A sziget legidősebb kocsányos tölgye Quercus robur

 

Botanikai leírás: Hazánkban akár 800 éves kort is elérő, legnagyobbra növő őshonos fafajunk. Sík vidékek és az alacsonyabb dombvidékek tölgyeseinek állományalkotója, elsősorban ott, ahol a talajvízszint magasabb. Nálunk az alföldi árterek magasabb, vízzel általában már el nem öntött területein az ún. keményfás ligeterdők, más néven tölgy–kőris–szil ligeterdők vagy galériaerdők egyik uralkodó fafaja. 30–40 métert is elérő, robusztus, terebélyes, szabálytalan koronájú, hamar elágazó, erős, vastag ágú nagy fa. Törzse fiatalon sima, szürke, később sötétszürke, mélyen és hosszan repedezett. Rügyei és hajtásai kopaszok. Levelei visszás tojásdadok, 4–12 cm hosszúak és 2–8 cm szélesek, szabálytalanul öblösen karéjosak, mindkét oldalon 3–6 karéjjal, melyek ép szélűek, vagy gyakran oldalkaréjosak. A levéllemez a szíves-füles váll felé elkeskenyedő, felül sötétzöld, alul világos- vagy kékeszöld, kopasz. A levélnyél rövid, 5–10 mm-es. A bükkfafélék családjára jellemzően a tölgy egylaki fa, vagyis külön vannak hím és női ivarú virágai. A virágok virágtakarója sárgászöld színű lepel. A hím virágzatok barkát alkotnak, amely egy puha tengelyű, lelógó füzérvirágzat. A 1,5–3 cm-es, hosszúkás tojás alakú makkot a 2–10 cm hosszú kocsányon hozza és a molyhos kupacs egyharmadáig borítja.

A faj érdekességei: A fát mocsári tölgyként is nevezik. Gubacsa szolgáltatta egykor – vas adalékkal – a „Gallus” tintát; valamint hasmenés bántalmak ellen is ajánlották.

Felhasználása: Fája: Szívós, erős; a sok csersav miatt a korhadásnak jól ellenáll. Épületekhez, hajóépítéshez, vasúti kocsik, bútorok, hordók, ládák készítéséhez. Kitűnő tűzifa. Elsőrendű dongafa, talpfa és bányafa, jó fűrészáru és késelési anyag készül belőle. Kérge csersavakban gazdag, fekete, barna és sárga festéket ad.

A bemutatott kocsányos tölgy téli állapotában, 2020 február (1)

A bemutatott kocsányos tölgy téli állapotában,
2020 február (1)

A nevezetes legidősebb kocsányos tölgy, 2020 június (1)

A nevezetes legidősebb kocsányos tölgy, 2020 június (1)

A bemutatott fa

Helyzete: Felső Rózsakert, közvetlenül a (Zielinszky Szilárd sétány) mellett.

Dendrológiai értéke: Hajdanán a sziget belső részén, a kissé magasabban fekvő keleti vonalon, a tartós vízborítástól mentes, és jobb talajú részek természetes vegetációját a keményfa ligeterdők alkották. Ez a fa úgy, mint fajtársai, továbbá a sziget őshonos kőrisei is, a régi időkből származó maradványfák közé tartozik.

Az itt látható fa egyrészt a park legnagyobb kocsányos tölgye, másrészt annak egyik legöregebb fája is. A nevezetes tölgy 1988-ban, 28–30 m magas és 345 cm törzskörméretű volt.

A fafaj főként középkorú példányaival, több ponton találkozhatunk szerte a szigeten. Az Arany tölgyeken kívül, nem túl sok hasonló korú kocsányos tölgyet mutathat fel a park. A 2010-es belvíz és az emlékezetes nagy viharban több kocsányos tölgy is áldozatul esett.  Napjainkban körülbelül már csak 100 darab 9 évnél idősebb egyede él a közterületen.

Kora: 203 év körüli – 2020’

Állapota: Koronája sérült, gyér, részaránytalan, évtizedekig beszorulva fejlődött a környező fák között. A fán többször volt már nagyobb faápolási beavatkozás. Vázágait néhány évtizede jelentősen visszavágták. A korábban eltávolított vastagabb ágak alapjainál kisebb-nagyobb bekorhadások, odvasodások figyelhetők meg. A fa a közelmúltban odú-kezelésen is átesett.

Díszértéke: Nagytermetű, dekoratív fa.

Rovarhálóval befedett, lekezelt odú, 2020 (1)

Rovarhálóval befedett, lekezelt odú, 2020 (1)

A Rózsakert mögötti Quercus robur törzse, 2012 (1)

A Rózsakert mögötti Quercus robur törzse, 2012 (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

 

Fótok:

(1) Kevély László