Ikertörzsű tulipánfa – Liriodendron tulipifera

Botanikai leírás: Az amerikai tulipánfa a liliomfa-virágúak rendjébe tartozik. 15–30 m-re fejlődő, hosszú életű fa, egészen sajátos, minden más fától eltérő alakú levelekkel (stilizált tulipánforma). A levéllemez csaknem egész a levélválltól párhuzamos szélű, négykaréjú, csúcsa szélesen levágott, kicsípett. Levelei 10–15 cm hosszúak, 12–20 cm szélesek, ősszel gyönyörű aranysárgára színeződnek. Levélnyele igen hosszú, 10–12 cm. A fiatal fák koronája még keskeny kúp alakú, később sem lesz nagyon széles, inkább vaskos, oszlopszerű, sudaras koronájú. Hajtásai beérve vöröslők, rügyei oldalirányból lapítottak, a kérge szürke vagy narancsbarna. A magányosan álló, tulipánszerű, felálló virágok 6–8 cm szélesek. Termése érdekes kihegyezett tobozszerű tüszőcsokor (terméscsoport), ami ősszel, érés után, hosszirányban leváló szárnyas pikkelyenként hullik a földre. Az aszmag 2,5–3,5 cm-es. A hatszirmú, kívül zöldessárga, belül aranysárga virágok közelről igen szépek lennének, mivel azonban a teljes kilombosodás után, júniusban nyílnak, belevesznek a koronába, így alig lehet őket észrevenni.

A faj érdekességei: A faj botanikai külön- legességnek számít. A csavarvonalban elhelyezkedő virágtakaró levelek, a fenyők tobozvirágára emlékeztető porzó- és termés-levelek, egészen ősi bélyegek. Virágai a legegyszerűbb virágszerkezetek közé tartoznak, amelyekből a zárvatermők kifejlődtek.  Mintegy 300 éve ültetik Európában. Magjai 4–7 éven át életképesek, de csírázási százalékuk alacsony, ezért jobb a növényt dugványról szaporítani. Ágai törékenyek. Leveleit a könnyű szellő is lebegteti, rezgeti – innen származik a „nyár” – elnevezése. Virága otthonában vonzza a kolibrikat és a pillangókat, melyek beporozzák; virága enyhén allergén.

Egyéb elnevezései: sárga-nyár, tulipán nyárfa.

További érdekességei: A nemzettség neve lyra alakú leveleire (a görög „leirion” – Lily és a „dendron” – fa – szóból tevődik össze), fajneve tulipánszerű virágaira utal („tulipifera”- azt jelenti, hogy tulipán-hordozó).

Liriodendron tulipifera az Alsó-Opera táblában, 2011

Liriodendron tulipifera az Alsó-Opera táblában, 2011

Eredeti élőhelye Észak-Amerika Indiana, Kentucky, Tennessee keleti része. , ,  államok hivatalos fája. Már az 1680-as évek végén, pompás fa néven ismert „White wood” – fa széles körben elterjedt. Ma az egyik leg-nemesebb fa Amerikában, igen kedvelt, hosszan, tökéletesen egyenes törzse miatt, ezért a nyugati államokban egyben fenyőpótló is. Az élőhelyén gyorsan növő fa érett magassága általában 36 méter. Az Appalache-hegység „szűz” erdeiben azonban már találtak 50 méteres, 300 évnél idősebb példányokat is. 20 éves korában elérheti az 15 méteres magasságot. Hazájában a vadon élő állatoknak késő ősszel és télen fontos élelmiszert jelentő fa. A fehérfarkú szarvas gyakran böngészi a gallyait. Magvait eszik a fürjek, a lila pintyek,  a nyulak, a szürke mókusok és a fehér lábú egerek.

10,2

A tulipánfa különleges virága (1)

 

10,3

Őszi lombszíne (1)

 

10,4

Tobozszerű terméscsoportja (1)

 

A nevezetes tulipánfa törzse, 2020 (1)

A nevezetes tulipánfa törzse, 2020 (1)

A faj érdekességei: A faj botanikai különlegességnek számít. A csavarvonalban elhelyezkedő virágtakaró levelek, a fenyők tobozvirágára emlékeztető porzó- és termés-levelek, egészen ősi bélyegek. Virágai a legegyszerűbb virágszerkezetek közé tartoznak, amelyekből a zárvatermők kifejlődtek. Mintegy 300 éve ültetik Európában. Magjai 4–7 éven át életképesek, de csírázási százalékuk alacsony, ezért jobb a növényt dugványról szaporítani. Ágai törékenyek. Leveleit a könnyű szellő is rezegteti, ezért egyéb elnevezései: sárga-nyár, tulipán nyárfa. Virága otthonában vonzza a kolibrikat és a pillangókat, melyek beporozzák; enyhén allergén.

Liriodendron tulipifera az Alsó Opera táblában, 2017 (1)

Liriodendron tulipifera az Alsó Opera táblában, 2017 (1)

További érdekességei: A nemzettség neve lyra alakú leveleire (a görög „leirion” – Lily és a „dendron” – fa – szóból tevődik össze), fajneve tulipánszerű virágjaira utal („tulipi-fera”– azt jelenti, hogy tulipán-hordozó).

Élőhelye Észak-Amerika keleti része. Indiana, Kentucky, Tennessee államok hivatalos fája. Már az 1680-as évek végén, pompás fa néven ismert „White wood” széles körben elterjedt volt. Ma az egyik legnemesebb fa Amerikában, igen kedvelt, hosszan, tökéletesen egyenes törzse miatt, ezért a nyugati államokban egyben fenyőpótló is. Az élőhelyén gyorsan növekvő fa érett magassága általában 36 méter. Az Appalache-hegység érintetlen erdeiben azonban már találtak 50 méteres, 300 évnél idősebb példányokat is. A fa 20 éves korában elérheti a 15 méteres magasságot. Hazájában a vadon élő állatoknak késő ősszel és télen fontos élelmiszert jelentő fa. A fehérfarkú szarvas gyakran böngészi a gallyait. Magjait eszik a madarak, a nyulak, a szürke mókusok és a fehér lábú egerek.

Megjegyzések: Meleg, védett párás levegőjű helyet kedvel. Nem mindenütt hoz csíraképes magot.

Az indiánok kenut vájtak a törzséből. A cseroki törzsek és a rappahannock kérgét és a gyökerei keserű tonikkivonatát szívserkentőnek alkalmazták, és úgy ítélték meg, hogy hasznos gyógyító hatású a láz, a reuma, és emésztési zavarok esetén.

A bemutatott amerikai tulipánfa, 2020 február (1)

A bemutatott amerikai tulipánfa, 2020 február (1)

Faipari felhasználása: Jól megmunkálható fája miatt értékes ipari fa. Használják többek között bútornak, rétegelt lemeznek, épületasztalos munkára, papíripari rostanyagkét és általános fűrészárunak. A sárga nyárfát a korszerű hajóépítésben is alkalmazzák, erős vitorlás és evezős csónakok gyártására. Rekeszek, játékok, hangszerek is készülnek belőle. Fája: puha, könnyű, finom szemcsés, jól megmunkálható, tartós, törékeny, nem erős, de nem bontható.

Gyógyászati felhasználása:  Az erősen maró, keserű belső kérgét, de különösen a gyökérét, az élőhelyén vizelethajtó, valamint az egyik legenyhébb és legkevésbé keserű élénkítő tonikként használják. Javítja az étvágyat és az emésztést, nyugtató hatású. A nyers zöld kérget rágják, mint afrodiziákumot. A kéreg tulipiferine-t tartalmaz, ami erőteljes hatást gyakorol a szív- és idegrendszerre. Teaként emésztési zavarok, vérhas, reuma, köhögés, láz stb. kezelésére is jó. Teáját külsőleg sebek és kelések mosására, borogatására alkalmazzák. Gyökérét, kérgét és a magját féreghajtóként is használják. Köhögés elleni szirupként és a kolera orvoslásra használták.

Élelmezési felhasználása: Fűszernövény. A gyökerét citrom-aromaként használják, úgy mint a lucfenyőt a sörbe. A kérge, a gyökere és ágai már inkább kellemes szúrós szagúak. Az Egyesült Államok keleti részén nektárjából sötétvöröses, meglehetősen erős méz készül, melynek minősége ugyan vegyes kritikákat kap. 39

A nevezetes ikertörzsű tulipánfa, 2020 június (1)

A nevezetes ikertörzsű tulipánfa, 2020 június (1)

A bemutatott fa

Helyzete: Alsó Opera tábla.

Dendrológiai értéke, története: Ezt a külhoni fát, már az 1810-es évektől ültették a szigeten. A park első tulipánfái az egykori nádori nyaraló mellett éltek.  Ez egyben az a terület is volt, ahol Tost Károly főkertész keze nyomán elsőként bontakozhatott ki a sziget angolpark jellegű, tájképi átalakulása. E környék fáiról beszél a Vasárnapi Ujság, egyik 1869-es száma: „…E nyaraló előtt egész csoportja áll a legszebb fáknak, minőket szem valaha látott: (…) Különös figyelmet érdemelnek itt a tulipánfák, melyek faja nálunk különben sem mindennapi, de az itt levő példányok még általában véve is ritka nagyságúak és szépségüek…” 13 Egy másik, 1880-as kiadás így ír a tulipánfákról: „…A főhercegi nyaraló előtt (…) a virágágyak között itt nyílik a tulipánfa is, melyben az öreg nádor egykor oly nagy örömét találta…” 4

1879-ben három fa állt a régi kastélyépület és az alsó vendéglő jégverme mellett (ez volt a legszebb példány), egy a romoktól jobbra, kettő a kastélyon fölüli tisztáson, és egy a nagy szállón túl. Egy forrás szerint 1890-ben 12-15 m magas példányok is virultak a szigeten. Ebből a különleges virágú fából Magyar György egykori főkertész is több példányt telepített a szigetre.

Az itt bemutatott fa a park egyik legszebb, ikertörzsű (1 méter magasan elágazva) és egyben a legkorosabb amerikai tulipánfája.

A parkban napjainkban kb. 25 amerikai tulipánfa példányt láthatunk, amelyek 25-60 év körüliek.

Kora: 80 év körüli – 2020’

Állapota: Gyökérzete és gyökérnyaka kismértékben sérült. A fa törzsének alsó részén kéregelváltozások, kéregleválás látható. Emellett mechanikai sérülések, rovar- és gombakártétel nyomai is megfigyelhetők törzsén. Gyér koronája kissé féloldalas.

Díszértéke: Aranysárga őszi lombszíne mellett ez a fa ikertörzse miatt is dekoratív.

 

 

 

 

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

Források:

  4   Képek a Margit-szigetről. Vasárnapi Ujság, 1880. 27. 35. p. 575-578.

13 A Margit-sziget. Vasárnapi Ujság, 1869. 16. Melléklet a 29. számhoz, URL: http://epa.oszk.hu/00000/00030/00802/pdf/00802.pdf

39  Az adatok forrása: Liriodendron tulipifera – L. In: Plants for the future. URL:      http://pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Liriodendron+tulipifera

 Fótok:

(1) Kevély László