Japánkerti ős-mamutfenyők – Metasequoia glyptostroboides

 

Botanikai leírás: A mocsárciprusra emlékeztető termetű és lombozatú, 25-35 m magas, karcsú, kúpos alakú lombhullató fa. Legszembetűnőbb megkülönböztető morfológiai bélyege, hogy rövidhajtásai, valamint rügyei átellenes állásúak (a mocsárciprus szórt levélállású). Tűlevelei laposak, 2,5 cm hosszúak, lágyak. Ősszel sárgára, rózsásra vagy vörösre színeződnek. A lehulló hajtásokon kétsorosan, a megmaradó vezérhajtásokon szórtan állnak. Kérge hosszanti irányban, rostosan hámló. Toboza gömb alakú, 2,5 cm átmérőjű.

Az ’ős-mamutfenyő’ levélzete (1)

Az ’ős-mamutfenyő’ levélzete (1)

Ága, jellegzetes átellenes rügyeivel, virágzatával és egy tobozával (1)

Ága, jellegzetes átellenes rügyeivel, virágzatával és egy tobozával (1)

A faj érdekességei: Először kövületből ismerték, majd 1941-ben fedezték fel Szecsuan (Kína) tartományban.  Innen származik a másik neve: szecsuani ősfenyő. A szenzációs hírre Amerikából kutatóexpedíciót indítottak a magok gyűjtésére, de hamar rájöttek, hogy vegetatív úton, dugványokkal is jól szaporítható. 1948-ban a bostoni (USA) arborétumba magvakat, majd a világ botanikus kertjeibe magokat és növényeket küldtek. A fák nagyon lassan fordulnak termőre, az Európában és Amerikában az 1940-es években ültetett példányok közül csak a 90-es években kezdett el néhány fa virágozni először. Fája első osztályú faanyag, ezért 1949 után kivágták egyik legnagyobb 6000 fából álló populációját. 1980-ban törvényt hoztak védelmére, de mivel természetes regenerálódása gyenge, mára már kritikusan veszélyeztetett, vörös listán lévő faj.

A bemutatott fák

Helyzetük: Sziklakerti tábla, Japánkert. Már a gyógyvízéről (1867) és mesterséges vízeséséről (1870) ismert területen 1936-ban melegvízű halastó létesült. A környék első teljes átépítése és felújítása az 1960-as évek elején valósult meg, azonban csak 1990 táján nyerte el mai formáját. A tómederrel együtt, a legutóbbi nagy felújítására 2014-ben került sor. A parkrész két részre különíthető el: egy sziklakert- és egy japánkert jellegű részre.

A télbe öltözött Japánkertet láthatjuk. A háttérben egy-egy kínai ős-mamutfenyő emelkedik ki, jellemzően szabályos koronájával, 2004 december (1)

A télbe öltözött Japánkertet láthatjuk. A háttérben egy-egy kínai ős-mamutfenyő
emelkedik ki, jellemzően szabályos koronájával, 2004 december (1)

Dendrológiai értékük, történetük: Ez a tulajdonképpen élő kövület Magyarországra hamarabb érkezett el, mint Nyugat-Európába. Hazánkban 1949-ben ültették először a Szegedi Botanikus Kertben. Innen került 1954-ben a Margitsziget Japánkertjébe ez a három darab fa, amelyek az 1960-as években külföldi szakmakörökben is nevezetes fák voltak. A kínai mamutfenyőknek is nevezett fákból a parkban 2017-ben összesen 8 darab példány élt, de közülük, ez a három kiemelt nevezetes fa a legidősebb.

Koruk: 71 év körüli – 2020’

Állapotuk: Gyökérzetük, továbbá némelyik példány gyökérnyaki része és törzse kissé sérült. A három nevezetes ős-mamutfenyőből, az északi és déli elhelyezkedésű példányok ágrendszere hiányos, gyér, korona-alakjuk szabálytalan. Így e fák esetében jelentős lombveszteséggel számolhatunk. A középső fa teljesen szabadon áll, annak koronája tömött, korona-alakja szabályos, a három közül ez a legjobb állapotú egyed.

Díszértékük: Különleges megjelenésük mellett, narancs- és vörösbarna színű kérgükkel is díszítenek. A középső elhelyezkedésű egyed szabályos korona-alakjával is magára vonja a figyelmet. A többi – szigeti – egyeddel szemben, ezek méltó helyen találhatók, s így szépségük teljeséggel kiemelkedik.

A három japánkerti Metasequoia glyptostroboides egyike, őszi színpompában, 2012 (1)

A három japánkerti Metasequoia glyptostroboides egyike,
őszi színpompában, 2012 (1)

Az északi irányban elhelyezkedő példány, 2020 június (1)

Az északi irányban elhelyezkedő példány, 2020 június (1)

A középső példány, 2020 június (1)

A középső példány, 2020 június (1)

A déli irányban elhelyezkedő példány, 2020 június (1)

A déli irányban elhelyezkedő példány, 2020 június (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

Fótok:

(1) Kevély László