Korai juhar (XII.)

 

A Svábhegy védett fáinak sorában szerepel a Lóránt utca és az Óra út közti lejtős telken álló korai juhar. A fa egy északias kitettségű, nagyméretű magánkertben áll, sajnos az utcafrontról nem nagyon látható.

Az az első pillantásra látszik, hogy ez a Svábhegy, pontosabban az Istenhegy eddig legpatinásabb környéke. Itt épültek fel a hegy kedvelt nyaralóhellyé válásakor az első villák. A Lóránt út 18-as szám alatt álló ház is ilyen volt. Mivel a telek igen meredek, az utca felől jóformán csak a ház teteje látszik, az Óra út felől pedig sűrű növényzet takarja.

A régi térképek a kicsi nyaralóház előtt szépen ápolt kertet tüntetnek fel. A mára nagyjából 20 méteresre megnőtt juhar korát 150 év körülire becsülik, tehát valószínűleg akkor került ide, amikor a nyaraló parkját is kialakították. Mivel a kert észak-nyugat felé néz, elég hűvös, árnyékos: ez pedig éppen megfelelt a fának. Most is jó állapotban van. Egy-egy társa a buja kertben hasonlóan korosnak tűnik, valódi „ősfás” kert ez, a régi svábhegyi nyaralók kertészeti hagyatéka.

Kié volt a villa, amikor a juhar ide került? Ha ennek a nyomába eredünk, érdekes adatokat találunk. Az első tulajdonos, aki feltűnik a címjegyzékekben (az Óra út felől számozott telken) Zellerin Mátyás. Ki volt ő? Egy kivételesen tehetséges bádogosmester. Na de nem egy egyszerű mesterember, hanem egy segédből dúsgazdag gyárossá váló vállalkozó, feltaláló, ércműves, igazi self-made man! Ybl Miklós kortársaként (és minden bizonnyal jó ismerőjeként) Zellerin nevéhez köthető az Országház rendkívüli épületgépészeti és az Operaház eredeti világítási rendszerének kiépítése, számos hazai középület, kórház és iskola forradalmian egyedülálló, modern épületgépészeti megoldása, és sok szép budapesti épület egyedi bádogozási munkája.

Zellerin hirdetéseit ott láthatjuk a korabeli újságokban: Nagy Diófa utcai gyárában sokféle terméket gyártott a fürdőszoba-felszereléstől kezdve a légfűtési és szellőztető berendezéseken át a fagylaltgépig. Sok közülük a saját találmánya volt. Jelentős ipari kiállításokon szerepelt, számos díjat el is hozott. Sajnos mégis tragikus véget ért: beosztottjai átverték, a csőd szélére juttatták – 1893 júniusában a Margit-hídról vetette magát a Dunába. Talán éppen a nyaralóként használt Óra úti villából indult el azon a reggelen is, utolsó pillantást vetve a kis juharfára.

Özvegye még néhány évig birtokolta a villát, aztán az Karsay István mérnöké lett. A telek alsó részére még Zellerin épített két kisebb épületet. A későbbi tulajdonosok szerencsére megőrizték az egykor igényesen kialakított kert növényzetét. Így a juhar ma is békésen perdítheti kis mag-propellerit szét a környéken. A fa 1994 óta áll védelem alatt, és mivel magántelken nő, csak a tulajdonosok engedélyével látogatható.

Korai juhar Lóránt út

Korai juhar Lóránt út

Szerző: Viczián Zsófia