Egykoron a legszebbnek tartott bokrétafa Aesculus hippocastanum

Botanikai leírás: 16–20 (30) m-es fa. Keskeny, boltozatos koronájával, ívesen lehajló ágaival, májusban nyíló nagy, kúpos, fehér virágbugájával az egyik legszebb parkfa. Téli rügyei fénylő barnák, enyvesek. Levelei 5–7 levélkéjűek, melyek 10–25 cm hosszúak, visszás tojásdadok, hosszú ékvállúak, felső harmadukban a legszélesebbek, szélük tompán, kétszeresen fűrészes. 2 cm széles virágai fehérek, a szirmok hullámos szélűek, középükön kezdetben sárga, később pirosló folttal. Felálló virágzata 20–30 cm-es, májusban nyílik. 4–6 cm átmérőjű, tüskés, zöld toktermésében 1–2 nagy, barna mag található. Őszi lombszíne szép sárga vagy barna.

 

Jelentős kártevője: A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella), amely korai lombhullást okoz.

 

Megjegyzés: Párás levegőjű völgyek növénye, ezért a városi száraz levegőtől szenved. Termete miatt sem lenne alkalmas utcasorfának, kifejezetten nagy parkokba való. Lombja kedvező árnyékhatást biztosít a tűző napsütésben. Termetét tekintve a vadgesztenye – a platánfák mellett – a sziget legjellemzőbb fája. Magját a népi gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasználja. Más néven közönséges vadgesztenyének is hívják.

A bemutatott fa

 

Helyzete: A Nagyszálló mellett, a Szanatóriumkert. A Nagyszálló 1873-ban épült. Szanatóriumi célra 1926-ban szárnyépülettel bővítették ezért a mellette lévő parkrészt Szanatóriumkertnek hívják.

Dendrológiai értéke, története: Napjainkban mintegy 270 vadgesztenye él a Margitsziget közterületén. Az állományban tehát elég gyakori fa, melyből ez mindenképpen a legnagyobb értékű. Az egyik, még az 1800-as évek elején telepített, mára talán a leghatalmasabb példány, amit elődeink a Margitsziget legszebb habitusú vadgesztenyéjeként tartottak számon. Ez a famatuzsálem magán viseli még a II. világháborúban az ostrom ideje alatt szerzett sérüléseket. Ráadásul az elmúlt évek nagy viharai is súlyos károkat okoztak fantasztikus koronájában (a viharok után 5–6 darab vastagabb vázágat részben, vagy teljesen el kellett távolítani), így megkapó lombkoronaalakja már vesztett szépségéből, de még ma is igen tekintélyes fa, a park leglátványosabb, nevezetes bokrétafája.

Kora: 183 év körüli – 2020’

Állapota: A meglehetősen idős, hiányos és gyér koronájú fa törzsén kisebb sérülések, elváltozások láthatók. Egyik alsó vázágán farontó gombatelep élősködik. A részben csonkolt vázágai szintén több helyen sérültek, korhadtak vagy odvasak. A 2006-os nagy viharok óriási kárt tettek hatalmas koronájában, ezért lombvesztesége jelentősnek mondható.

Díszértéke: Habitusa bár egyáltalán nem kifogástalan, mégis nagy díszértékű fának mondható. A faj külön értéke, hogy viszonylag kései lombhullású. Virágzáskor, mely április-május környékére esik, a parkok, s így a sziget talán legszembetűnő fái közé sorolható.

A fa kora tavaszi állapotban. Jól láthatók koronájának hiányosságai, 2012, március (1)

A fa kora tavaszi állapotban. Jól láthatók koronájának hiányosságai, 2012, március (1)

A bemutatott hatalmas bokrétafa a Szanatóriumkertben, déli irányból, teljes őszi lombszínpompában, 2012, november eleje (1)

A nevezetes bokrétafa, 2017 nyarán (1)

A nevezetes bokrétafa, 2017 nyarán (1)

Egykoron a legszebbnek tartott bokrétafa déli irányból, 2020 június (1)

Egykoron a legszebbnek tartott bokrétafa keleti irányból, 2020 június (1)

Egykoron a legszebbnek tartott bokrétafa keleti irányból, 2020 június (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

Fótok:

(1)      Kevély László