Alacsonyan elágazó platánok – Platanus x acerifolia
Alacsonyan elágazó platánok – Platanus x acerifolia
A nyugati platán (P. occidentalis) Amerikából, a keleti platán (P. orientalis) Európából származik. Feltehetően Spanyolországban kereszteződtek először, így jött létre a hibrid- (P. hybrida), más néven juharlevelű platán (P. x acerifolia), vagy közönséges platán. Egyéb tudományos elnevezése: P. x hispanica.
Botanikai leírás: 30–35 m-es, terebélyes, óriási boltozatos koronájú fa. Hajtásai, levelei csillagszőrösek. A levelek szórt állásúak, tenyeresen 3-5-7 karéjúak, hosszú levélnyelűek. Egylaki, jelentéktelen virágaik gombvirágzatban egyesülnek. A kicsi, szőrös makkok elszáradt bibeszál maradványoktól borzas, hosszú kocsányú, gömb alakú, 2,5 cm átmérőjű, aszmag-csoport-terméságazatot alkotnak. Törzse foltokban hámló, szürke, krémszínű, vagy barna kérgű. A hatalmas parkok jellegzetes, fejedelmi megjelenésű fája.
A faj érdekessége: Fájuk gyakran gyönyörűen, mintázottan erezett, ezért azt a műbútoripar igen kedveli.
Megjegyzés: A platánfa másik elnevezése: boglárfa.
A bemutatott fák
Helyzete: A Szökőkúti táblában található. A terület névadó építménye – a szökőkút 1962-ben létesült. Első nagyobb felújítása 2002-re esett. A 2013-as felújításkor egy nagyobb átalakításon ment keresztül, ekkor a környezetének átépítése is megtörtént. A 400 köbméter vizet tartalmazó, 35 méter átmérőjű medencéjével és több mint ezer négyzetméteres vízfelületével Európában az egyik legnagyobb szökőkútnak számít.
Dendrológiai értéke, története:
A Szökőkút mellett látható öt darab idős és egy fiatalabb juharlevelű platánfa, amelyek különleges megjelenésükkel a Margitsziget legnagyobb látványosságai közé tartoznak. E történetileg is nevezetes fák jellegzetessége, hogy törzsük a földtől egy méter körüli magasságban ágazik el. E fák láthatóak számos, az 1900-as évek elején megjelent képeslapon is, amikor hasonló magasságúak voltak, mint most. Akkor azonban még egy törzsük volt, amely szabályosan, megfelelő magasságban tartotta a koronájukat. Ezek a fák sok társaikkal együtt a II. világháborúban súlyosan megsérültek, ezért a harcok után a gondos kertészek alacsonyan visszavágták törzseiket.
Mivel az egyes fák gyökérzetének a sérülések előtt hatalmas koronát kellett ellátnia életerővel, így a visszavágást követően az újrahajtott, fejlődő törzseiket és koronájukat viszonylag gyorsan – mintegy 70 év alatt ki tudták fejleszteni a mai nagyságúvá. Ezeket a nevezetes fákat Pósfai György Magyarország legnagyobb fái című munkájában „alacsonyan szétágazó” platán-fákként említi meg.
A második világháború szele először 1944 augusztusában csapta meg a szigetet, egy szőnyegbombázás alkalmával. A kertészeti munkák 1944 őszén szűntek meg. A fokozatosan elnéptelenedett szigeten csak az ott lakó kertészeti dolgozók maradtak családjukkal. 1944. november 4-én felrobbant a Margithíd pesti szárnya. A németek befészkelték magukat a területre. 1945. január 18-án a szovjetek elfoglalták Pestet, majd január 19-én elkezdődtek a 10 napig tartó szigeti harcok. A Szovjetek a sziget északi részéről lépésről-lépésre haladtak dél felé. A harcok során jelentős háborús károk keletkeztek a parkban és a növényekben. A területen lévő sok fa és bokor akadályozta a harcoló feleket abban, hogy átlássanak a területen, ezért hatalmas pusztítást végeztek. A szigetet hihetetlen erővel támadták a szovjetek. A feljegyzések szerint óránként hatezer különböző kaliberű tüzérségi lövedék érte el a kerteket és az épületeket.
A szovjet hadműveletek sikeresnek bizonyultak. A németek január 29-én parancsot kaptak a sziget kiürítésére és este megkezdték a kivonulást. Éjfél táján az utolsó német is elhagyta a szigetet. Német szakértők szerint az egész háború folyamán ekkora területre, ilyen erős tűzösszpontosítás nem fordult elő.
A harcok alatt nagyszámú fa sérült meg, köztük több értékesebb, melyek között voltak a legféltettebb, idősebb nevezetes fáink becses példányai is. Ezek közé tartozik a Nagyszálló mellett „Az egykoron a legszebbnek tartott bokrétafa”, a Víztorony környéki „Arany tölgyek”, a már nem látható „Arany János kőrisfája” a Casinó környékén a pusztulóban lévő „Vastagtörzsű vadgesztenye” és a faápolók által többször megmentett „Hétvezér platán” is.
Részben a háború okozta sérülésekkel magyarázható a parki fák jelenlegi állapota. A helyreállítások mellett a következő évtized nagy feladat elé állította a kertészeti szakembereket. A sérülések a túlélő fákon ma is jól láthatók, sérült törzseik 1–2 m magasról hajtottak ki. Ezek a „hajtások” az évtizedek múlásával napjainkra több mint fél évszázados erős törzsekké fejlődtek.
Az 1970-es évektől a fák alatt lomblevelű örökzöldek éltek. Ezt az időszakot így idézi fel dr. Debreczy Zsolt az 1988-ban a szigetről írt tanulmányában: „…Ami szép, és talán a Sziget legszebb összhatású részlete az a nagy, 3 tőből 14 felé ágazó platán csokor, babérmeggy (Laurocerasus officinalis ’Latifolia’) és babérsom (Aucuba japonica) és dérbabér (Skimmia japonica) alátelepítéssel.” 34
A szökőkút 2013-as felújításakor az aljnövényzet felszámolásra került és a medence délnyugati szegletében lévő platáncsoport alatt nagyvonalú pihenőhely épült. A fák nyújtotta kellemes árnyékból a nagyközönség számára csodálatos kilátás tárul a szökőkútra. A fák megközelíthetősége és a gyökereik védelme érdekében lépcsőzetesen emelkedő kompozit fapalló burkolatot létesítettek, amelynek felülete 460 m2. A csapadékvíz-gyűjtő folyókák vizét is a burkolat alá vezették, hogy a fák minél több vízhez juthassanak.
Állapota: A facsoport tagjai igen változatos méretűek és állapotúak.
Némely fánál a felszíni gyökérzet egy része-, illetve gyökérnyakuk kis mértékben sérült.
Egyes fák esetében a törzsön rongálás nyomai, felszíni sérülések, kéregleválások láthatóak.
Egyik-másik fa koronaformája szabálytalan, féloldalas, gyér. Ugyancsak némely fa koronájában ágalapi bekorhadások, sérülések is tapasztalhatók.
A platáncsoport egyik tagjának 2013-ban, a Szökőkút felújításkor az egyik vékonyabb vázágát el kellett távolítani.
Koruk: A legvastagabb törzsű példányok életkora 193 évre is tehető – 2020’.
Díszértékük: A Margitsziget egyik leglátványosabb platáncsoportjának díszítő értéke kimagasló.
Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020
Források:
34 Debreczy Zsolt: Javaslat a Margitsziget tájképi és dendrológiai fejlesztési tervéhez. Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára – Fővárosi Kertészeti Vállalat, 1984.
Fótok:
(1) Kevély László
(2) Bercsek Péter
(5) Dr. Rácz István-Dr. Debreczy Zsolt, 1984.
(6.2) Főkert fotóarchívum. http://fokert150.hu/. URL:
http://fokert150.hu/images/margitszigeti-nagy-platan-1970-es-evek/
(8) Elblinger Ferenc, „Fák, erdők parkok. Elbi blogja”,
(83) http://kepguru.hu/foto/178742/margitszigeti-osz-budapest – Laczkó Ágota – http://kepguru.hu/dyn/download.php?id=178742&size=f&sh=IAcMnPcoocavPmhfYLymfg&e=1509209085