Lótusz szilva – Diospyros lotus

 

Botanikai leírás: Az ébenfafélék családjába tartozó, déli származású, ehető termésű, magas cserje vagy 8–12 m-es, gömbölyded koronájú fa. Hajtásai szürkén szőrösek. Vastag, bőrnemű levelei 6–12 cm hosszúak, elliptikusak vagy hosszúkásak, hegyesek, lekerekített vagy széles ékvállúak, kezdetben mindkét oldalon, később már csak alul, az ereken szőrösek. Virágai harang alakúak, mély rózsaszínűek vagy narancssárgák, a nyár közepén a levelek hónaljában, egyesével nyílnak. Kétlaki. A 16-porzós hímvirágok 5 mm hosszúak, a termősek 8–10 mm-esek. Viaszos, hamvas, bogyótermései őszre érnek be. Pazar bőségben, csokrokban hozza cseresznyeméretű, 1,5–2 cm-es gyümölcseit. Ízük azonban eltér az „igazi” nagy termésű datolyaszilváétól. Vékony héja alatt narancssárga, kásás hús található. Édes, de fanyar gyümölcsei csak a csersavak lebomlása után fogyaszthatók. A termések a tárolás folyamán utóérnek, de a fákon is sokáig megmaradnak. Kérge szürke, sima, idővel szögletesen repedezik.

A lótusz szilva kérge (1)

A lótusz szilva kérge (1)

Diospyros lotus bőrnemű levele és termései (1)

Diospyros lotus bőrnemű levele és termései (1)

A lótusz szilva zöld húsa sárgásbarnára (majd idővel kékesfeketére) érik (1)

A lótusz szilva zöld húsa sárgásbarnára
(majd idővel kékesfeketére) érik (1)

A lótusz szilva érett termései (1)

A lótusz szilva érett termései (1)

A faj érdekességei: A Diospyros lotus további nevei: franciafa, vagy mandzsu-égiszilva. A Diospyros lotust manapság alanynak használják a nagy termésű ’kakiszilvák’ (Diospyros kaki) fajtáihoz. Oltás után a harmadik évben fordulnak termőre a csemeték. A jó fagytűrő képességű, alanyra oltott fáknak egy évben két növekedési szakasza is van. Elnevezései a különböző korokban: a 19. század második felében: lótuszbogyó, lótuszfa, olasz datolyaszilva. A 20. sz. első felében: égi szilva, lótuszszilva. A 20. sz. második felében égi kakiszilva, valódi lótuszszilva.

A Diospyros szó jelentése: Istenek eledele. Említi az Odüsszeia is, mint az Istenek gyümölcsét, amely annyira finom volt, hogy akik ettek belőle, nem akartak többé hazatérni.

Az ébenfa jelentése a Diospyros nemzetségbe tartozó fa, vagy a belőle nyert faanyag. A nemesfákat használó mesterségek ébenfának neveznek minden faanyagot, ami nehéz, kemény, tömör szerkezetű, nagy sűrűségű és fekete vagy sötét színű. Ezek rendkívül tartós, a gombáknak és rovaroknak jól ellenálló faanyagok.

 

Megjegyzés: A Dyospiros lotus későn kihajtó fa. A mínusz 20–25 fokos fagyokat is bírja. Gyorsabban fejlődik, mint a Diospyros virginiana, ezért – főleg fiatalabb korában – annál érzékenyebb faj is. Régebben, nálunk ritkán ültették, így inkább csak a gyűjteményes kerekben volt megtalálható. Manapság már egész Európában elterjedt, sokfelé találkozhatunk vele hazánkban is. A harmadik faj – a Diospyros kaki – már az 1960-as évektől megtalálható a magyar kertekben, mint déligyümölcsféle. A világon, napjainkra több mint 1000 fajtáját szelektálták.

A bemutatott fa

Helyzete: Alsó Rózsakert, a lépcső mellett.

Dendrológiai értéke: Ritkán ültetett, egzotikus, dendrológiailag értékes fa. Hidegtűrése kiemelkedő, de az idők folyamán már volt, amikor jelentősen visszafagyott.

Diospyros lotus a Rózsakertben az egykori kis medence mellett, 2011 (1)

Diospyros lotus a Rózsakertben az egykori kis medence mellett, 2011 (1)

A bemutatott lótusz szilva koratavasszal, 2012 (1)

A bemutatott lótusz szilva koratavasszal, 2012 (1)

A szigeten már a múlt század elején megtalálható volt ez a faj: „A ritkább fák közül megemlítem a keleti datolya-szilvafát, Lotus-fát (Dyospiros Lotus). A Kaukázus, Khina és Kisázsia egyik érdekes díszfája ez, myrabella nagyságú, barnás-sárga, rendkívül édes gyümölcscsel. Hazájában 10 méter magasra nő. Itt inkább bokoralakú, de a szigeten megnőtt öt–hat méter magasra is, noha egyes példányai már többször elfagytak.”- olvashatjuk a Vasárnapi Ujság egykori számában.23

A régebbi feljegyzésekből azt is tudhatjuk, hogy több Diospyros kaki is volt a parkban, de ma már egy példánya sem található meg. Az említett lótusz szilvából ezen kívül azonban van még egy termő fa a területen.

A bemutatott példányon kívül, már csak egy darab fa található a parkban, az úgynevezett ’Vörös Meteor’ táblában. Ez a felnyurgult fa is női ivarú, és évente termést is hoz.

Kora: 63 év körüli – 2020’

Állapota: A fa kissé ferde állású délfelé. Régen sudara erősen megsérült. Vázágain régi csonkolások, fagyás-nyomok, részben begyógyult sebek, részben pedig bekorhadások figyelhetők meg. Koronaalapján viszonylag nagy odú látható, ami valószínűleg megpecsételi a fa jövőjét. Koronája kissé gyérült az elmúlt években.

Díszértéke: Egzotikus megjelenésű fa.

A nevezetes lótusz szilva, 2020 június (1)

A nevezetes lótusz szilva, 2020 június (1)

A sudár odvasodása (1)

A sudár odvasodása (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

Források:

23 Kardos Árpád: Faóriások a Margit-szigeten. Vasárnapi Ujság, 52. 35. p. 563. URL: http://epa.oszk.hu/00000/00030/02748/pdf/VU_EPA00030_1905_35.pdf

Fótok:

(1) Kevély László