Virginiai mocsárciprus – Taxodium distichum

Botanikai leírás: Egylaki, lombhullató, tűlevelű fenyő. 30–40 m-re növő, fiatalon karcsú, szabályos kúp, később elterebélyesedő, inkább boltozatos koronájú fa. Kérge világos vörösesbarna vagy szürkésbarna, barázdált, rostos, hosszabb csíkokban leváló. A törzs igen széles, támpilléres. Tűlevelei szórt állásúak, a hosszúhajtáson csavarvonalban állnak és pikkelyszerűek. A világoszöld, lapos, legfeljebb 2 cm hosszú tűlevelei a rövidhajtásokon fésűsen sorakoznak, fonákjukon finom hosszúkás csík látható. Ősszel a rozsdavörösre váltó levelek együtt hullnak le a rövidhajtásokkal. Toboza gömb alakú, 3 cm átmérőjű, először zöld, majd barna színű.

A faj érdekességei: A talaj fölé emelkedő, oszlopszerű, módosult lélegeztető (légző) gyökere a pneumatofóra (pneumatophore), mely ritkán, akár 1 méterre is kiemelkedhet a vízből. Feladata a gázcsere, a növény gyökerének levegővel való ellátása, valamint a rögzítés. Ez a furcsa bábuformájú légzőgyökér – melyet „ciprusbabának” is neveznek – fatönkszerű kinövésként veszi körül a törzset, a föld alól törve fel a felszínre. Lombja tovább megmarad, mint a hozzá igen hasonló kínai mamutfenyőnek.

A mocsárciprus lélegeztető gyökerei (1)

A mocsárciprus lélegeztető gyökerei (1)

Levélzete és termős tobozai (1)

Levélzete és termős tobozai (1)

A nevezetes fa törzse (1)

A nevezetes fa törzse (1)

Taxodium distihum, 2020 február (1)

Taxodium distihum, 2020 február (1)

Felhasználása: A törzséből nyert faanyagot az Egyesült Államok déli és délkeleti vidékéről hozzák Európába. Szíjácsa keskeny, gesztje világossárgás vagy sárgásvöröses, finom, néha hullámos évgyűrűkkel. Fája egyenes és durvarostú, sávos, gyantás, szagtalan, megfelelően lágy és könnyű, de igen rugalmas, teherbíró és rendkívül tartós.

A bemutatott fa

Helyzete: Sziklakerti tábla, Japán kert. Közvetlenül a Halastó két részét összekötő csatorna mellett.

Dendrológiai értéke: A sziget egyetlen mocsárciprusa. 1988-ig két mocsárciprust említettek meg a parkban. Az egyik ez a bemutatott fa, a másik a sziget déli csúcsánál élt, de az 1988 után elpusztult.

 

Kora: 71 év körüli – 2020’

Állapota: Gyökérzete, gyökérnyaka és törzse kissé sérült. A fa délkeleti irányba ferde állású.

Díszértéke: Különleges megjelenése és szabályos korona-alakja mellett őszi, barnásvörös lombszínével is díszit.

A nevezetes mocsárciprus, 2020 június (1)

A nevezetes mocsárciprus, 2020 június (1)

Virginiai mocsárciprus őszi köntösben, Japánkertben, 2016 ősze (1)

Virginiai mocsárciprus őszi köntösben, Japánkertben, 2016 ősze (1)

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

Fótok:

(1) Kevély László