Amuri parásfa – Phellodendron amurense

Származása: Északkelet-Kína, Korea, Japán, ahol ártéri területeken, hegyvidéki, nyirkos talajú patak partokon, ligeterdőkben él.

Botanikai leírás: 10–15 m magas, fiatalon felfelé törő, idősebb korban széles, laza, kissé szabálytalanul szétterülő vagy ernyős koronájú fa. Törzse rövid, szétterülő vagy ernyős koronájú fa. Szürkésbarna kérge hosszan és mélyen repedezett, vastagon parásodó. Vesszői világos barnássárgák vagy sárgásszürkék, a téli rügyek ezüstös szőrűek. Páratlanul szárnyalt, 20–35 cm-es, illatos levelei 5–13 levélkéjűek, melyek 5–10 cm hosszúak, tojásdadok vagy tojásdad lándzsásak, hosszan kihegyezett csúcsúak, lekerekített vagy ékvállúak, fiatalon pillás élűek; felül fénylő sötétzöldek, alul kékesek, kopaszok, és csak a főér mentén szőrösek. Nem feltűnő, 5–6 mm-es, fehéreszöld, egyivarú virágai 6–10 cm-es, finoman szőrös, dús bugákban, júniusban nyílnak. A porzós virágokból hosszan kicsüngenek a sárga portokok. Szeptemberben érő, 8–10 mm-es, gömbölyded, húsos, 5 magvú csontár termése zöld, éretten fekete, szétnyomva erősen terpentin illatú.

Az amuri parásfa érdekes kérge közelebbről, 2012 (1)

A faj érdekességei: A nemzetségnév az ógörög phellosz = parafa és a dendron = fa szavak összetétele. Nem feltűnő, virágait csak 20 éves kora körül kezdi hozni. Mivel kétlaki, így a parkokban elég ritka jelenség a szederszerű termés megjelenése. Sok emberre allergén hatású a termése és a nedve.

Gyógyászati felhasználása: Alvászavarokra szedhetünk szabadalmaztatott amuri parásfakivonatot. Ez a készítmény csökkenti a stresszt, kedélyjavító hatású, és elősegíti a pihentető alvást. Visszafogja a mértéktelen kortizol kiválasztást, amely felébreszti az álmatlanságban szenvedőket az éjszaka közepén. Ez a táplálék kiegészítő az agy GABA és szerotonin (örömérzetet kiváltó hormon) rendszerén keresztül hat, ezek közül mindkettő nagyon fontos a szorongás szabályozásában.

A ’Huang Paj’, a kínai orvoslás történetében első ízben, 1578-ban, a brit John Gerard távolkeleti kortársa, Li Si Csen híres gyógynövénygyűjteményében jelent meg.

Felhasználandó része: kéreg

Hatásai: Antibakteriális, vérnyomáscsökkentő, csökkenti a vércukorszintet, serkenti az epe működését és a vizelet kiválasztást.

Megjegyzések: Mélyrétegű, üde, tápdús nem túlságosan kötött, meleg talajt, világos, napos helyet kíván. A talaj kémhatására nem érzékeny, és mérsékelt beárnyalást is tűr. Fiatalon kissé fagyérzékeny, de fagyzugos helyre később se való. Elsősorban parkfának alkalmas, de emellett jó várostűrő fa is.

A fa lombozata, 2012 (1)

A bemutatott fa

Helyzete: Gyöngykavicsos sétány és Vadaskerti sétány sarok, a Virágoskert délkeleti fás-bokros szegletében.

A terület helyén, az egykori nádori nyaraló szomszédságában, itt volt az 1843-ban – a még József nádor által – létesített rózsakertészet, melyet később, József főherceg idejében, 1870-től már csak rózsaligetként emlegettek. 1877–1909-ig Magyar György vezetésével itt működött a margitszigeti kereskedelmi kertészet is. Ez idő közben, 1899-ben ide helyezték át az alcsúti kertészet óriási rózsakészletét. Az 1920-as évek elejére már világhírűvé fejlődött a híres rózsa-gyűjtemény. A húszas évek végén a kereskedelmi kertészetet felszámolták, a helyén létrejött a nagy virágellipszis – a mai virágoskert –, tőle északabbra pedig az új rózsakert területe található meg napjainkban.

A felvétel közepén látható a bemutatott parásfa a virágoskert mellett, 2012 koratavasz (1)

Dendrológiai értéke, története: Dendrológiai érdekesség. Hazánkban leginkább arborétumokban, gyűjteményes kertekben találkozhatunk vele. Elvétve parkokban is előfordulhat, mint pl. a Népligetben, ám még mindig ritkán telepített fának számít. Ezért is tanulmányozta ezt a fát már jó néhány évvel ezelőtt a kertészeti egyetemről Tóth Imre tanár úr is.

A feljegyzések alapján egykor a virágoskert mellett, az amuri parásfának öt példánya élt, amelyeket már az 1960-as években Bercsek Péter volt kertészeti vezető, egyik dendrológiai munkájában, mint idősebb egyedeket említett meg. Akkoriban, összesen 19 fa állt a park különböző részein. Ezekből az egyedülálló parásfákból 1988-ban még egy középkorút és egy idős fát tartottak számon. Ma már azonban szigeti sétáink során csak ezzel az egyetlenegy, itt bemutatott példányával találkozhatunk.

Kora: 59 év körüli – 2020’

Az ifjítás után megmaradt, igen gyér koronája, 2012 (1)

Állapota: Rossz. Ez az eredetileg szabad állást igénylő, terebélyes koronájú fafaj, egy viszonylag sűrű fás területen fejlődött évtizedekig. Így a törzse felkopaszodott, beszorult koronája pedig torz, féloldalas lett. A fa gyökérnyaka és törzse ép. Koronaalapja sérült. Koronája csonkolt, gyér, vázágai nagyon korhadtak, odvasak. A származását figyelembe véve, az elmúlt évek aszályos nyarai is gyengítették kondícióját, ezért jelentős károsodás érte.

2011 telén a kertészek kiszabadították a környező értéktelenebb fák fogságából. Ekkor a faápoló szakemberek eltávolították koronája száraz részeit és lekezelték a fát. 2012-ben ismét meleg és csapadékszegény nyár volt, ekkor koronája sajnos tovább száradt. 2013-ban megtörtént a fa szárazgallyazása. A 2014-es ifjítást követően a törzsének 8–10 méteres szakaszán több fiatal hajtás indult fejlődésnek, így 2017-re több ágat találhatunk ezen a szakaszon.

2017-ben gyér koronájában száraz részek is megfigyelhetők voltak.

A 2020-as tavaszi aszálynak köszönhetően a fa állapota tovább romlott. Koronájában jelentős száraz részek keletkeztek. Y-alakú vázágaiból az egyik elhalóban van. E vázág nagy része kéreghiányos.

 

Díszértéke: Alacsony. A fa habitusa és koronájának épsége nem megfelelő. Kinézete egyáltalán nem jellemző a fajra. A környező fák közül nem emelkednek ki a szeptember végén aranysárgára színeződő és hamar lehulló, szép levelei sem. Díszértékét kizárólag érdekes és díszes törzse adja, amelyben leginkább közelről gyönyörködhetünk.

A nevezetes amuri parásfa 2017-ben (1)

A nevezetes amuri parásfa 2017-ben (1)

A nevezetes amuri parásfa koronájának állapota, 2020 június (1)

A nevezetes amuri parásfa koronájának állapota, 2020 június (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

 

Fótok:

(1) Kevély László