Ősplatán – Platanus x acerifolia

A nyugati platán (P. occidentalis) Amerikából, a keleti platán (P. orientalis) Európából származik. Feltehetően Spanyolországban kereszteződtek először, így jött létre a hibrid- (P. hybrida), más néven juharlevelű platán (P. x acerifolia), vagy közönséges platán. Egyéb tudományos elnevezése: P. x hispanica.

Botanikai leírás: 30–35 m-es, terebélyes, óriási boltozatos koronájú fa. Hajtásai, levelei csillagszőrösek. A levelek szórt állásúak, tenyeresen 3-5-7 karéjúak, hosszú levélnyelűek. Egylaki, jelentéktelen virágaik gombvirágzatban egyesülnek. A kicsi, szőrös makkok elszáradt bibeszál maradványoktól borzas, hosszú kocsányú, gömb alakú, 2,5 cm átmérőjű, aszmag-csoport-terméságazatot alkotnak. Törzse foltokban hámló, szürke, krémszínű, vagy barna kérgű. A hatalmas parkok jellegzetes, fejedelmi megjelenésű fája.

A faj érdekessége: Fájuk gyakran gyönyörűen, mintázottan erezett, ezért azt a műbútoripar igen kedveli.

Ősplatán, 1937 (511)

Ősplatán, 1937 (511)

A bemutatott fa

Helyzete: Nyírfás tábla (VII.), a Szent Mihály kápolna és a Margit Romok között.

Dendrológiai értéke, története: A park növényzetét bemutató egyik Vasárnapi Ujság 1900-as száma az olvasói elé tárta az ősplatánt, amelyet nagysága és szépsége miatt már akkoriban nevezetesnek tartottak. Abban a leírásban az ősplatánt úgy is megemlítik, mint – „melyről a többi itt levőt szaporították.14 Ez minden bizonnyal egy túlzó, téves állítás volt. A Pesti Napló egyik 1934-es számában Szép Ernőtől olvashatjuk: „Ennek az óriás platánnak a fotográfiája (hallottam a kertészektől) szerepel féltucat európai ország kertészeti kézikönyveiben. Ennél, azt mondják ezek a szigeti kertészek, nincs Európában szebb platánfa. Olyan nagy, hatalmas, olyan terebélyes, olyan tökéletesen és csodálatosan kerek a terebélye, olyan harmónia, egészség, fenség és nyugalom ez a platán, olyan, hogy nem tudtam szebb és hűségesebb nevet adni Neki, elneveztem Arany Jánosnak.19 Ezért is volt, hogy Szép Ernőnek Arany általában nem a tölgyekről, hanem az ősplatánról jutott az eszébe.

Néhány év múlva, az akkor már híres ősplatánt filmkockákra is felvették: „A sziget legtökéletesebb fája a 35 méter magas és ugyanakkora átmérőjű platán-eposz.” – hangzott el az 1939-es Magyar Világhíradóban, a Százados fák című híradásban.38 Az ősplatán máig megtartotta előkelő helyét a sziget dendrológia értékei között. Ma is elsőszámú nevezetes fánk, és egyben a park legidősebb és a legszebb platánfájaként tartjuk számon.

A fejedelmi ősplatán, déli irányból, 2017. július (1)

A fejedelmi ősplatán, déli irányból, 2017. július (1)

József nádornak a platánok elterjesztésében is nagy szerepe volt. Alcsútdobozi birtokára a számos, akkor még különlegesnek számító újdonság mellett, több különféle platán faj is bekerült. Ezek a külhonból származó fák erről a birtokról terjedtek el az ország különböző pontjaira. Elsősorban kastélykertekbe és közparkokba – köztük a fővárosba, elsőként a Városligetbe és a Margitszigetre.

Budapesten ezért is találhatóak a legidősebb platánfák a Városligetben. Ezeket a ligeti fákat is József nádor alcsútdobozi birtokáról 1818–1830 között, télen, havas úton, ökrös szánokkal szállították őket a jelenlegi helyükre. Feltehetően ide a szigetre is ebben az időben, szintén Alcsútról érkezve kezdődött meg a külhonról származó fák telepítése, és köztük lehetett az ősplatán is. A 19. század elejétől a Magyarországon is beköszöntött „platánkorszaknak” köszönhetően több, hasonló korú és méretű platán található hazánkban, mint amilyen margitszigeti ősplatán. Azoknak azonban nincs ennyire szabályos, megkapó lomboronájuk. Ezt a gondolatot erősítette meg egy magyar származású platánkutató is, aki a fák vizsgálata során bejárta Európa számos helyszínét. Beszámolója alapján a hatalmas termetű nyugat-európai platánok mellett kissé eltörpül a szigeti ősplatán, azonban Európában az elsők közt említhetjük hatalmas, szétterülő, szabályos koronaalakja miatt. Többek között ezért is javasolták 2007-ben a fát, a Guinness Rekordok Könyvébe való bejegyzésre. De jelölték már a hazai Év Fája versenyre is. Törzskerületét tekintve azonban jóval elmarad a Magyarországi platán-matuzsálemek mögött.

Az ősplatán ágrendszere, tavasszal, délnyugati irányból, 2012 (1)

Az ősplatán ágrendszere, tavasszal, délnyugati irányból, 2012 (1)

Kora: A sziget legkiemelkedőbb nevezetes fájának életkora körül több ellentétes álláspont látott napvilágot. Taba Tost Vilmos nyomán a park idős platánfái ma 181–193 évesek lehetnek. Radó Dezső egykori állítása szerint a csodálatos, monumentális platán a margitszigeti Szabadtéri Színpad mellett, az 1838-as nagy árvizet idézi, mert annak elvonulása után ültették. E szerint a fa korát ma csak 183 év körülire tehetnénk.

Azonban más források alapján ez a fa idősebb lehet, mivel azt az 1818–1830 közötti években, még az első telepítések során ültethették. Ezt erősíti meg, az egykori sziget fáit bemutató, talán dendrológia szempontból a legértékesebb munkájában, Hanusz István is. „A budapesti Margitsziget fái”-című 1890-es leírásában a következőket olvashatjuk: „…kis magaslaton ritka szépségű koronás fekete kőrisfa áll, — Arany János legkedvesebb fája. (…) „Nem nagy távolságra, öblös kis téren 6 óriási platán díszlik. Pár lépést odább egyedül áll az anyjuk, a szigeti platánok őse, melyet József nádor 1823-ban saját kezével ültetett.20

Az ősplatán csodálatos őszi pompájában, 2015 november (90)

Az ősplatán csodálatos őszi pompájában,
2015 november (90)

Valóban, az imént említett, egykoron élt „Arany János kőrisfájától” nem messze díszlik napjainkban a park legpompásabb fája, az Ősplatán. Az írásban felbukkanó – és korunkban már igen tekintélyes méretű – 6 óriási platán mellett napjainkban, a főúti sétány húzódik. Az írás szerint, e fáktól pár lépésnyire állt az Ősplatán. A valóságban ez a távolság legalább 160-170 méter.

Törs Kálmán történetíró a nagy 1838-as jeges árvízzel kapcsolatban egyik, 1872-ben született írásában megemlíti, hogy az idősebb fák ekkor „megállották szilárdul a helyüket.” 21 Ebben az árvízben elsősorban a fiatalabb fák pusztultak el. Az említett árvízkor az ősplatán az előzőek alapján mindössze úgy 20 éves lehetett. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy a pusztító áradást a nevezetes narancseper és a szálloda melletti feketediók is átélték. Érdekes, hogy az ősplatánról nem tettek említést, hogy fiatal társaival túlélte volna az árvizet. Ha tényleg a túlélő fák között volt, akkor e nagy díszértékű famatuzsálem életkora ma legalább 203 évre tehető – 2020’.

Az ősplatán több mint 2 méter átmérőjű törzse közelről, 2020 február (1)

Az ősplatán több mint 2 méter átmérőjű törzse közelről, 2020 február (1)

Az ősplatán déli irányból, 2020 február (1)

Az ősplatán déli irányból, 2020 február (1)

Az ősplatán keleti irányból, 2020 február (1)

Az ősplatán keleti irányból, 2020 február (1)

Állapota: A gyökérzete a talajszint felett sérült. Gyökérnyaka terpeszes, kissé sérült. Törzsén néhány felszíni seb látható. Hatalmas koronájának formája már nem teljesen szabályos. Koronájában pár darab sérült, kissé bekorhadt vázág figyelhető meg. Egyik alsó vázága „ágkönyöknél” mélyebben bekorhadt.

Sajnos a parklátogatók gyakran csimpaszkodnak, hintáznak az öreg fa alsó ágain. Sokszor csoportosan. Emiatt egyik alsó ága már jó ideje a földre támaszkodik, egy másik pedig majdnem a földre könyököl. Megdöbbentő módon néhányan, egészen egyszerűen csak „hinta-fának” nevezik a park egyik legnevezetesebb famatuzsálemét.

 

Díszértéke: Szabad állású, festői megjelenésű, kimagaslóan magas díszértékű fa.

„Hintafa” a Margitszigeten, 2018 (528)

„Hintafa” a Margitszigeten, 2018 (528)

Az ősplatán, 2020 június (1)

Az ősplatán, 2020 június (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

 

Források:

14 A Margit-sziget növényzete. Vasárnapi Ujság, 1900. 47. 37. p. 609.

URL: http://epa.oszk.hu/00000/00030/02433/pdf/02433.pdf.

19 Szép Ernő: Egyes fák a Margitszigeten, Pesti Napló, 1934, október 28 szám, 35. oldal.

 20 Hanusz István: A budapesti Margitsziget fái. Kertészeti Lapok. 1890. 5. 11. 282. URL:  https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/KerteszetiLapok_1890/?pg=332&layout=sépek a Margit-szigetről. Vasárnapi Ujság, 1880. 27. 35. p. 575-578.

21 Törs Kálmán: Margit-sziget. Pest, Athenaeum Ny., 1872. 137 p. , 10 t. p. 80. Részlet URL: http://mek.oszk.hu/00500/00596/html/msziget/tors/ulthm.htm

38 Százados fák. A növényvilág számos érdekessége díszíti a Margitszigetet. (1939. október, Magyar Világhíradó 819.) URL: http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=3518

 

Fótok:

(1)      Kevély László

(90)    Ősplatán, Margit-sziget, Budapest. Fotó: Csabai Hajnalka.

URL: http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu

(511) Természet Világa, 1972 (103. évfolyam, 1-12. szám)1972-09-01 / 9. szám. p.400. URL:

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TermtudKozl_1972/?query=margitsziget%20ny%C3%A1ri%20lak&pg=436&layout=s

(528)  URL: https://mrfoster.blog.hu/2018/09/27/hany_evesek_lehetnek_a_margitsziget_platanfai