzsű júdásfa pedig egyedülálló példány a Szilágyi Erzsébet fasori rézsűn. Itt láthatjuk a kőzetbemutatót is, mely lávasziklákat mutat be. A XVIII. század elején állították az „ Ecce homo” szobrot. A Budapest Körszálló tetejéről is érdemes lenézni a Városmajorra, különösen tavasszal, mikor még nem záródnak össze az öreg fák lombjai.
