Cserjés vadgesztenye csoport – Aesculus parviflora

 

Botanikai leírás: 2–3 m magas, cserjetermetű, gyökérsarjakkal erősen, akár 6–10 m-re is elterjedő fa. Levelei kihajtáskor bronzszínűek, 5–7 levélkéből állnak, csipkézettek, 10-18 cm nagyságúak, fonáki oldaluk gyéren szőrözött.  Az őszi lombszíne élénk-sárga. Rügyei télen nem enyvesek. Rózsás porzójú, fehéres virágát 20–30 cm-es végálló virágzatban, július–augusztusban hozza. A bugavirágzata felálló, 20–30 cm nagyságú, gúlaszerű, és gyakran 100 magános virágot is tartalmazhat. Termése 3–4 cm átmérőjű, gömbölyded vagy visszástojás alakú tok.

A faj érdekességei: Nálunk csak ritkán hoz termést. A virágok csak esetenként illatoznak, észak-amerikai otthonában éjszakai pillangók porozzák be.

A bemutatott facsoport

Helyzete: Alsó Opera tábla, a főúti sétány mellett (a Szabadtéri Színpad vonalában).

Dendrológiai értékük: Kunsch Antaltól, a Margitsziget egykori főkertészétől tudjuk, hogy 1935-ben már megtalálható volt a parkban öt darab, általa „törpe gesztenyebokornak” nevezett- 1,5 méter magas példány, amelyek akkor már 25 évesek voltak. Napjainkban a bemutatott cserjeszerű, alacsony termetű facsoport, a Víztorony közelében közel 200 m²-nyi felületet borít be. Ez a manapság, még ritkábban telepített faj, a parkban összesen csak két helyen található meg. A másik helyszín, ahol ebben a cserjecsoportban gyönyörködhetünk, az a Palatinus Strand déli felén elhelyezkedő füves terület, az úgynevezett Póló rét.

Kora: 65 év körüli – 2020’

Díszértéke: Hangulatos megjelenésű, miniatűr erdő hatását keltő facsoport, mely virágzáskor és őszi lombszíneződéskor egyedülálló szépségű.

Forrás: Kevély László – FŐKERT Nonprofit Zrt.: A Margitsziget nevezetes fái 2020

Fótok:

(1) Kevély László