Hétvezér platán Platanus x acerifolia

 

A nyugati platán (P. occidentalis) Amerikából, a keleti platán (P. orientalis) Európából származik. Feltehetően Spanyolországban kereszteződtek először, így jött létre a hibrid- (P. hybrida), más néven juharlevelű platán (P. x acerifolia), vagy közönséges platán. Egyéb tudományos elnevezése: P. x hispanica.

Botanikai leírás: 30–35 m-es, terebélyes, óriási boltozatos koronájú fa. Hajtásai, levelei csillagszőrösek. A levelek szórt állásúak, tenyeresen 3-5-7 karéjúak, hosszú levélnyelűek. Egylaki, jelentéktelen virágaik gombvirágzatban egyesülnek. A kicsi, szőrös makkok elszáradt bibeszál maradványoktól borzas, hosszú kocsányú, gömb alakú, 2,5 cm átmérőjű, aszmag-csoport-terméságazatot alkotnak. Törzse foltokban hámló, szürke, krémszínű, vagy barna kérgű. A hatalmas parkok jellegzetes, fejedelmi megjelenésű fája.

A faj érdekessége: Fájuk gyakran gyönyörűen, mintázottan erezett, ezért azt a műbútoripar igen kedveli.

Az egyedi platán télen, a Palatinus Strand főbejáratából nézve, 2012 (1)

Az egyedi platán télen, a Palatinus Strand főbejáratából nézve, 2012 (1)

A bemutatott fa

Helyzete: Alsó Rózsakert, a Palatinus Strand főbejáratával szemben.

Dendrológiai értéke, története: Történetileg nevezetes, soktörzsű fa, mely a II. világ-háborúban sérülést szenvedett.

A második világháború szele először 1944 augusztusában csapta meg a szigetet, egy szőnyegbombázás alkalmával.  A kertészeti munkák 1944 őszén szűntek meg. A fokozatosan elnéptelenedett szigeten csak az ott lakó kertészeti dolgozók maradtak családjukkal. 1944. november 4-én felrobbant a Margit híd pesti szárnya. A németek befészkelték magukat a területre. 1945. január 18-án a szovjetek elfoglalták Pestet, majd január 19-én elkezdődtek a 10 napig tartó szigeti harcok. A Szovjetek a sziget északi részéről lépésről-lépésre haladtak dél felé. A harcok során jelentős háborús károk keletkeztek a parkban és a növényekben. A területen lévő sok fa és bokor akadályozta a harcoló feleket abban, hogy átlássanak a területen, ezért hatalmas pusztítást végeztek. A szigetet hihetetlen erővel támadták a szovjetek. A feljegyzések szerint óránként hatezer különböző kaliberű tüzérségi lövedék érte el a kerteket és az épületeket.

A szovjet hadműveletek sikeresnek bizonyultak. A németek január 29-én parancsot kaptak a sziget kiürítésére és este megkezdték a kivonulást. Éjfél táján az utolsó német is elhagyta a szigetet. Német szakértők szerint az egész háború folyamán ekkora területre, ilyen erős tűzösszpontosítás nem fordult elő.

A harcok alatt nagyszámú fa sérült meg, köztük több értékesebb, melyek között voltak a legféltettebb, idősebb nevezetes fáink becses példányai is. Ezek közé tartozik a Nagyszálló mellett „Az egykoron a legszebbnek tartott bokrétafa”, a Víztorony környéki „Arany tölgyek”, a már nem látható „Arany János kőrisfája” a Casinó környékén a pusztulóban lévő „Vastagtörzsű vadgesztenye” és a fenséges szökőkút melletti „Alacsonyan elágazó platánok” is.

Részben a háború okozta sérülésekkel magyarázható a parki fák jelenlegi állapota. A helyreállítások mellett a következő évtized nagy feladat elé állította a kertészeti szakembereket. A sérülések a túlélő fákon ma is jól láthatók, sérült törzseik 1–2 m magasról hajtottak ki. Ezek a „hajtások” az évtizedek múlásával napjainkra több mint fél évszázados erős törzsekké fejlődtek.

 

Az itt bemutatott hét törzsű nevezetes fának, valójában csak hat törzse van, mert egyik évtizedek óta kettéágazva fejlődik.

Egyes források szerint a „Hétvezér” platánt szénhiány miatt kivágták a talajszinten, míg más elmondások szerint bombatalálat érte. Az utóbbiak kapcsán Bercsek Péter Mesélnek a margitszigeti fák című, 2012-es munkájában a következőket olvashatjuk: „A Palatinus strand főbejáratával szemben, a rózsakert elején, egy platán fa koronája, 1945-januárjában a Szigeten dúló harcok idején súlyosan károsodott. Abban az időben Kunsch Antal főkertész visszavágatta a fát. Ennek hatására hét ága fejlődött. Elmondása szerint az 1930-ban a kipusztult „Hét Testvér” platánra emlékezve született a „Hét Vezér” elnevezés.24

A Palatinus Strandfürdő előtti sétányon egyébként egész platánfasor állt, de azok is 1945-ben Budapest ostroma idején tüzérségi tűz áldozatai lettek. A roncsolt fatörzseket a sziget akkori főkertésze, Kunsch Antal kivágatta.

A nevezetes Hétvezér platán a Palatinus Strand főbejáratával szemben, 1957 (85)

A nevezetes Hétvezér platán a Palatinus Strand főbejáratával
szemben, 1957 (85)

Az egykori Rózsakert főúti oldalát láthatjuk, szemközt a Palatinus Stranddal. Így közelebbről, már jobban látható az 1945 januárjában a Szigeten zajló harcok alatt súlyosan megsérült Hétvezér platán. A fa új hajtásai 1957-ben, mintegy 5-6 méteresek lehettek (85)

Az egykori Rózsakert főúti oldalát láthatjuk, szemközt a Palatinus Stranddal. Így közelebbről, már jobban látható az 1945 januárjában a Szigeten zajló harcok alatt súlyosan megsérült Hétvezér platán. A fa új hajtásai 1957-ben, mintegy 5-6 méteresek lehettek (85)

Az előző fotó készítése után 60 évvel, a Hétvezér platán törzsei egészen közelről, 2017 (1)

Az előző fotó készítése után 60 évvel, a Hétvezér platán törzsei egészen közelről, 2017 (1)

A bemutatott fát tehát József nádor legkedvesebb fájáról, a legendás „hét testvérekrőlvagy más néven a „Héttestvérről” nevezték el. Az egykor a főhercegi nyaraló előtt álló óriás tarka levelű platánfa az országban egyetlen volt a maga nemében. Már az 1900-as évek elején többször történeti érdekességű faként említették meg. A fiatal fát az 1838-as árvíz derékban eltörte, mire az hét ágat nevelt. Ez a fa nagysága és szép lombozata miatt József nádor kedvence lett, és elnevezte a hét ágról „Hét testvérnek”. Később a fát villámcsapás is érte, majd végül 1935 körül pusztult el. Akkoriban, egészen pontosan 1930-ig Krúdy Gyula (1878-1933) és családja az egykori főhercegi nyaraló épületében lakott. Az író otthona ablakán kitekintve látta a már csak három ágú, haldokló fa utolsó napjait. A Héttestvér a Ferences romok északi oldala melletti területen állt. Ettől a helytől északi irányban, mindössze 265 m-re található az itt bemutatott nevezetes „Hétvezér” platán.

Krúdy Szent Margit – című kisregényében (1927) „Hét Vezérek fája”-ként állított emléket a Héttestvér fának, amely akkoriban már végnapjait élte 32.

A Hétvezér platán törzsei északi irányból, 2013 (1)

A Hétvezér platán törzsei északi irányból, 2013 (1)

Kora: A fa alapja: 183 év körüli, újrahajtott törzsek: 74 év körüli – 2020’

Állapota: 2008-ban megtörtént a facsoport vizuális és műszeres vizsgálata. A facsoport tagjainak súlypontja a gyökérnyakhoz képest sugár irányban kifelé tolódott, így a fák ferde állásúak. A facsoportra általánosan jellemző, hogy a gyökérnyak sérült. Az évtizedek múlásával a csoport számára kialakított fahely beszűkült és a szegélyköveket a gyökerek felnyomták. Némelyik törzs repedt, odvas, a kérge sérült. A korona-alap sérült. A vázágakon néhány esetben sérülések és rákos elváltozások is megfigyelhetők.

2010-ben a fa gyökérnyaka megroppant.

2011-re a fa állapota tovább romlott, mivel a korábbi sebeinek korhadásai, odvasodásai súlyosbodtak, illetve a 2010-es belvízkár utóhatásai is kedvezőtlenül hatottak a fára nézve. A fa végképp kinőtte a rendelkezésére álló helyét. Az egyes törzsek széthúzási ereje miatt a gyökérnyakon jelentős repedések keletkeztek. Első alkalommal ekkor született meg a javaslat megmentésére.

2011 novemberében rendezték a fa helyét, azt kiszélesítették, valamint a fa gyökerei közé szorult bazalt kockákat is eltávolították.   2010-ben a fa gyökérnyaka megroppant.

2011-re a fa állapota tovább romlott, mivel a korábbi sebeinek korhadásai, odvasodásai súlyosbodtak, illetve a 2010-es belvízkár utóhatásai is kedvezőtlenül hatottak a fára nézve. A fa végképp kinőtte a rendelkezésére álló helyét. Az egyes törzsek széthúzási ereje miatt a gyökérnyakon jelentős repedések keletkeztek. Első alkalommal ekkor született meg a javaslat megmentésére.

2011 novemberében rendezték a fa helyét, azt kiszélesítették, valamint a fa gyökerei közé szorult bazalt kockákat is eltávolították.

 

A Főkert faápoló szakemberei az egyes fatagokon lévő kisebb-nagyobb sérüléseket, bekorhadásokat lekezelték. Az egyik fa esetében fasebészeti munkákat hajtottak végre, de ekkor még az odú nyílását nem zárták le semmivel. A fa állapotának megőrzéséért, továbbá baleset megelőzési okokból, úgynevezett Cobra fakötözési technikával összebéklyózták a fa törzseit. Ez a dinamikus kötélcső rendszer stabilizálta a fa állapotát. A facsoport tövére hatalmas erők – nyíló- és feszítő hatások – hatnak. Ezt a beavatkozást az egyes fák oldalirányú húzó ereje, valamint az egyik fánál a hosszirányú repedés mértéke már megkívánta. Ez a fakötözési rendszer akkor a fák statikai megerősítésének új módszere volt. A nevezetes fa hét törzsét egybefogta, és azt egy egységként kezelte. 2015 nyarán egy viharban az egyik törzset a kötélrendszer tartotta meg, így megakadályozta a fa kitörését.

Az első fasebészeti beavatkozás a b jelzésű fán, 2011 (1)

Az első fasebészeti beavatkozás
a b jelzésű fán, 2011 (1)

2016-ban a fa ápolása ismét időszerűvé vált. Ekkor koronaalapi munkákat végeztek, továbbá ismét fasebészeti eljárással lekezelték a bekorhadásokat és odúzáró rovarháló alkalmazásával lefedték a fatest nyílásait.

Korona-alapi kezelések, 2016 (1)

Korona-alapi kezelések, 2016 (1)

Fasebészeti eljárás, odúzáró rovarháló alkalmazása, 2016 (1)

Fasebészeti eljárás, odúzáró rovarháló alkalmazása, 2016 (1)

2017-ben a fahely kialakítása felújított környezetben tovább folytatódott, létrejött a mulccsal borított új fahely.

A 2017-ben kialakított új fahely (1)

A 2017-ben kialakított új fahely (1)

A 2011-ben alkalmazott fakötözési rendszer gyári szavatossági ideje nyolc év, ezért gondolva a fa 2019-ben esedékes ápolására, 2018-ban egy új technológiával elvégezték a fa részletes statikai vizsgálatát. A vizsgálat értékelésében Dr. Dívós Ferenc professzor segédkezett. A fa megtarthatóságának kidolgozására 2018 októberében került sor.

Az összebéklyózott törzsek, 2011 (1)

Az összebéklyózott törzsek, 2011 (1)

A Margitszigeten a Főkert „Mentsük meg a Hétvezért!” címmel szakmai megbeszélést tartott a Magyar Faápolók Egyesülete favizsgálóival. A rendezvény során megszületett a fa megmentésének terve. A szélterhelés mérséklése érdekében a szakemberek szükségesnek tartották a fa lombkoronájának csökkentését.

Emellett, szükségesnek látták a fa újabb dinamikus rögzítését is, a régi rendszer meghagyásával.

Díszértéke: Többtörzses, mutatós fa. Lombkoronájával több, mint 300 m2-nyi területet árnyékol be.

A nevezetes Hétvezér platán 2017-ben (1)

A nevezetes Hétvezér platán 2017-ben (1)

A Hétvezér déli irányból, 2020 február (1)

A Hétvezér déli irányból, 2020 február (1)

A nevezetes Hétvezér platán, 2020 június (1)

A nevezetes Hétvezér platán, 2020 június (1)

A nevezetes Hétvezér platán, 2020 június (1)

A nevezetes Hétvezér platán, 2020 június (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

Források:

24 Bercsek Péter: Mesélnek a margitszigeti fák. [Budapest], Szerző, cop. 2012. 71 p. URL: http://mek.oszk.hu/12300/12334/12334.pdf

32 Krúdy Gyula: VI. fejezet. A Hét testvérek fája. In: Krúdy Gyula: Szent Margit. Mesemondás. Budapest, Pesti Szalon, 1996. URL: http://mek.niif.hu/00700/00761/00761.htm

Fótok:

(1)    Kevély László

(85)  http://www.fortepan.hu/?tags=Margitsziget&x=0&y=0&view=query&lang=hu&q