Összefonódott fapáros Fraxinus sp. és Acer campestre

A bemutatott fapáros

Helyzete: Romkert, a Szent Margit síremlék mellett. A XIII. században e területen helyezkedett el, a domonkos rendi apácakolostor és templom, továbbá e kolostorkert őrzi az első magyar kert művészeti emlékünket is.

A fapáros a Romkertben, 2010 (1)

A fapáros a Romkertben, 2010 (1)

Dendrológiai értéke, története: Nevezetes fapáros. A park egyik különlegességeként említhetjük ezt „az összenőtt juharkőrisfát”. Közvetlenül a Szent Margit síremlékénél egy mezei juhar és egy kőris törzsei összetekeredve növekednek, emberi beavatkozás nélkül. A kisebbik fa – a mezei juhar – az évtizedek folyamán szorosan hozzásimult és vastagabb ágaival átkarolta a nála sokkal idősebb kőrisfát. Ennek eredményeképpen, a két fa törzse, alulról 1,5 m hosszan összenőtt, koronájuk pedig egymásba ér. Bercsek Péter Mesélnek a Margitszigeti fák című könyvében (2012), a fapáros megkapó látványát „szerelem a természetben” szavakkal tárja olvasói elé24. Mindenképpen a szeretet szimbólumaként említhetjük ezt az érdekes összefonódást. Némely parklátogató már régebben, „ölelkező fáknak” nevezte őket. Mások jelfaként tisztelik.

A fapárost egy 2002-ben készült Jelfa a romoknál kisfilm 22, mint Szent-Margit (1242-1271) Istenhez fűződött szoros kapcsolatának jelképét tárja nézői elé. Ennek értelmében a két fa és Szent Margit története már elválaszthatatlanok egymástól. Ezek megértéséhez Rozsnyai Margit mély gondolatait hívjuk segítségül: „…A Duna ölében pihenő szigetet sokan birtokolták az elmúlt korok alatt, de névadóját, az áldozatra szánt és született királylány regéjét mára már sokan nem ismerik.

Méltón a lányhoz, aki fogadott szegénységben, szerényen élte rövidre szabott életét, két fa őrzi alig lombosan, soványkán és még elég fiatalon a sírhelyet. Juhar és kőris. Az egyik ültetett, a másik magját a véletlen a széllel hozhatta erre a helyre. Kérgük, mint az apácákat a durva ruhájuk, védi és takarja is. Láthatatlanná teszi az erőlködést, a belső harcukat vélt fejlődésükért. A fák egymást ölelő törzzsel az ég felé nyújtják ágaikat, s csendesen őrködnek a márványlap fölött. A véletlen társa, örök kettőségben a vigyázó fák immár egymástól elválaszthatatlanok. Így növesztette magába, magára istenének képét Margit. Nehéz sorsot kapott s gyermekként belenőve elfogadta azt. S e kötés olyan szorossá és elválaszthatatlanul erőssé vált, hogy áldozata s alázata fiatalon elsorvasztotta őt. A fák szinte kőben gyökereznek. Ágaikkal ölelkezve, törzsükkel egymásra fonódva, mint imára kulcsolt kezek hordják a feszülést. – Emlékeztetnek a hajdani szerzetesekre, akik a világ, de akár önmaguk ellen is védték a megszerzett hitet. Ha beszélni tudnának, néha türelmetlenül, néha szelíden, néha mogorván, morcosan, néha kérlelőn küldenék távolabb a tiszteletlen garázda népeket, akik talán nem is ismerik e szent hely történetét. Gyermekeinek korai halála, majd a mindent leromboló, országot dúló tatárhordák elvonulása után IV. Béla, a magyarok királya fogadalmat tett, hogy amennyiben ismét lánya születik, őt Isten szolgálatára rendeli neveltetni. Hogy olykor-olykor ő és a királyné is találkozhasson lányával, kolostort építtetett Budához közel, a Nyulak szigetén. Az akkor 9 éves gyermek főúri társaival és más szolgálólányokkal Veszprémből odaköltözött. 20 éves volt, mikor felvette az alázatosság fátyolát és sok szenvedést magára véve még 9 évet élt a zárda falai között. Házasságot utasított el és vele királyi trónt, hogy vezeklésével megváltson bűnöket, melyet mások követtek el. Krónikák szóltak csendes példamutatásáról, szolgálatairól, önkínzó vívódásairól. Halála előtt szeretett kolostorába jelölte ki végső nyughelyét. Akkoriban a falakat még erdő vette körül.  Vajon mert-e örülni a falakon túli világnak, látta-e, szerette-e hatalmas Istene mellett az ezerlombú fákat, vagy mindent letakart keresztfájának szenvedéstörténete.

A fapáros, amelyek "csendesen őrködnek a márványlap fölött" 2013 (1)

A fapáros, amelyek “csendesen őrködnek a márványlap fölött” 2013 (1)

Vezekelt-e akkor is, ha megérezte a tavasz záporos illatát, amit a melegedő egekből kapott. Félt-e viharban, a szélben, ami a reccsenő, jajgató fák között néha vágtatott. Szedett-e tisztás által nevelt virágokat, hallgatta-e a Duna mély, lassú csobbanásait, amint a még kövezetlen partok földjét kóstolta kényelmesen. Nem tudjuk. A krónikák csak vállalt szegénységéről, segítőszolgálatairól és halála utáni megdicső-üléséről mesélnek. A szigeten sétálva a kolostor romjai között, nézve az ölelkező fákat, reménykedem, hogy a fogadalmak között, ki-ki csírázhatott ártatlanul és büntetlenül a másokat nem bántó öröm. Ha sétálunk a mára már parkká alakított szigeten, tiszteljük meg gondolatban a távoli múltat, s vigyázzuk a jövőt és a jelent. Pest és Buda egyik ékszere a Duna két partja között az Árpádház egyik királylányáról nevet kapott sziget, ahol nyáron a városra terülő forróság könnyebben elviselhető, s ahol tavasszal és ősszel megférnek egymás mellett a zajos emberek és a csendesek.” 22

Kőris

Kora: 93 év körüli – 2020’

Állapota: Rossz. Törzsén néhány méter magasan, kb. 80 cm hosszú súlyos sérülés látható, egy régebbi vastag ág lehasadása miatt. A seb még nincs beforrva, de a kalluszosodás megindult. Továbbá, törzsén, több helyen kisebb odvasodás, valamint kéregelváltozások is vannak. A koronája csúcsán száradás látható, vezérága visszatört.

A fa állapota 2020-ban leromlóban van.

Mezei juhar

Kora: 38 év körüli – 2020’

Állapota (18.b): Rossz. A kusza, görbe koronájának szépséghibái, valamint a több kisebb sérülés mellett, több helyen bekorhadások, egyik vastagabb ágán 30 cm hosszú mély odú figyelhető meg. Koronájának csúcsa elhalóban van.

A fapáros díszértéke: Érdekes megjelenésű fapáros.

Az összefonódott nevezetes fapáros, 2020 február (1)

Az összefonódott nevezetes fapáros, 2020 február (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

 

Fótok:

(1) Kevély László