Alacsonyan elágazó platánok Platanus x acerifolia

A nyugati platán (P. occidentalis) Amerikából, a keleti platán (P. orientalis) Európából származik. Feltehetően Spanyolországban kereszteződtek először, így jött létre a hibrid- (P. hybrida), más néven juharlevelű platán (P. x acerifolia), vagy közönséges platán. Egyéb tudományos elnevezése: P. x hispanica.

Botanikai leírás: 30–35 m-es, terebélyes, óriási boltozatos koronájú fa. Hajtásai, levelei csillagszőrösek. A levelek szórt állásúak, tenyeresen 3-5-7 karéjúak, hosszú levélnyelűek. Egylaki, jelentéktelen virágaik gombvirágzatban egyesülnek. A kicsi, szőrös makkok elszáradt bibeszál maradványoktól borzas, hosszú kocsányú, gömb alakú, 2,5 cm átmérőjű, aszmag-csoport-terméságazatot alkotnak. Törzse foltokban hámló, szürke, krémszínű, vagy barna kérgű. A hatalmas parkok jellegzetes, fejedelmi megjelenésű fája.

A faj érdekessége: Fájuk gyakran gyönyörűen, mintázottan erezett, ezért azt a műbútoripar igen kedveli.

Megjegyzés: A platánfa másik elnevezése: boglárfa.

A bemutatott fák

Helyzete: A Szökőkúti táblában található. A terület névadó építménye – a szökőkút 1962-ben létesült. Első nagyobb felújítása 2002-re esett. A 2013-as felújításkor egy nagyobb átalakításon ment keresztül, ekkor a környezetének átépítése is megtörtént. A 400 köbméter vizet tartalmazó, 35 méter átmérőjű medencéjével és több mint ezer négyzetméteres vízfelületével Európában az egyik legnagyobb szökőkútnak számít.

A sérült platánok az 1960-as években, 15-20 éves „új” törzseikkel (2)

A sérült platánok az 1960-as években, 15-20 éves „új” törzseikkel (2)

Dendrológiai értéke, története:

A Szökőkút mellett látható öt darab idős és egy fiatalabb juharlevelű platánfa, amelyek különleges megjelenésükkel a Margitsziget legnagyobb látványosságai közé tartoznak. E történetileg is nevezetes fák jellegzetessége, hogy törzsük a földtől egy méter körüli magasságban ágazik el. E fák láthatóak számos, az 1900-as évek elején megjelent képeslapon is, amikor hasonló magasságúak voltak, mint most. Akkor azonban még egy törzsük volt, amely szabályosan, megfelelő magasságban tartotta a koronájukat. Ezek a fák sok társaikkal együtt a II. világháborúban súlyosan megsérültek, ezért a harcok után a gondos kertészek alacsonyan visszavágták törzseiket.

Mivel az egyes fák gyökérzetének a sérülések előtt hatalmas koronát kellett ellátnia életerővel, így a visszavágást követően az újrahajtott, fejlődő törzseiket és koronájukat viszonylag gyorsan – mintegy 70 év alatt ki tudták fejleszteni a mai nagyságúvá. Ezeket a nevezetes fákat Pósfai György Magyarország legnagyobb fái című munkájában „alacsonyan szétágazó” platán-fákként említi meg.

A második világháború szele először 1944 augusztusában csapta meg a szigetet, egy szőnyegbombázás alkalmával.  A kertészeti munkák 1944 őszén szűntek meg. A fokozatosan elnéptelenedett szigeten csak az ott lakó kertészeti dolgozók maradtak családjukkal. 1944. november 4-én felrobbant a Margithíd pesti szárnya. A németek befészkelték magukat a területre. 1945. január 18-án a szovjetek elfoglalták Pestet, majd január 19-én elkezdődtek a 10 napig tartó szigeti harcok. A Szovjetek a sziget északi részéről lépésről-lépésre haladtak dél felé. A harcok során jelentős háborús károk keletkeztek a parkban és a növényekben. A területen lévő sok fa és bokor akadályozta a harcoló feleket abban, hogy átlássanak a területen, ezért hatalmas pusztítást végeztek. A szigetet hihetetlen erővel támadták a szovjetek. A feljegyzések szerint óránként hatezer különböző kaliberű tüzérségi lövedék érte el a kerteket és az épületeket.

A szovjet hadműveletek sikeresnek bizonyultak. A németek január 29-én parancsot kaptak a sziget kiürítésére és este megkezdték a kivonulást. Éjfél táján az utolsó német is elhagyta a szigetet. Német szakértők szerint az egész háború folyamán ekkora területre, ilyen erős tűzösszpontosítás nem fordult elő.

A harcok alatt nagyszámú fa sérült meg, köztük több értékesebb, melyek között voltak a legféltettebb, idősebb nevezetes fáink becses példányai is. Ezek közé tartozik a Nagyszálló mellett „Az egykoron a legszebbnek tartott bokrétafa”, a Víztorony környéki „Arany tölgyek”, a már nem látható „Arany János kőrisfája” a Casinó környékén a pusztulóban lévő „Vastagtörzsű vadgesztenye” és a faápolók által többször megmentett „Hétvezér platán” is.

Részben a háború okozta sérülésekkel magyarázható a parki fák jelenlegi állapota. A helyreállítások mellett a következő évtized nagy feladat elé állította a kertészeti szakembereket. A sérülések a túlélő fákon ma is jól láthatók, sérült törzseik 1–2 m magasról hajtottak ki. Ezek a „hajtások” az évtizedek múlásával napjainkra több mint fél évszázados erős törzsekké fejlődtek.

A platánok a 70-es években (6.2)

A platánok a 70-es években (6.2)

Az 1970-es évektől a fák alatt lomblevelű örökzöldek éltek. Ezt az időszakot így idézi fel dr. Debreczy Zsolt az 1988-ban a szigetről írt tanulmányában: „…Ami szép, és talán a Sziget legszebb összhatású részlete az a nagy, 3 tőből 14 felé ágazó platán csokor, babérmeggy (Laurocerasus officinalis ’Latifolia’) és babérsom (Aucuba japonica) és dérbabér (Skimmia japonica) alátelepítéssel. 34

Dr. Debreczy Zsolt által említett platánfák az 1980-as években (5)

Dr. Debreczy Zsolt által említett platánfák az 1980-as években (5)

A szökőkút 2013-as felújításakor az aljnövényzet felszámolásra került és a medence délnyugati szegletében lévő platáncsoport alatt nagyvonalú pihenőhely épült. A fák nyújtotta kellemes árnyékból a nagyközönség számára csodálatos kilátás tárul a szökőkútra. A fák megközelíthetősége és a gyökereik védelme érdekében lépcsőzetesen emelkedő kompozit fapalló burkolatot létesítettek, amelynek felülete 460 m2. A csapadékvíz-gyűjtő folyókák vizét is a burkolat alá vezették, hogy a fák minél több vízhez juthassanak.

 

Állapota: A facsoport tagjai igen változatos méretűek és állapotúak.

Némely fánál a felszíni gyökérzet egy része-, illetve gyökérnyakuk kis mértékben sérült.

Egyes fák esetében a törzsön rongálás nyomai, felszíni sérülések, kéregleválások láthatóak.

Egyik-másik fa koronaformája szabálytalan, féloldalas, gyér. Ugyancsak némely fa koronájában ágalapi bekorhadások, sérülések is tapasztalhatók.

A platáncsoport egyik tagjának 2013-ban, a Szökőkút felújításkor az egyik vékonyabb vázágát el kellett távolítani.

A fotó bal oldalán látható a társainál jóval fiatalabb platán. A platáncsoportból - a többi egyeddel ellentétben – ennek a két fának törzsei szinte teljesen függőleges állásúak, 2013.11.04. (83)

A fotó bal oldalán látható a társainál jóval fiatalabb platán. A platáncsoportból – a többi egyeddel ellentétben – ennek a két fának törzsei szinte teljesen függőleges állásúak, 2013.11.04. (83)

A nevezetes facsoport délnyugati irányból, 2015 (8)

A nevezetes facsoport délnyugati irányból, 2015 (8)

A szökőkút melletti különleges alakú platánok, 2016 (1)

A szökőkút melletti különleges alakú platánok, 2016 (1)

Az egyik nevezetes szökőkút melletti platán, 2016 (1)

Az egyik nevezetes szökőkút melletti platán, 2016 (1)

Az alacsonyan elágazó platánok, 2020 február (1)

Az alacsonyan elágazó platánok, 2020 február (1)

A nevezetes alacsonyan elágazó platánok, 2020 június (1)

A nevezetes alacsonyan elágazó platánok, 2020 június (1)

Koruk: A legvastagabb törzsű példányok életkora 193 évre is tehető – 2020’.

Díszértékük: A Margitsziget egyik leglátványosabb platáncsoportjának díszítő értéke kimagasló.

 

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

Források:

34 Debreczy Zsolt: Javaslat a Margitsziget tájképi és dendrológiai fejlesztési tervéhez. Budapest,   Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára – Fővárosi Kertészeti Vállalat, 1984.

 

Fótok:

(1)      Kevély László

(2)      Bercsek Péter

(5)      Dr. Rácz István-Dr. Debreczy Zsolt, 1984.

(6.2)   Főkert fotóarchívum. http://fokert150.hu/. URL:

http://fokert150.hu/images/margitszigeti-nagy-platan-1970-es-evek/

(8)     Elblinger Ferenc, „Fák, erdők parkok. Elbi blogja”,

  1. URL: http://elbiferrum.blogspot.hu/2015/05/a-margit-sziget.html

(83)   http://kepguru.hu/foto/178742/margitszigeti-osz-budapest – Laczkó Ágota –              http://kepguru.hu/dyn/download.php?id=178742&size=f&sh=IAcMnPcoocavPmhfYLymfg&e=1509209085