A Népliget néhai legöregebb akáca (X. kerület)

 

1601 jelentős dátum a fa-történelemben: Jean Robin párizsi királyi főkertész állítólag ebben az évben hozta be Észak-Amerikából Európába az első akácfát (és az egyed ma is él). Vagy mégsem? Az első európai akác meggyökerezése valójában a múlt ködébe vész, biztosan csak azt lehet tudni róla, hogy az eredetileg Észak-Amerika és Kanada területén honos fa valahogy eljutott Európa több országának egy-két különleges botanikai gyűjteményébe, parkjába a 17. század során. De, akárcsak a többi amerikai haszonnövény esetében, erényei még nemzedékeken át rejtve maradtak, és igazán csak az 1700-as évek második felében, majd az 1800-as évek derekán, az újabb amerikai tapasztalatok alapján kezdték el szorgalmazni Európa-szerte az ültetését.

Ekkor még senki se gondolta, hogy az akác a magyar táj leghétköznapibb fája lesz. Az Alföldön tömegesen 1865 és 1895 között kezdték telepíteni, második felfutása pedig Trianon után következett be. Mára a leggyakoribb fa lett az országban, az összes erdőterület 22,5%-a akácos, 463 ezer hektáron nő. Magyarország akácnagyhatalom, az európai akácosok fele a Kárpát-medencében, ennek 90 százaléka határainkon belül található.

A francia vagy angol (esetleg portugál) kezdetek után hozzánk osztrák közvetítéssel jutott, az első csemetéket – ismét inkább csak a legendák szerint – Mária Terézia adta a botanikára fogékony (és császárhű) főuraknak. Szükség volt az újabb ötletekre, ugyanis a magyar táj néhol a vizenyős talajszerkezet, máshol a homokos, száraz talaj miatt, de leginkább a megelőző századok sorozatos háborúi és az intenzív legeltetés következtében fátlanná vált. És néhol tulajdonképpen sivatagosodni kezdett. Az osztrák udvar először a fűzfa telepítést erőltette, ebben látta a kívánatos erdősítés útját. De, ahogy Ernyey József 1926-os tanulmánya említi, Pest városa már egy 1762-ben kelt beadványban azt javasolta, hogy a kevésbé sikeres fűzek helyett jobb volna az akáccal próbálkozni.

Az országos sikerhez utóbb Tessedik Sámuel munkássága járult hozzá – de azt láthatjuk, hogy a feltörekvő Pesten már korábban is felismerték: a homok és por legjobb ellenszere lehet az akác. A város körül ezt kezdték hát telepíteni. Akácból lett Pest első Duna-parti fasora is 1789-ben, a mai Vigadó tér környékén. 1855-ben, szintén a mozgó homok megkötése céljából, akácokkal telepítették be a mai Népliget egy részét.

Közülük, utolsó mohikánként, vagy inkább már csak csonkként, de egy még az utóbbi évekig megvolt! Társai még csemete korukban sokan elpusztultak: bár az akácok szívósak, igénytelenek, de a vízhiány és a homokos talaj azért megtizedelte őket. De ez az egyébként különleges, úgynevezett egylevelű akác még a 21. századot is megélte. Törzskörméretét a 2010-es évek elején 440 cm-nek mérték. A néhány éve még élő idős akácfát egy kis emléktáblával is megjelölték, mint a liget legöregebbjét. A Könyves Kálmán körút mentén, a Planetárium előtti Hell Miksa sétányon található öreg fa törzsét dróthálóval is körbetekerték, kiüregesedett belseje is ki lett töltve.

1855 óta alaposan megváltozott a világ az akác körül. A városszéli buckákból park lett, aztán a város túl is nőtt rajta. Generációk hosszú sora sétált alatta, mutatványosok vonultak el előtte vagy éppen kisiskolás csoportok a Planetárium felé mentükben. 2015-ben aztán, egy nagy nyári viharban letört az utolsó élő ága is. Mára valóban csak mementó maradt belőle: emléktáblája még ott van a fűben, de maga a fa már nem látható, százados törzsének helyén ma már csak a fű nő.

Elkeseredésre azért nincs ok: a parkban csak fehér akácból több mint 1500 van! Az Óligetben, a Népliget legrégebben fásított részén, nagyjából a mai Hell Miksa, Rapaics Rajmund és az Ifjúsági sétány közti területen több helyen is találkozhatunk matuzsálemi korú, 80 cm törzsátmérőt meghaladó akácokkal: ezek, ha nem is az első, 1855-ös fásításból maradtak, de csak néhány évtizeddel lehetnek fiatalabbak, az 1870-es évek telepítése óta nőnek a pesti homokbuckákon.

Népliget akác táblája

Népliget akác táblája

Népliget akác táblája 3

Népliget akác táblája 3

Népliget akác táblája 2

Népliget akác táblája 2

Szerző: Viczián Zsófia