18. ’Hétvezér platán’Platanus acerifolia

A bemutatott fa

Helyzete: Alsó-Rózsakert, a Palatínus Strand főbejáratával szemben.

Dendrológiai értéke, története: Történetileg nevezetes, soktörzsű fa, mely a II. világháborúban sérülést szenvedett. A második világháború szele először 1944 augusztusában csapta meg a szigetet, egy szőnyeg-bombázás alkalmával.  A kertészeti munkák 1944 őszén szűntek meg. A fokozatosan elnéptelenedett szigeten csak az ott lakó kertészeti dolgozók maradtak családjukkal. 1944-november 4-én felrobbant a Margithíd pesti szárnya. A németek befészkelték magukat a szigetre. 1945. január 18-án elfoglalták a szovjetek Pestet. Majd elkezdődtek a 12 napig tartó szigeti harcok, melynek során jelentős háborús károk keletkeztek a parkban és a növényekben. A szigeten lévő sok fa és bokor akadályozta a harcoló feleket, hogy átlássanak a területen, ezért hatalmas pusztítást végeztek. A feljegyzések szerint óránként hatezer akna és tüzérségi lövedék érte a kerteket és az épületeket. Német szakértők szerint az egész háború folyamán ekkora területre ilyen erős tűzösszpontosítás nem volt megállapítható.

Az egyedi platán télen, a Palatinus Strand főbejáratából tekintve, 2012

Ekkor nagyszámú fa sérült meg, köztük néhány értékesebb is, mint pl. az „Arany János kőrisfája”, a szökőkút melletti platánok és az itt bemutatott hétvezér platán is. Részben, ezzel is magyarázható a szigeti fák jelenlegi állapota. A helyreállítások mellett a következő évtized nagy feladat elé állította a kertészeti szakembereket. A sérülések a túlélő fákon ma is jól láthatóak, sérült törzseik 1-2 m magasról hajtottak ki, s ezek a „hajtások” ma már több mint fél évszázadosak. Az itt bemutatott hét törzsű nevezetes fának, valójában csak hat törzse van. A ’ hétvezér platán ’ kapcsán Bercsek Péter: Mesélnek a margitszigeti fák – című, 2012-es a következőket olvashatjuk: „A Palatinus strand főbejáratával szemben, a rózsakert elején, egy platán fa koronája, 1945-januárjában a Szigeten dúló harcok idején súlyosan károsodott. Abban az időben Kunsch Antal főkertész visszavágatta a fát. Ennek hatására hét ága fejlődött. Elmondása szerint az 1930-ban a kipusztult „Hét Testvér” platánra emlékezve született a „Hét Vezér” elnevezés.” Nézzük meg kicsit közelebbről a névadó fa történetét: A bemutatott fát tehát József nádor legkedvesebb fájáról, a legendás Hét testvérek”-, vagy más néven aHét testvér-ről nevezték el. Az Erdészeti Lapok egyik 1908-as számában – a ’Híres fák életéből’ – a következőket olvashatjuk: „…van a szigetnek egy már történeti érdekességű fája Hét testvér-ről elnevezett óriás tarkalevelű, platánfa a főherczegi nyaraló előtt, mely valóban egyetlen a maga nemében, még József nádor ültette 1802-ben, amikor még nagy ritkaság volt e faj, melyből különben ma sincs sok. Az 1838-iki árviz, mely a szigetet elöntötte, a fiatal fát derékon törte, de nem pusztult bele, sőt ellenkezőleg, oldalágakat nevelt s a csonka törzsből két hatalmas ág nőtt ki, melyek bámulatosan fejlődtek. Ez a fa nagy arányai és szép lombozata miatt József királyi herczeg kedvencze lett, aki aztán elnevezte a hét ágról „Hét testvérnek”. 1882-ben a villám két erős,ágát törte le, s ma csak öt ága van melyek egy méter magasságban bizarr alakban válnak el egymástól. A fának azonban, melynek különben magassága 25 méter, koronája átmérője 27 méter, ágaié pedig 11—15 méter közt váltakozik, napjai meg vannak számlálva.”A fáról, további adatokat még a Vasárnapi Ujság, egyik 1905-ös számában is olvashatunk: „…Megmértem az idén Kirch-lechner Emil kertészeti ellenőr segítségével s a következő méreteket nyertük: törzsének kerülete 7 50 m., tehát az átmérője, melyet különben a fán magán is meg lehet mérni, 2 50 m . ; az egy méter magasságban szétoszló öt ág kerülete 2 50 – 3 10 méter…”. 

Mint fentebb láthattuk, a legendás fa, egy tarka levelű platánfa volt, így ebben az összefüggésben még olvas-hatunk róla a 30. nevezetes fa leírásánál is. Ott 26 évvel későbbre tették a telepítésének az idejét, de valószínű, hogy az a pontosabb adat, mivel a fa fiatal korában sérült meg… Megjegyzendő, hogy már az 1910-es években csonka Hét testvér (máshol Héttestvér) platánt, az 1920-as évektől a Margitszigeten (az egykori a főhercegi nyaraló épületében) élő Krúdy Gyula (1878-1933): Szent Margit – című kisregényében ’Hét Vezérek fája’-ként nevezi: „Sodródik az aranylevél, futamodik lábunk alatt a Hét Vezérek fájának termése,…”. Krúdy akkori otthona ablakán kitekintve, látta a már haldokló fa utolsó napjait. A fa, a Ferences romok északi oldala melletti, mai „Maja” – területen, kb., egyébként a sziget, manapság legszebb nyírfájának helyén állt. Ettől a helytől északi irányban, mindössze 265 m-re található az itt bemutatott nevezetes ’ hétvezér platán ’.

Díszértéke: Többtörzses, mutatós fa. Lombkoronájával több, mint 300 m2-nyi területet árnyékol be.

Kora: Az újrahajtott fa részek közel 70 évesek.

Törzskörmérete: 943 cm (gyökérnyak felett mérve – Szaller, 2008)

Hat törzse: 328 / 314 / 287 / 258 / 247 / 282 cm (Szaller, 2008).

2011 novemberében a fa állapotának megőrzése, továbbá baleset megelőzési okokból a Főkert faápoló szakemberei összebéklyózták a fa törzseit. Ezt a beavatkozást az egyes fák oldalirányú húzóereje, valamint a 2008-ban vizsgált a – jelzésű fánál diagnotizált hosszirányú repedés növekedése, már időszerűvé tette. Emellett a fa helyét rendezték és kiszélesítették, valamint a fa gyökerek közé szorult bazalt kockákat eltávolították.