Vastagtörzsű vadgesztenye – Aesculus hippocastanum

Botanikai leírás: 16–20 (30) m-es fa. Keskeny, boltozatos koronájával, ívesen lehajló ágaival, májusban nyíló nagy, kúpos, fehér virágbugájával az egyik legszebb parkfa. Téli rügyei fénylő barnák, enyvesek. Levelei 5–7 levélkéjűek, melyek 10–25 cm hosszúak, visszás tojásdadok, hosszú ékvállúak, felső harmadukban a legszélesebbek, szélük tompán, kétszeresen fűrészes. 2 cm széles virágai fehérek, a szirmok hullámos szélűek, középükön kezdetben sárga, később pirosló folttal. Felálló virágzata 20–30 cm-es, májusban nyílik. 4–6 cm átmérőjű, tüskés, zöld toktermésében 1–2 nagy, barna mag található. Őszi lombszíne szép sárga vagy barna.

A sérült vázágú vadgesztenye az 1960-as években (2)

A sérült vázágú vadgesztenye az 1960-as években (2)

Jelentős kártevője: A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella), amely korai lombhullást okoz.

Megjegyzés: Párás levegőjű völgyek növénye, ezért a városi száraz levegőtől szenved. Termete miatt sem lenne alkalmas utcasorfának, kifejezetten nagy parkokba való. Lombja kedvező árnyékhatást biztosít a tűző napsütésben. Termetét tekintve a vadgesztenye – a platánfák mellett – a sziget legjellemzőbb fája. Magját a népi gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasználja. Más néven közönséges vadgesztenyének is hívják.

A faj érdekességei: A bokrétafa termése, levele és virágja mérgező. Gyógyászati célokra a fa magját, virágját, kérgét és levelét felhasználják. Hatóanyagai triterpén glikozidok (eszcin, szaponin), cseranyagok, flavon-glikozidok.

Felhasználása: A vadgesztenye az aranyér, a vénás- és hajszálér keringési elégtelenség (visszeres lábszárfekély, zúzódások, ödémás elváltozások) kezelésére ajánlott érerősítő. Összehúzó, gyulladásgátló, és az UV sugarakat elnyelve bőrvédő hatású. Eszkulin tartalma miatt a fényvédő krémek, napolajok alkotó része. A homeopátiában aranyérre, májműködési zavarokra ajánlják, a népi gyógyászatban a magvakat nyersen lereszelve vagy szárítva és porrá őrölve hasmenések megszüntetésére használják. Reuma ellen, a fájó testrészek bedörzsölésére nemcsak a termések szeszes kivonatait, hanem a szeszben áztatott virágokat és azok kivonatait is alkalmazzák. Gyógyfürdőnek is megfelel. Leveléből teát is főznek.

A bemutatott fa

Helyzete: Rendőrségi tábla, a Vadaskerti sétány mellett, a kis pihenőnél. A sziget rendőrségi épülete régen a Casino északnyugati sarkánál állt. Innen származik a terület elnevezése. A vadgesztenye körüli kis pihenőben az 1980-as évekig óriás sakktábla üzemelt. A figurákat éjszakánként a Főkert raktárban őrizték. Egy idő után a bábuk őrzése megoldhatatlanná vált, így a sakktáblát utána már a parklátogatók nem tudták használni.

Sakktábla a nagy gesztenye alatt, 1967 (96)

Sakktábla a nagy gesztenye alatt, 1967 (96)

Dendrológiai értéke, története: A nádori nyaraló és környékének kialakításával egyidejűleg, a sziget déli részén is megkezdődött a park fejlesztése. 1811-re az egykori johannita vár helyén (a mai Casino területe) – feltehetően az alapfalak felhasználásával – majorság létesült, s ugyanitt kertészlak is épült. Két–három évtizeddel ez után a további parkkialakítások során, innen néhány lépésnyire telepítették társaival együtt a bemutatott vadgesztenyefát is. Később a majorság helyén előbb a szigetfelügyelő háza, majd 1867-ben az Alsószigeti Nagyvendéglő és egy táncterem épült. Törs Kálmán, 1872-ben így ír e környék fáiról: „Itt kezdenek feltünni a sziget hatalmas fái, melyek évszázadokra emlékeztetnek. A terebélyes hársak, a sürü lombozatu gesztenyék, a nyárfák tömérdek nemei, a sudár jegenyék, a nagylevelű platánok, az ezüst törzsű topolyák,…” 29

 

A múlt század első éveiben a területen nagyon sok, hatalmas vadgesztenyefa díszlett, köztük több 300 cm-es törzskerületű példánnyal. A bokrétafák manapság is nagy számban fordulnak elő a szigeten és a platánok mellett itt mindig az egyik legjellemzőbb hatalmas parkfáknak számítanak. Sétáink alkalmával a faj mintegy 280 példányával találkozhatunk, amelyek között több időskorú, hatalmas, 25–30 m magas fa is található. Azonban ez a nevezetes fa közülük a legvastagabb törzsű. Országos szinten a Magyarországi faóriások és famatuzsálemek (http://oregfak.emk.nyme.hu) adatbázisa alapján a negyedik (526 cm – 2011’), fővárosi szinten pedig az első helyen áll, tehát Budapest legvastagabb törzsű vadgesztenyéje!

Pihenő a fa árnyékában, 1969 (96)

Pihenő a fa árnyékában, 1969 (96)

A vadgesztenye, 1971 (101)

A vadgesztenye, 1971 (101)

A vadgesztenye az 1980-as években (2)

A vadgesztenye az 1980-as években (2)

Az idős, viharvert szigeti famatuzsálem, 2011 (1)

Az idős, viharvert szigeti famatuzsálem, 2011 (1)

Kora: 193 év körüli 2020’

Állapota: Egykor ezt a fát a sziget két legszebb gesztenyéje között említették (a másik a Nagyszálló melletti Szanatórium kert közepén áll). A fa feltehetőleg a II. világháborúban megsérült. Állapota évtizedek óta leromlóban van. Már egy 1960-as évekbeli fotón is jól látszanak visszavágott vázágai. A nyolcvanas évekre koronája jelentősen megritkult, de a fa magassága még elérte a 32 métert. A megbetegedett, évtizedek óta odvasodó fa kitetté vált az időjárási viszonyoknak. A 2006-os nagy viharok súlyos károkat okoztak fantasztikus koronájában, amely talán ekkor vesztette el örökre szabályos formáját.

A fa korona-alapjának bekorhadása és hosszirányú repedése, 2012 (1)

A fa korona-alapjának bekorhadása és hosszirányú repedése, 2012 (1)

Az évtizedek alatt többször visszavágott és csonkolt fa gyökérzete a felszínen, sérült, korhadt. Bordásan terpeszes gyökérnyaka szintén sérült és korhadt. Törzse hosszirányban repedezett, előrehaladottan károsult. Testét farontó tapló-gombák károsítják. Korona-alapja korhadt, odvas. A korona-alapból indulva, a törzs hosszanti irányában lefelé, viszonylag jelentős repedés húzódik végig a fa testén.  2020-ban és az elmúlt években eltávolított vázágai odvasak voltak. A vázágakon több éven keresztül, mélyen bekorhadt sebek voltak megfigyelhetők, amelyeket a madarak tovább bontottak, illetve a kártevők évről-évre tovább pusztítottak.

2008-ban a Főkert által megtörtént a fa vizuális és mérőműszeres vizsgálata. A vizsgálat után a fa egy nagyobb ápolást kapott. Ekkor eltávolították vázágainak száraz részeit is.

2012 júliusában egy kisebb vihar alkalmával az egyik hatalmas vázága tőből letört és nyílt seb keletkezett a fa odvas korona-alapján.

A fa csökkent lombfelülettel, 2012 tavaszán (1)

A fa csökkent lombfelülettel, 2012 tavaszán (1)

2015-ben balesetvédelmi okokból vázágait 1/3-ra visszaifjították. A visszavágás után ágazata csekély mértékben, részlegesen megifjult. A fa állapota azonban gyorsan tovább romlott.

2016-ban a fa újra átesett a vizuális és mérőműszeres vizsgálaton.

2017-ben a megmaradt három vázágából egy már elhalóban volt.

2020-ra a fa állapota kritikussá vált, így az év második hónapjában drasztikus beavatkozásra volt szükség. A szakemberek két vékonyabb ágat meghagyva, tulajdonképpen a fa vázágait majdnem korona-alapig eltávolították. A fa „napjai meg vannak számlálva”.

 

Díszértéke: Alacsony.

Ez a fafaj eredetileg virágzáskor igen nagy díszértékűnek számít. Az olyan években, amikor az aknázómoly elleni védekezés sikeresnek bizonyul, sötétzöld, feltörő növekedésű lombkoronája ősszel páratlan pompába borul. E fák a park legnagyobb látványosságai közé tartoznak. S bár ez a famatuzsálem minden bizonnyal az 1872-ben megemlített „sürü lombozatu gesztenyék” között volt, mára már örökre elvesztette egykoron megkapóan szép, szabályos és sűrű lombkoronáját. Legfeljebb még egy-két évig gyönyörködhetünk az idős fa történelmet idéző, különösen vaskos törzsében.

Pósfai György a famatuzsálem törzsének mérése közben, 2011 (98) „…Rutinos mozdulatokkal dolgozik: előbb lemér a talajtól 130 centit, majd megkeresi az alatta lévő törzsnek a legvékonyabb részét. Beakasztja a kéregbe a szalag végét, és gyorsan körbetekeri vele a fát. – 534 centi! – jelenti diadalittasan. – Ez azt jelenti, hogy tavaly óta nőtt egy centit.” z

Pósfai György a famatuzsálem törzsének mérése közben, 2011 (98)
„…Rutinos mozdulatokkal dolgozik: előbb lemér a talajtól 130 centit, majd
megkeresi az alatta lévő törzsnek a legvékonyabb részét. Beakasztja a
kéregbe a szalag végét, és gyorsan körbetekeri vele a fát.
– 534 centi! – jelenti diadalittasan.
– Ez azt jelenti, hogy tavaly óta nőtt egy centit.” z

Az öreg vadgesztenye csonkolt vázágai, 2016 tavaszán (1)

Az öreg vadgesztenye csonkolt vázágai, 2016 tavaszán (1)

A fa korona-alapja, a 2012-ben letört vázág odvas helye, 2016 (1)

A közel két évszázados, vastagtörzsű vadgesztenye a Rendőrségi táblában, az újonnan kialakított fahelyén, 2017 nyarán (1)

A közel két évszázados, vastagtörzsű vadgesztenye a Rendőrségi táblában, az újonnan kialakított fahelyén, 2017 nyarán (1)

Odvas vázágak a fán, felülnézetből, 2020 február (100)

Odvas vázágak a fán, felülnézetből,
2020 február (100)

Korhadt, lapokban széteső, odvas vázágak, 2020 február (100)

Korhadt, lapokban széteső, odvas vázágak,
2020 február (100)

Vastagtörzsű vadgesztenye közvetlenül a visszavágás után, 2020 február (1)

Vastagtörzsű vadgesztenye közvetlenül a visszavágás után, 2020 február (1)

A nevezetes vadgesztenye, 2020 június (1)

A nevezetes vadgesztenye, 2020 június (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

Források:

29 Törs Kálmán: Margit-sziget. Pest, Athenaeum Ny., 1872. 137 p. , 10 t. p. 80. Részlet URL: http://mek.oszk.hu/00500/00596/html/msziget/tors/ulthm.htm.

      Törs Kálmán: Margit-sziget, Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó,1872. p. 9.

 

Népszabadság, 2011. június (69. évfolyam, 127-151. szám)2011-06-10 / 135. szám  URL:

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_2011_06/?query=Margitsziget%20fa%C3%B3ri%C3%A1s&pg=194&layout=s

Fótok:

(1)    Kevély László

(2)    Bercsek Péter

(96) https://sakk-mester.blog.hu/2013/07/23/isten_eltessen_szilagyi_sanyi

(98) Népszabadság, 2011. június (69. évfolyam, 127-151. szám) 2011-06-10 / 135. szám URL:         https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_2011_06/?query=Margitsziget%20fa%C3%B3ri%C3%A1s&pg=194&layout=s

(100) FŐKERT NONPROFIT ZRT.

(101) Fortepan/Adományozó   URL: http://www.fortepan.hu/?search=Margitsziget